Európai terrorizmus 3. rész – Európai polgár, avagy radikalizálódott terrorista?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Európai Unió tagállamai számára az elmúlt pár év igazi kihívást jelentett, amikor is azzal kellett szembesülniük, hogy az előre megtervezett terrortámadások milyen hatással lehetnek a területén élő emberek számára. Ezek a hatások általában a szociális, gazdasági és politikai területeken jelentkeztek, azonban a Közel-Kelet terrorista akcióinak a motiváló alapja nem csupán a féktelen vallási fundamentalizmus volt. Ezen túlmenően politikai, gazdasági, etnikai, faji és pszichológiai háttér is megalapozta a tevékenységüket. A jövőben a cél elsődlegesen a megelőzés, azonban a terrorista cselekmények visszatartása, vagy az azokkal való küzdelem is alapvető törekvés kell, hogy legyen.

Európai polgár, avagy radikalizálódott terrorista?

Érthető elvárás, hogy az EU tagállamainak teljes körű információval kell rendelkezniük a terrorista harcosok és más személyek be- és kifelé irányuló utazásait illetően. Ugyanakkor azért, hogy más nemzeti hatóságok ne essenek el a megszerzett adatokból kinyerhető információktól, a beszerzett adatokata Schengeni Információs Rendszeren és a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központján keresztül valamennyi nemzetállamnak meg kell osztaniuk egymással és az uniós ügynökségekkel is. Mint ahogyan proaktív információcserét kíván az unió megvalósítani a komoly veszélyt jelentő radikalizálódott személyek tekintetében is.

Az európai országokat számtalanszor érte már bírálat, amiért nem voltak képesek megfelelően beintegrálni az újonnan érkezett bevándorlókat.

Ezzel összefüggésben Bernard Lewis[25] a következőket mondta a The Jerusalem Post nevű izraeli napilapnak: „Az iszlám rövid időn belül meghatározó hatalommá válhat Európában, mert a kontinens, a politikai korrektség nevében, lemondott kulturális és vallási dominanciájáról. Közel járunk ahhoz, hogy a muzulmánok átvegyék az uralmat Európa fölött (…) A kérdés helyes feltevése úgy szól, hogy egy iszlamizált Európa vagy egy europanizált iszlám jön-e létre. Az iszlám növekvő befolyása Európában különösen azért aggasztó, mert megfigyelhető, hogy az iszlám világ egyre nagyobb mértékben támogatja a szélsőséges és terrorista csoportokat”.[26]

A régmúlt és a jelen fennálló „öröksége” nyomán a tagállamok nemzeti hatóságai is számtalanszor szembekerülnek a bevándorlókkal vagy annak leszármazottaival, ami nagymértékben táplálja az iszlámnak azt a változatát, amit Olivier Roy francia kutató „globalizált iszlámnak”[27] nevez. A dzsihádista szervezetek ekként ma már kívülről éppúgy körülveszik Európát, mint ahogyan belülről is teljesen behálózzák. A II. világháború utáni Európa újjáépítésére és az életbevágóan fontos EU gazdasági növekedésének fenntartására – főleg nyugatabbra – beáramlott, illetve letelepedett vendégmunkások leszármazottai között egyre erősebben terjeszkedik a radikális iszlám szemlélet. A radikalizálódott személyek nagy része másod- és harmadgenerációs arab, illetve muzulmán hitre tért európai fiatal. Ekképpen a börtönök lakóitól az átalakított imatermek hívő közösségéig bárhonnan előkerülhet olyan személy, aki önként kíván csatlakozni a Nyugat elleni dzsihádhoz.[28] Akár úgy is, hogy útra kel a Közel-Keleti térségekbe.

A 2016-os európai terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló EU Terrorism Situation and Trend Report (TE-SAT)[29] jelentése szerint a terrorista szervezethez csatlakozási céllal (például Szíriába vagy Irakba) utazók számottevő része nő. Ezek a nők a kiutazást követően terrorista katonák feleségei lesznek, vagy ha már a kiutazás előtt online rendszeren keresztül összeházasodtak egy harcossal, akkor gyermeket szülni mennek az adott térségbe. Ezeknek a szülőknek a gyermekei lesznek a következő generációs külföldi terrorista harcosok, ami további biztonsági fenyegetést jelenthet az unió tagállamainak a jövőben. Ráadásul a fegyverek használatára is kiképezik a nőket, azonban nagy valószínűség szerint nem vesznek részt aktívan a harcban. Ugyanakkor a terrorista csoportok készen állhatnak arra, hogy a nőket öngyilkos merénylőként használják fel. A nők szerepe, ezért bármikor változhat a jövőben.

Párizsi terrortámadás - Bataclan koncertterem küzdőtere

A képen a párizsi Bataclan koncertterem küzdőtere látható a 2015 novemberi terrortámadás után. A felvételt – mely bejárta a világsajtót – egy holland blogger készítette és tette közzé saját Twitter-oldalán (Forrás: Telegraph – 24.hu)

Internet – a terrorista propaganda elsődleges csatornája

Tekintettel arra, hogy az európai polgárok radikalizálódása Európában hétköznapi realitás, mint veszélyforrás, így kiemelten fontos feladatnak tekinti az unió a terrorszervezetek általi beszervezés és a radikalizálódás megelőzését is. A terrorista csoportok az elmúlt támadások alkalmával számtalanszor megmutatták, hogy képesek alkalmazni és összehangolni a fejlett internetes és az új kommunikációs technológiákat mind a támadások, mind az önálló propaganda terjesztésére. Az internet és a közösségi média pedig különösen kedvező lehetőségeket nyújt a terrorista csoportok térnyerésére az EU-ban.[30]

A tagállamoknak ezért meg kell akadályozniuk a terrorista propaganda és gyűlöletbeszéd terjesztését is. A már radikalizálódott személyek számára pedig biztosítani kell a deradikalizálódást célzó programok elérését.

E témában értelemszerűen elsődleges célként a szélsőséges terrorista csoportok által elhelyezett internetes tartalmak teljes eltávolítására indult törekvés. Azonban már az is jelentős siker lenne, ha csökkenteni vagy legalább korlátozni tudnák az online terrorista tartalmakat és azok megközelíthetőségét az interneten. Éppen ezért a munka már elkezdődött különböző internetes cégek és egyéb internetes szereplőkkel együtt azért, hogy javítani tudjanak ennek a folyamatnak a sebességén és mennyiségén. Megakadályozva az eltávolított anyagok újrafelhasználását, illetőleg feltöltését más szervereken keresztül.[31]

„Európa polgárai elvárják, hogy az Európai Unió segítse a bűnözés elleni küzdelmet. Szembe kell néznünk ezzel a kihívással, miközben teljes mértékben tiszteletben tartjuk a nemzeti parlamentek döntő szerepét a büntetőjog területén” – jelentette ki Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos, aki azt is hozzá tette, „a Lisszaboni Szerződés eszközöket kínál számunkra, hogy kiegyensúlyozottan kezeljük a büntetőjoggal kapcsolatos kihívásokat, a szabadság és a biztonság alapvető jogaival összhangban.”[32]

Általános cél tehát, hogy az unió hatékonyabban tudja felvenni a küzdelmet a fokozatosan nemzetközibb méreteket öltő és egyre kifinomultabb eszközöket alkalmazó különböző bűnözési formákkal szemben. Vagyis, a bűnözéssel szembeni küzdelem nem csak a terrorizmus elleni harc miatt kiemelt jelentőségű terület.

Bár az EU a büntetőjog területén már több mint egy évtizede hoz intézkedéseket, ettől függetlenül relatíve új területnek mondható uniós szinten. Európa állampolgárai ezzel szemben elvárják, hogy különböző bűnözői csoportok, köztük a terrorista cselekmények elkövetői és azok segítői ne tűnhessenek el a tagállamok országhatárait átlépve, és ne használhassák ki a nemzeti jogrendszerek között fennálló büntetőjogi különbségeket. A szabályozás hiányából vagy a (tudományos) szakmai konszenzus hiányából eredő problémák felszámolása, illetve hatékony megoldása az unió feladata. Ezért az EU-s büntetőjogi intézkedések megállapíthatják, hogy mely cselekmény elkövetése, mely esetben tekintendő pönalizált bűncselekménynek a nemzeti jogszabályokban unió szerte.

[htmlbox wkjk]

Lényeges emiatt egy olyan egyértelmű európai büntetőpolitika kialakítása, amely alapján az unió meghatározza a terrorizmussal kapcsolatos büntetőjogi eszközök szükséges alkalmazását a hatékonyabb tagállami végrehajtás érdekében. A terrorizmussal együtt járó cselekmények esetében ez eredményes, arányos és visszatartó erejű alapvető eszköz lehet a potenciális elkövetők elrettentésére és a jövőbeli bűncselekmények megelőzésére.

A szerző ügyészségi fogalmazó (Budapesti X. és XVII. kerületi Ügyészség), PhD hallgató (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola)

Lábjegyzetek:

[25] Bernard Lewis: idős, gazdag tapasztalatokkal rendelkező, nemzetközi hírű brit történészprofesszor, Közel-Kelet- és iszlámszakértő, aki pl. így jellemzi Európa jelenlegi helyzetet: „Európa az arab Nyugat, a ’Maghreb’ része lesz. Migrációs és demográfiai adatok erre utalnak. Az európaiak későn házasodnak, s csak kevés gyerekük van, vagy egy sincs. Ezzel szemben itt van az erős moszlim beáramlás: Németországba a törököké, Franciaországba az araboké, Angliába a pakisztániaké. A muzulmánok korán házasodnak és sok gyerekük van. – A jelenlegi tendenciák alapján ítélve Európa népességének többsége legkésőbb a XXI. század végére muzulmán lesz.” Liptay Lothar: Az iszlám korunkbeli európai inváziója. http://www.refteologia.sk/llikei.pdf (2016. október 17.)

[26] Liptay Lothar: Az iszlám korunkbeli európai inváziója. http://www.refteologia.sk/llikei.pdf (2016. október 17.)

[27] A nyugati dominancia miatti militáns iszlám harag, a vallási ébredés által túlfűtött antiimperializmus.

[28] Robert S. Leiken: Európa dühös Muszlimjai. Beszélő Online.2005. augusztus, 10. évfolyam, 8. szám. http://beszelo.c3.hu/cikkek/europa-duehos-muszlimjai (2016. október 15.)

[29] Az Europol által készített TE-SAT jelentés egy olyan nem minősített dokumentum, melyet 2007-től – éves rendszerességgel – egy adott évre vonatkozóan adnak ki. A jelentés a terrorizmus EU-ban tapasztalható változásairól és jelenségeiről bűnüldözési szempontok alapján tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A TE-SAT jelentés jórészt azokra a terrortámadásokkal, terrorista tevékenységgel kapcsolatos nyomozásokat érintő adatokra épül, melyeket uniós és a nem uniós országok, valamint egyéb partnerszervezetek (ld. Eurojust) szolgáltatott.

[30] Directive of the European Parlament and of the council on combating terrorism and replacing Council Framework Decision2002/ 475/JHA on combating terrorism. (3. oldal) http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/european-agenda-security/legislative-documents/docs/20151202_directive_on_combatting_terrorism_en.pdf (2016. szeptember 30.)

[31] Implementation of the European Agenda on Security: Questions and Answers. European Border and Coast Guard (Brussels, 2016. április 20.) http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-1495_en.htm (2016. szeptember 30.)

[32] 2011. szeptember 20. Európai Bizottság – Sajtóközlemény. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-11-1049_hu.htm?locale=FR (2016. szeptember 30.)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • terrorizmus

    Az Európai Unió tagállamai számára az elmúlt pár év igazi kihívást jelentett, amikor is azzal kellett szembesülniük, hogy az előre megtervezett terrortámadások milyen hatással lehetnek a területén élő emberek számára. Ezek a hatások általában a szociális, gazdasági és politikai területeken jelentkeztek, azonban a Közel-Kelet terrorista akcióinak a motiváló alapja nem csupán a féktelen vallási fundamentalizmus volt. Ezen túlmenően politikai, gazdasági, etnikai, faji és pszichológiai háttér is megalapozta a tevékenységüket. A jövőben a cél elsődlegesen a megelőzés, azonban a terrorista cselekmények visszatartása, vagy az azokkal való küzdelem is alapvető törekvés kell, hogy legyen.

  • dinamit

    Az Európai Unió tagállamai számára az elmúlt pár év igazi kihívást jelentett, amikor is azzal kellett szembesülniük, hogy az előre megtervezett terrortámadások milyen hatással lehetnek a területén élő emberek számára. Ezek a hatások általában a szociális, gazdasági és politikai területeken jelentkeztek, azonban a Közel-Kelet terrorista akcióinak a motiváló alapja nem csupán a féktelen vallási fundamentalizmus volt. Ezen túlmenően politikai, gazdasági, etnikai, faji és pszichológiai háttér is megalapozta a tevékenységüket. A jövőben a cél elsődlegesen a megelőzés, azonban a terrorista cselekmények visszatartása, vagy az azokkal való küzdelem is alapvető törekvés kell, hogy legyen.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!