„Költsék az összes bevételüket az anyjuk sírjára!” – Magyar internetes kommentek és az értük való felelősség Strasbourgban

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a magyar bíróságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságát, amikor az Indexet és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületét felelőssé tették a cikkeik alatt megjelent kommentekért. A strasbourgi bíróság ezúttal is egyezménysérelmet állapított meg egy olyan tényállás alapján, amelyben a magyar Alkotmánybíróság semmilyen jogsérelmet nem talált.

Két okból is figyelemreméltó a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és Index.hu Zrt. kontra Magyarország-ügyben hozott, e héten közzétett döntése. Egyrészt a strasbourgi bíróság ismét egyezménysérelmet állapított meg egy olyan tényállás alapján, amelyben a magyar Alkotmánybíróság semmilyen jogsérelmet nem talált; másrészt az a testület árnyalta az internetes kommentekért viselt felelősség gyakorlatát, melyet az internetes kommunikációért viselt felelősséget korábban meghatározó Delfi kontra Észtország-ügyben kezdett kidolgozni. A döntésről hírt adó több magyar forrás is az internetes kommentek szabadságának diadalaként tekint a határozatra, ám a kép ennél jóval árnyaltabb.

Miután a strasbourgi bíróság Nagykamarája eldöntötte a Delfi-ügyet, a hozzáértők temetni kezdték az internetes kommenteket. A döntés egy olyan joggyakorlatot vetített előre, amelyben a kommentelést megengedő internetes oldalak akkor is felelnek a mások által írt, de az ő oldalukon publikált hozzászólásokért, ha azok számukra nem ismertek, és ha a jogsértő tartalomról való értesülés után eltávolítják azokat. A magyar személyiségi jogi dogmatika ismerőinek ez a modell nem okozhat nagy meglepetést, a jogsértésért való objektív felelősségi alakzat köszön vissza a strasbourgi döntésben. Ugyanezen logika mellett döntötték el a magyar bíróságok az MTE és az Index.hu ellen az oldalaikon megjelenő kommentek miatt indított személyiségi jogi pert. Végül az alperesek alkotmányjogi panaszt benyújtva kerestek jogorvoslatot az Alkotmánybíróság előtt, sikertelenül.

A Strasbourgba vezető út

A tényállás alapján az MTE állásfoglalást adott ki egy internetes ingatlanhirdető oldal szerződési gyakorlatával összefüggésben, és etikátlannak minősítette azt a gyakorlatot, továbbá a tudatos internethasználtra hívta fel az olvasók figyelmét, hogy ők maguk ne essenek áldozatul hasonló sérelmeknek. A bejegyzéshez olvasói kommentek érkeztek, illetve szemlézte azt az Index is, ahol szintén olvasói vélemények jelentek meg a szöveg alatt. Ezek közül három komment miatt indított személyiségi jogi pert az ingatlanhirdető oldal tulajdonosa a két internetes oldal ellen, amely során az eljárós bíróságok megállapították a jogsértést és többek között a kommentek eltávolítására kötelezték az oldalak üzemeltetőit. Az alperesek úgy érveltek, hogy a tevékenységük az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló (Eker.) törvény hatálya alá tartozik, így pedig közvetítő szolgáltatónak minősülnek. A törvény logikája alapján a közvetítő szolgáltatók a harmadik személyek által az oldalukon közzétett tartalmakért kivételes esetben felelnek csak, hiszen nem kötelesek ellenőrizni az általuk tárolt és a nyilvánosság felé közvetített internetes tartalom – az adott tényállásban minden egyes komment – jogszerűségét. Csupán akkor terheli őket felelősség, ha a jogszerűtlenségre külön felhívják a figyelmüket, ám ezután sem távolítják el a szóban forgó tartalmat. A nemzetközi gyakorlat ezt a felelősségi alakzatot notice-and-takedown, értesítési és levételi rendszernek nevezi.

Ezt az érvelést azonban sem a rendesbíróságok, sem pedig az Alkotmánybíróság nem osztották. A bíróságok a polgári jogi dogmatika keretein belül vizsgálták a kommentekért való felelősséget, vagyis miután azok tartalmát jogsértőnek találták, bárkit, aki a nyilvánosság felé közvetítette azokat, felelősnek találtak a jogsértésért. Ahogy ezt az Alkotmánybíróság megfogalmazta, még az sem lényeges, hogy előzetesen moderálták-e a kommenteket, hiszen a felelősség „egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik”. Az Alkotmánybíróság logikája alapján az a szolgáltató, amely lehetővé teszi a kommentelést, vállalja annak kockázatát, hogy jogellenes tartalom jelenik meg az oldalán. Mivel a kommentek szerzői nem voltak beazonosíthatók, így a kommentek számára tárhelyet biztosító internetes oldalakat terhelte a kizárólagos felelősség. Azt, hogy ez az objektív, tehát a jogsértés tényén kívül minden körülményt figyelmen kívül hagyó felelősségi alakzat a sajtószabadság arányos korlátozásával jár-e, az Alkotmánybíróság nem vizsgálta. A határozat megfogalmazása alapján „abból kell kiindulni, hogy a moderált kommentekért való felelősség, a jelenlegi szabályozásban a sajtószabadság legkedvezőbb (legenyhébb), cél elérésére alkalmas korlátozása”. Hogy ez miért van így, és hogy ez alkotmányjogilag – nem pedig a polgári jogi dogmatikai keretein belül – hogyan viszonyul a notice-and-takedown felelősséghez, hallgat a határozat.

paragrafusjel és egér

Az EJEB szerint bár a kommentek valóban offenzívek, sőt egyikük trágár volt, a stílus megválasztása szorosan hozzátartozik a szólásszabadsághoz

Az EJEB döntése

Ez volt tehát a kiindulópont a strasbourgi döntéshez, amely ellentétes eredményre jutott. Az EJEB nem győzte hangsúlyozni, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) és az azt kikényszerítő gyakorlat szubszidiárius jellegéből következően a nemzeti bíróságoknak széles mérlegelési szabadságuk van a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása terén, és az EJEB-nek nem dolga felülbírálni a hazai bíróságok döntését abban az esetben, ha az a strasbourgi bíróság által lefektetett elveknek megfelelő vizsgálatot követően született. Ám a hazai bíróságok döntéseinek elemzése a mérlegelés hiányát mutatta.

A hazai bíróságoknak tehát bizonyos tényezőket vizsgálniuk kell a személyiségvédelem – az EJEB gyakorlatában az EJEE 8. cikkében garantált magánélethez való jog – és a szólásszabadság összeütközése esetén, máskülönben az EJEB nem fogja legitimnek találni az alapjog-korlátozást. A hazai bíróságoknak vizsgálniuk kell, hogy az ügy szempontjából hogyan relevánsak a következő szempontok: a vita közérdekűsége, a közlés tárgya, a bírált személy korábbi tevékenysége, a közlés tartalma és megjelenési módja, valamint a hatása. Tovább specifikálta a bíróság, hogy ezen túl a közvetítő szolgáltatóknak a kommentekért való felelőssége milyen, a Delfi-ügyben már megállapított szempontok különös vizsgálata esetén fogadható el. Az itt felsorolt négy szempontot részletesen vizsgálta az EJEB.

A komment kontextusa

Az EJEB kiemelte, hogy a kommentek egy nyilvánvalóan közérdekű vita során születtek, amely egy gazdasági társaság etikátlan gyakorlatával foglalkozott. Ezen felül a kommenteket kiváltó cikkek nem voltak megalapozatlanok, és nem ösztönöztek kifejezetten túlzó kommentelésre. Az EJEB fontosnak tartotta megjegyezni, hogy míg az egyik panaszos – az Index – egy gazdasági társaság volt, amely kifejezetten érdekelt a forgalmat generáló kommentelésben, addig a másik – az MTE – egy non-profit, elsősorban szakmai közeghez szóló egyesület, amely weboldalának tartalma jellemzően nem generált heves vitákat. Az EJEB leszögezte, hogy ezt a különbséget nem vizsgálták a hazai bíróságok.

Az EJEB utalt rá, hogy a magyar bíróságok szerint a kommentek tartalma túllépte a szólásszabadság megengedhető kereteit, mert túlzóan bántóak, sértőek és megalázóak voltak. Osztotta továbbá a hazai bíróságok azon meglátását, hogy a kommentek értékítéletek voltak, és emlékeztetett rá, hogy bár a kommentek valóban offenzívek, sőt egyikük trágár volt, a stílus megválasztása szorosan hozzátartozik a szólásszabadsághoz. Ez utóbbi megállapításnál az EJEB utalt a szintén magyar vonatkozású Uj kontra Magyarország-ügyre, amely világhírűvé tette a „szar bor” kifejezést. Az EJEB emlékeztetett rá, hogy az internetes kommentek sajátja az útszéli stílus, ami csökkentheti az ilyen kommentek hatását. Különösen kritikus volt azzal kapcsolatban: a hazai bíróságok nem vizsgálták, hogy az egyébként is széles körben kritizált gazdasági társaságok hírnevét képesek voltak-e befolyásolni a sérelmezett kommentek.

A szolgáltató közbelépése

Az EJEB hangsúlyozta, hogy vizsgálni kell, milyen feltételek mellett lehet kommentelni az adott oldalon, például regisztrálnia kell-e a felhasználóknak, van-e moderálás, és működik-e hatékony notice-and-takedown rendszer. Megemlékezik a döntés a magyar bíróságok azon megállapításáról is, miszerint a kommentelés megengedésével a szolgáltatóknak egyben azt is feltételezniük kellett volna, hogy egyes kommentek jogsértőek lesznek. Az EJEB számára ez a koncepció egy túlzott és nem gyakorlatias előrelátást követel meg a szolgáltatóktól, ami alááshatja az internetes információközlés szabadságát. Az döntés arra is emlékeztetett, a hazai eljárások felperese nem törekedett arra, hogy kérje az őt sértő kommentek eltávolítását, hanem közvetlenül jogi úton keresett elégtételt. Az EJEB levonta azt a következtetést, hogy a hazai bíróságok egyik fél magatartását sem értékelték döntéseik meghozatala során.

A komment tényleges szerzőjének felelőssége

Mivel a szóban forgó kommentek név nélkül születtek, így a szerzőik felelőssége csak nagy nehézségek árán lett volna kikényszeríthető. Erről az aspektusról nem szól az EJEB döntése, ám érdemes megemlékezni az Alkotmánybíróság határozatáról, amely kifejezetten elsődleges felelősnek nevezi a komment szerzőjét.

Kluwer International
Külföldi jogi e-könyvek
 
Egy kattintásra Öntől!
 

Az eljárás következményei a szolgáltatóra nézve

Az EJEB szerint a tény, hogy az internetes szolgáltatók felelőssé tehetőek a kommentekért, előre láthatóan negatív következményekkel jár az internetes kommentkörnyezetre, ami végső soron dermesztő hatást – a nemzetközi szólásszabadság-irodalomban bevett chillingeffectet – gyakorolhat az internetes szólásszabadságra. Az EJEB erős kritikaként fogalmazza meg a hazai bíróságok döntéseivel kapcsolatban, hogy azok semmiféle mérlegelést nem végeztek a tekintetben, hogy az oldalak üzemeltetőinek polgári jogi felelőssége a kommentekért milyen, a konkrét ügyön túlmutató hatással lehet az internetes szólás szabadságára.

A döntés üzenete

Végső soron az az utolsó érv tűnik az EJEB döntés tételmondatának. A fő kritika a magyar bíróságokkal – köztük az Alkotmánybírósággal – szemben az, hogy gyakorlatilag érdemi indokolás és alapjogi mérlegelés nélkül veszik adottnak a polgári jogi kereteket. Bár a személyiségi jogok védelme valóban egy részletesen kidolgozott dogmatikával rendelkező, áttételesen az emberi méltósághoz való jogot kikényszerítő jogterület, a bíróságok nem hagyhatják figyelmen kívül az ügy nyilvánvaló szólásszabadság-aspektusát, és adott esetben akár a polgári jogi szakjogági dogmatikát lerontó, azt a szólásszabadság szabályaival összebékítő eredményre kell jutniuk. Ilyen eredményre jutott az EJEB, amikor végül kimondta, semmi nem utal arra, hogy ebben az ügyben egy jól működő notice-and-takedown felelősségi rendszer ne lett volna képes megfelelő egyensúlyt teremteni a konkuráló jogok között.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!