Európai befektetővédelem

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Mohammad Zadeh Khorassani kontra Kathrin Pflanz-ügyben hozott ítélet a befektetővédelem szempontjából különös jelentőséggel bír. Az e szolgáltatások igénybevevői és az azokat nyújtó vállalkozások közötti információ tekintetében tapasztalható aszimmetria, valamint a lakosság nagy részénél az ez irányú pénzügyi kultúra hiánya – egyéb tényezőkkel együtt – azt eredményezi, hogy a magánszemélyeket a megtakarítással, befektetésekkel, illetve kölcsönökkel kapcsolatban gyakran hibás és az érdekeiket súlyosan sértő döntések meghozatalára ösztönzik.

E jelenségek megfékezése érdekében az EU jogalkotói olyan szabályokat fogadtak el, amelyek a fogyasztó helyzetét védik, és egyensúlyt próbálnak megvalósítani a fogyasztók és a piaci szereplők érdekei között[1]. A jogvita különösen arra összpontosít, hogy pénzügyi szolgáltatások alatt csak azon befektetési vállalkozások szolgáltatásait kell e érteni, amelyek a befektetők meghatározott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízásait fogadják és teljesítik[2].

Befektetési szolgáltatásnak minősül-e a portfóliókezeléssel kapcsolatos megbízás fogadása és továbbítása?

A 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv „befektetési szolgáltatások és tevékenységek” fogalmának értelmezéséről a Mohammad Zadeh Khorassani kontra Kathrin Pflanz-eset kapcsán.[3]

Az Európai Bíróság (EUB) ítélete a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21 i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (irányelv.)[4] értelmezésére vonatkozik.

A tényállás

2007 novemberében K. Pflanz, aki nem rendelkezett pénzügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozó, a német Kreditwesengesetzt, hitelintézeti, banki törvény szerinti (KWG-) engedéllyel, M. Z. Khorassaninak úgynevezett „Grand Slam” tőkebefektetést ajánlott[5].

Ezzel összefüggésben rávette M. Z. Khorassanit, hogy kössön szolgáltatásra irányuló szerződést a liechtensteini székhelyű GSS AG társasággal és vagyonkezelési szerződést a szintén liechtensteini székhelyű D. AG társasággal. mely szerződés pénzügyi portfóliókezelési tevékenység keretében pénzügyi eszközök vételét, eladását és kezelését foglalta magában.

M. Z. Khorassani, vállalta, hogy 20 000 euró egyszeri és 1000 euró havi rendszerességű utalásokat teljesít, minden esetben 5 százalékos jutalékkal növelten. 2007 decemberében összesen már 27 000 eurót fizetett, amelyből 19 731,60 euró előre fizetendő kezelési költséget és 1285,71 euró jutalékot levontak. Ezt követően M. Z. Khorassani a szerződésektől elállt, és a kifizetett összeg visszafizetését követelte, valamint kártérítést kért.

A Landgericht Berlin (berlini tartományi bíróság) a két lichtensteini vállalkozással szemben indított keresetét joghatóság hiánya miatt elfogadhatatlannak nyilvánította, a K. Pflanzzal szemben indított keresetet, pedig mint megalapozatlant utasította el.

6803,03 euró visszafizetése után a Kammergericht (berlini tartományi felsőbíróság) elutasította M. Z. Khorassani által hozzá benyújtott, a követelt összeg fennmaradó részére irányuló fellebbezését. E bíróság megállapította, hogy K. Pflanz nem nyújtott a KWG által meghatározott befektetési közvetítést sem befektetési tanácsadást[6], mivel e szolgáltatások engedélykötelesek, és mivel sem a befektetési tanácsadás, sem pedig a K. Pflanz által végzett befektetési közvetítés nem pénzügyi eszközök vételére és eladására irányuló ügyletre, hanem vagyonkezelési szerződésre vonatkozott, amely maga nem pénzügyi eszköz volt, bár konkrét pénzügyi eszközök későbbi vételére és eladására szolgált. Következésképpen – a Kammergericht szerint – M. Z. Khorassani Bürgerliches Gesetzbuch (BGB) a német polgári törvénykönyv KWG-re vonatkozó, együttesen értelmezett rendelkezései alapján nem volt jogosult kártérítésre[7].

Az EU-jog alkalmazása

Az Európai Bíróság immár hét évtizedes ítélkezési gyakorlata a tagállami jogalkalmazó számára dzsungelnek tűnhet.

Mikor kell a magyar bíróságnak hivatalból alkalmaznia az uniós jogot?

Melyek a tagállami kártérítési felelősség szabályai?

Melyek az előzetes döntéshozatali kérelem érdemi elbírálásának feltételei?

Könyvünk segít az eligazodásban és választ ad a kérdésekre.

Megrendelés >>

A felülvizsgálati kérelmet elbíráló Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) úgy vélte, a Kammergericht Berlin helyesen állapította meg, hogy K. Pflanz nem adott a KWG vonatkozó rendelkezései értelmében vett befektetési tanácsokat M. Z. Khorassaninak, mivel e rendelkezés meghatározott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, személyre szóló ajánlások nyújtására, nem pedig portfóliókezelési tevékenységre vonatkozik[8]. Következésképpen K. Pflanz e tekintetben nem sértette meg a KWG-nek az üzletszerű tevékenység engedélyezésére vonatkozó rendelkezését[9].

Az a kérdés azonban, hogy K. Pflanz azzal, hogy vagyonkezelési szerződés megkötésére vette rá M. Z. Khorassanit, a KWG értelmében vett befektetés közvetítői szolgáltatást nyújtott-e, a 2004/39 irányelv „befektetési szolgáltatások és tevékenységek” értelmezésétől függ[10].

A 2004/39 irányelv általános rendszerét illetően a kérdést előterjesztő bíróság úgy vélte, hogy a 2006/73 irányelv (81) preambulum-bekezdésében és 52. cikkében a „befektetési tanácsadás” fogalmával kapcsolatban adott pontosítás megerősítheti a fent említett megszorító értelmezést[11].

E bíróság szerint lehetséges, hogy a 2004/39 irányelv befektetővédelmi célja nem követeli meg, hogy ezen irányelv érintett „befektetési szolgáltatás és tevékenység” fogalmába beletartozzon a portfóliókezelési szerződés közvetítése, mivel a portfóliókezelők maguk az irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak. Mindazonáltal a befektetővédelem hiányossága fennmaradhat, ha a szerződést harmadik államban letelepedett portfóliókezelővel kötik[12].

E körülményekre tekintettel a Bundesgerichtshof (szövetségi bíróság) felfüggesztette az eljárást és előzetes döntéshozatal céljából kérdést intézett az EUB-hoz[13].

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés és az EUB ítélete

A Bundesgerichtshof az EUB-tól a 2004/39/EK irányelvben szabályozott pénzügyi szolgáltatások nyújtásának egyik módjával kapcsolatban kért döntéshozatalt. Azt kívánta megtudni, hogy egy olyan természetes személy tevékenysége, aki egy portfóliókezelési szerződés megkötését közvetítette (amely szerződést egy harmadik személy és liechtensteini székhelyű befektetési társaságok írtak alá) besorolható-e azon szolgáltatások közé, amelyek tekintetében ez az irányelv alkalmazandó. Másként fogalmazva, az irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy az egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás fogadásából és továbbításából álló befektetési szolgáltatás magában foglalja-e a portfóliókezelési tevékenységre irányuló szerződés megkötése érdekében történő közvetítést

euró

A Mohammad Zadeh Khorassani kontra Kathrin Pflanz-ügyben hozott ítélet a befektetővédelem szempontjából különös jelentőséggel bír

Az irányelv szerinti fogalom-meghatározások:

-           befektetési vállalkozás: minden olyan jogi személy, amelynek rendes üzleti tevékenysége harmadik személyek részére egy vagy több befektetési szolgáltatás nyújtása és/vagy egy, vagy több befektetési tevékenység végzése hivatásos alapon.

-           befektetési szolgáltatások és tevékenységek: az I. melléklet C. szakaszában felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó, az I. melléklet A. szakaszában felsorolt szolgáltatások és tevékenységek bármelyike; 1. Egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások fogadása és továbbítása. 2. Megbízások teljesítése az ügyfelek nevében. 3. Sajátszámlás kereskedés. 4. Portfóliókezelés. 5. Befektetési tanácsadás

-           befektetési tanácsadás: egy vagy több ügylet tekintetében pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, személyre szóló ajánlások nyújtása valamely ügyfélnek akár az ügyfél kérésére, akár a befektetési vállalkozás kezdeményezésére;

-           megbízások teljesítése az ügyfelek nevében: az ügyfelek nevében egy vagy több pénzügyi eszköz vételére vagy eladására irányuló megállapodások megkötése;

-           portfóliókezelés: ügyfelek által adott megbízásoknak megfelelően portfólió kezelése ügyfelenkénti mérlegelés alapján, amennyiben az ilyen portfóliók tartalmaznak egy vagy több pénzügyi eszközt is.

Az EUB szerint a szolgáltatások és tevékenységek között szereplő az egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás fogadásából és továbbításából álló szolgáltatás fogalmának nemcsak a szövegét, hanem a környezetét és az azon szabályozás által követett célokat figyelembe véve kell értelmezni, amelynek részét képezi[14].

Az 2004/39 irányelv „befektetési szolgáltatások és tevékenységek” szövegezését illetően eltérés volt észlelhető a „kapcsolódó” szó a spanyol, német, angol és francia nyelvű változatai között, amelyek az esettől függően többé vagy kevésbé közvetlen kapcsolatot sugalltak az említett megbízások és az egy vagy több pénzügyi eszköz között. Az EUB megállapította, hogy a „megbízás”, amelynek a fogadása és továbbítása e rendelkezés tárgyát képező befektetési szolgáltatást vagy tevékenységet jelöl, az irányelv különböző nyelvi változataiban ugyanazt jelenti. Bár a 2004/39 irányelv e kifejezést nem határozza meg, megállapítása szerint „az egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos” szavak csak az ilyen pénzügyi eszközök eladására vagy vételére irányuló megbízásokat, azok típusát pontosítják.

A „megbízás” kifejezés eme értelmezését megerősíti azon környezet is, amelynek részét képezi. Konkrétan e kifejezést az irányelv befektetési szolgáltatások és tevékenységek fogalmának fényében kell értelmezni, amely rendelkezés a megbízások ügyfelek nevében történő teljesítéséből álló befektetési szolgáltatást említi.

Manuel Campos Sánchez Bordona főtanácsnok indítványában foglalt megállapítása szerint, szoros kapcsolat áll fenn a befektetési szolgáltatás – azaz a megbízások fogadása és továbbítása –, valamint a befektetési szolgáltatás – azaz a megbízások teljesítése – között, mivel az elsőt a másodikat megelőzően nyújtják, és az első főszabály szerint a másodikhoz vezet, akár ugyanazon, akár más befektetési vállalkozás útján[15].

A befektetési szolgáltatást – azaz a megbízások ügyfelek nevében történő teljesítését – a 2004/39 irányelv, „az ügyfelek nevében egy vagy több pénzügyi eszköz vételére vagy eladására irányuló megállapodások megkötéseként” határozza meg[16], vagyis e befektetési szolgáltatás tárgyát képező megbízások az egy vagy több pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megbízásokat jelentik.

Az irányelv további rendelkezései is ezt az értelmezést erősítik meg. E tekintetben az irányelv a „limitáras megbízás” fogalmát, „valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízásként” határozza meg[17].

Az irányelv 21. cikke a címe alapján a megbízásoknak az ügyfél számára legkedvezőbb feltételek mellett történő végrehajtására vonatkozó kötelezettségre vonatkozik, amely magában foglalja az ezen ügyfél számára a lehető legjobb eredményt elérését, figyelembe véve az árat, a költségeket, a gyorsaságot, valamint a végrehajtás és a teljesítés valószínűségét. E cikk további rendelkezései értelmében a tagállamok különösen azt követelik meg, hogy a befektetési vállalkozások olyan, megbízások teljesítésére vonatkozó politikát hozzanak létre és hajtsanak végre, amelynek az eszközök valamennyi osztálya tekintetében információkat kell tartalmaznia azon különféle kereskedési helyszínekről, ahol a befektetési vállalkozás végrehajtja az ügyfélmegbízásokat, valamint azon tényezőkről, amelyek befolyásolják a végrehajtás helyszínének megválasztását.

Következésképpen a 2004/39 irányelv befektetési szolgáltatások és tevékenységek fogalmának az e rendelkezés környezetének fényében értelmezett szövegéből következik, hogy e szolgáltatás nem foglalja magában a portfóliókezelési tevékenységre irányuló szerződés megkötése érdekében történő közvetítést. Ha e szerződés megkötése később pénzügyi eszközök vételére vagy eladására vonatkozó megbízások portfóliókezelő általi, portfóliókezelési tevékenysége keretében való fogadásához vagy továbbításához vezet, e szerződésnek a megbízások ilyen fogadása vagy továbbítása önmagában nem képezi tárgyát[18].

Az EUB e következtetését nem gyengíti az Egyesült Királyság kormánya által hivatkozott ama kitétel, hogy az irányelv kimondja, alkalmazásában a két vagy több befektető összehozásának, és ezzel e befektetők között ügyletek létrehozásának megbízások fogadásával és továbbításával kapcsolatos üzleti tevékenység körébe kell tartoznia[19].

Miként a főtanácsnok indítványában megjegyezte, ez csupán a két vagy több befektető megbízások fogadásának és továbbításának keretében való kapcsolatba hozatalára vonatkozik. E rendelkezés a kapcsolatba hozatal azon eseteit érinti, amelyek célja egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos ügylet teljesítése, ami kizárja a portfóliókezelési tevékenységre irányuló szerződés céljából való közvetítést[20].

XIV. Magyar Munkajogi Konferencia

2017. október 10-12. Visegrád

A konferencián kiemelt hangsúlyt kap a munkaviszony megszüntetésének kérdése. Szó lesz továbbá a köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó sajátos munkajogi szabályozásról, valamint Kúriai bírák ismertetik a joggyakorlat elemző csoportok munkájának eredményeit.

Tekintse meg a konferencia teljes programját

és jelentkezzen>>

A befektetési tanácsadási szolgáltatás az irányelvi meghatározás szerint pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó ügyletek tekintetében személyre szóló ajánlások ügyfeleknek való nyújtását foglalja magában. A 2006/73 irányelv értelmében[21] a pénzügyi eszköz valamely típusával kapcsolatos általános tanács nem a 2004/39 irányelv értelmében vett befektetési tanácsadás, amelynek a konkrét pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tanácsadásra kell korlátozódnia, e pontosítást maga a 2006/73 irányelv fogalmazza meg. Márpedig sem e meghatározás, sem az általános tanács nem lehet semmilyen hatással a befektetési szolgáltatás terjedelmére[22].

A 2004/39 irányelv célja a befektetők védelme és a piac integritásának megőrzése az engedélyezett közvetítők tevékenységére vonatkozó harmonizált követelmények meghatározása révén és a pénzügyi piacok tisztességességének, átláthatóságának, hatékonyságának és integrációjának előmozdítása. E célokból a befektetési tanácsadási szolgáltatás eltérő értelmezése nem következik. Kétségtelen, hogy az irányelvnek többek között egyik célja a befektetővédelem biztosítása[23], azonban e célkitűzés önmagában nem igazolhatja a befektetési szolgáltatás olyan különösen széles értelmezését, amely a portfóliókezelési tevékenységre irányuló szerződés megkötése érdekében történő közvetítést is magában foglalná. Az ilyen értelmezés ugyanis ellentétes lenne e rendelkezésnek különösen azon környezetből eredő értelmezésével, amelynek az részét képezi.

Az EUB ítéletében a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás fogadásából és továbbításából álló befektetési szolgáltatás nem foglalja magában a portfóliókezelési tevékenységre irányuló szerződés megkötését célzó közvetítést[24].

Lábjegyzetek:

[1] Manuel Campos Sánchez Bordona főtanácsnok indítványa a Mohammad Zadeh Khorassani kontra Kathrin Pflanz C 678/15. sz. ügyben (a továbbiakban: Indítvány) 2. lábjegyzet.

[2] Indítvány 2-3 pont

[3] 2017. június 14.-i Mohammad Zadeh Khorassani kontra Kathrin Pflanz, C 678/15. sz. ítélet ECLI:EU:C:2017:451 (a továbbiakban ítélet)

[4] A pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-ei európai parlamenti és tanácsi 2004/39/EK (MiFID I) irányelv értelmezésére vonatkozik

[5] A KWG 32. §-ának (1) bekezdése szerint: „Bármely személynek, amely belföldön üzletszerűen, illetve olyan mennyiségben kíván (…) pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani, amely kereskedelmi jelleggel szervezett vállalkozást követel meg, a Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht, a pénzügyi szolgáltatások szövetségi felügyelete, írásbeli engedélyével kell rendelkeznie”

[6] KWG 1. §-a (1a) bekezdése második mondatának 1. és 1a. pontja szerinti olyan pénzügyi szolgáltatást, amelyet a KWG 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyújtottak

[7] BGB a német polgári törvénykönyv 823. §-a (2) bekezdés és a KWG 32. § a (1) bekezdés

[8]  KWG 1. §-a (1a) bekezdése második mondatának 1a. pontja, a 2006/73 irányelv 52. cikkével együttesen értelmezett 2004/39 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontja értelmében

[9] KWG 32. § (1) bekezdés

[10] KWG 1. §-a (1a) bekezdése második mondat 1. pont, 2004/39 irányelv 4. cikk (1) bekezdés 2. pont I. melléklete A. szakasza 1. pont

[11] a 2006/73 irányelv (81) preambulum-bekezdésében és 52. cikkében

[12] 2004/39 irányelv I. melléklete A. szakasz 1. pont

[13] „A 2004/39 irányelv I. melléklete A. szakaszának 1. pontjával összefüggésben értelmezett 4. cikke (1) bekezdése 2. pontjának első mondata értelmében vett befektetési szolgáltatásnak minősül-e a portfóliókezeléssel kapcsolatos megbízás fogadása és továbbítása eme irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 9. pontja?”

[14] 2016. november 8-ai Ognyanov-ítélet, C 554/14, EU:C:2016:835, 31. pont

[15] Indítvány 42. pont

[16] 2004/39 irányelv 4. cikk (1) bekezdés 5. pont

[17] 2004/39 irányelv 4. cikk (1) bekezdés 16. pont

[18] Ítélet 35. pont

[19] 2004/39 irányelv (20) preambulum-bekezdése

[20] Indítvány 44. pont

[21] A Bizottság 2006/73/EK irányelve 2006. augusztus 10., a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról 52. cikk (81) preambulum-bekezdés

[22] 2006/73 irányelv 52. cikk

[23] 2013. május 30-ai ítélet, Genil 48 és Comercial Hostelera de Grandes Vinos, C 604/11, EU:C:2013:344, 39. pont

[24] Ítélet 44. pont

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!