Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gyakran megesik, hogy a külföldön vásárolt vagy egy más országbeli vállalkozás által üzemeltetett webshopból rendelt árucikkel kapcsolatban minőségi kifogás merül fel. A cikksorozat első része az EU-ban érvényesülő minimumszabályokat és a szavatossági jogokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket veszi sorra.
Az Európai Unión kívül érvényesülő szavatossági szabályokról itt olvashat részletesen.
Gyakran megesik, hogy a külföldi nyaralás során vásárolt vagy egy más országban letelepedett vállalkozás által üzemeltetett webshopból rendelt árucikkel kapcsolatban minőségi kifogás merül fel. Az eladó hibás teljesítés esetére irányadó kötelezettségeit tekintve azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a vállalkozás székhelye mely országban található. Míg az európai uniós szabályozás közös minimumszabályokat ír elő a tagállamok számára, addig az unión kívüli országokban, illetve országokból történő vásárlás esetén – az alternatív segítségnyújtó fórumok és egyéb egyszerűsített jogi eljárások hiányában – már jóval nehezebb a fogyasztói jogérvényesítés.
A cikksorozat első részében az Európai Unió valamennyi tagállamában érvényesülő minimumszabályokat és a szavatossági jogok érvényesítésével kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket vesszük sorra.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]Azonos szabályok érvényesek valamennyi unióbeli vásárlásra?
Bár az uniós szabályozás – azaz az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK-irányelve – közös minimumszabályokat ír elő a tagállamok számára, ettől az egyes unióbeli országok – a fogyasztók javára – eltérhetnek. Tekintettel arra, hogy a szavatossági jogok tartalma és az igényérvényesítési határidők különbözőek lehetnek, a jogi védelem mértékéről már a vásárlást megelőzően célszerű tájékozódni.
Milyen szavatossági jogok érvényesíthetők a külföldi kereskedővel szemben hibás teljesítés esetén?
Ha az Európai Unió területén székhellyel rendelkező vállalkozás gyártási hibás terméket adott el, a fogyasztó első lépésben térítésmentes javítást vagy cserét kérhet. Előfordulhat ugyanakkor, hogy az adott árucikk nem javítható, vagy azt a kereskedő nem vállalja, a hagyományos vagy online üzletben pedig nincs még egy ugyanolyan termék. Ebben az esetben a fogyasztó a vételár megfelelő csökkentésére tarthat igényt vagy elállhat a szerződéstől, azaz kérheti az általa kifizetett összeg visszatérítését a hibás termék visszajuttatása ellenében.
Milyen határidőn belül érvényesíthetők a szavatossági jogok?
A közös minimumszabályok szerint a szavatossági igények a teljesítéstől, vagyis a termék átvételétől számított kétéves elévülési idő alatt érvényesíthetők a külföldi eladóval szemben. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai a fogyasztóra nézve kedvezőbb igényérvényesítési határidőket is meghatározhatnak, egyes uniós országokban ennél hosszabb időtartam áll rendelkezésre.
A szavatosság használt termékre is vonatkozik?
Ha a fogyasztó az Európai Unió valamelyik tagállamában székhellyel rendelkező kereskedőtől használt árucikket vásárol, és az meghibásodik, érvényesítheti a szavatossági jogokat. Lényegi különbség ugyanakkor, hogy ebben az esetben az eladó két évnél rövidebb igényérvényesítési határidőt is kiköthet, amely időtartam azonban egy évnél rövidebb nem lehet.
Kivel szemben és miként érvényesíthetők a szavatossági jogok?
A fogyasztó a termék megvásárlása révén az eladóval kerül szerződéses kapcsolatba, így a minőségi hibát is felé kell jeleznie. A fogyasztónak a kifogást haladéktalanul, írásban, utólag is igazolható módon (pl. tértivevényes levélben) célszerű bejelentenie az eladónak, majd egyeztetnie vele a visszaküldés módjáról. Ha a termék visszaküldése a fogyasztóra hárul – a későbbi esetleges vitás helyzetek elkerülése érdekében – jó, ha igazolást kér a feladásról és amennyiben lehet, igényli a csomag nyomon követését biztosító szolgáltatást.
Kinek kell bizonyítania a hiba okát?
Az irányelv minimumszabálya szerint a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hibánál feltételezni kell, hogy annak oka már a teljesítéskor megvolt. Ha tehát a hiba a termék átvételét követő hat hónapon belül jelentkezik, az eladó csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja azt, hogy a teljesítés időpontjában a termék hibátlan volt, s a hiba oka – nem rendeltetésszerű használat következtében – az átadást követően keletkezett.
Ha azonban a hiba a teljesítést követő hat hónap elteltével jelentkezik, a bizonyítási teher megfordul. Ebben az esetben a fogyasztóra hárul annak bizonyítása, hogy a hiba oka a teljesítéskor már a fennállt.
Kinek kell viselnie a minőségi hiba kapcsán felmerült költségeket?
Amennyiben a minőségi kifogás megalapozott, a postaköltséget, az anyagköltséget és a munkadíjat az eladó viseli. Fontos azonban megemlíteni, hogy a hibás termék visszaküldésének költségét – amely rendszerint jóval nagyobb összeget tesz ki, mint a belföldre történő csomagküldés díja – jellemzően a fogyasztónak kell megelőlegeznie.
Hová fordulhat a fogyasztó, ha határon átnyúló vásárlással kapcsolatos panasza van?
[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]Ha az Európai Unió valamely tagállamában, továbbá Norvégiában vagy Izlandon székhellyel rendelkező vállalkozás nem válaszol a panaszbejelentésre vagy a fogyasztó az abban foglaltakkal nem ért egyet, lehetőség van a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ segítségét kérni. A panasz sikeres megoldása érdekében négy szereplő együttműködésére van szükség: a fogyasztóéra, a fogyasztó országa szerinti Európai Fogyasztói Központéra, az eladó országa szerinti Európai Fogyasztói Központéra, és természetesen az érintett vállalkozáséra.
A segítségnyújtás feltétele, hogy a fogyasztó igazolni tudja, előzetesen – közvetlenül a vállalkozásnál – megpróbálta rendezni a vitás helyzetet. Az Európai Fogyasztói Központ informális tevékenységét egyébként ingyenesen végzi, közreműködése pedig sok esetben permegelőző hatású.
Ha pedig az Európai Fogyasztói Központ tevékenysége nem vezet eredményre, mert a vállalkozás nem működik együtt, polgári bíróságok jogosultak a jogilag kikényszeríthető döntéshozatalra. Bűncselekmény gyanúja esetén a fogyasztó a rendőrséghez fordulhat.
