Német menekültügyi eljárás – A szabályok szigorúbbak, mint gondolnánk

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Németország és a menekültek – évek óta forró téma Európa-szerte. A Merkel-kormány politikájának jobb megértése érdekében a szerző egy korábbi írásában áttekintést adott a menekültjog németországi történetéről. A következőkben a bonyolult német menekültügyi eljárást igyekszik a Jogászvilág olvasói elé tárni.

A menekültek jogi státuszára és a menekültügyi eljárásra vonatkozó alapvető szabályokat a Tartózkodási törvény (Aufenthaltsgesetz,AufhG[1]) és a Menekültügyi törvény (Asylgesetz,AsylG[2]) tartalmazza. A védettség megszerzésének négy jogalapja létezik:

1. A német Alaptörvény által biztosított menekültjog, azoknak, akiket egy állam politikai okokból üldöz, és hazájukba való visszatérésük esetén emberi jogsértés fenyegetné őket. Szegénység, polgárháború, természeti katasztrófa nem lehet alapja e státusz megadásának. Úgyszintén el kell utasítani a kérelmet, ha az előterjesztője biztonságos harmadik országból érkezett (Art. 16a GG; 2014-ben a sikeres eljárásokcsupán 1,8 százaléka.[3]).

2. Az 1951-as Genfi Menekültügyi Konvenció (GMK)[4] által biztosított menekültjog azoknak, akiket egy állam, vagy bármely szervezet etnikai, vallási, politikai, vagy egy körülhatárolható csoporthoz tartozásuk okán üldöz, vagy üldözni fenyeget, és saját államuktól nem számíthatnak védelemre. Az „Iszlám Állam”elől menekülők részesülnek tipikusan ilyen státuszban (§ 3 IAslyG; 2016-ban a sikeres eljárások 36,8 százaléka).

3. Szubszidiárius menekültstátusz azoknak, akiket hazájukban halálbüntetés vagy kínzás fenyeget, valamint azoknak, akik háborús konfliktusból menekülnek. Ilyen estekben a veszély, és így a védelem is csak időben korlátozottan áll fent. (§ 4 I AsylG, 2015-ban még csak a sikeres eljárások0,6 százalékát tette ki, 2016-ban már 22,1 százalékát. A növekedés mögött a szír kérelmezők státuszának pragmatikus okokból történt újraértékelése áll. Erről a későbbiekben még részletesebben írok.)

4. Kiutasítási tilalom azok számára, akik esetében a fenti három jogszabály nem alkalmazható, de a kiutasításuk a Emberi Jogok Európai Egyezményének[5] megsértését jelentené, vagy testi épségüket, életüket szabadságukat fenyegetné. Alkalmazására általában akkor került sor, ha valaki a biztonságos származási országok listáján szereplő államból érkezik (pl.: Oroszország), de bizonyítani tudja, hogy őt személy szerint üldözik. (2016-ban a sikeres eljárások 6,3 százaléka. Az arány növekvő. Ennek oka, hogy egyre bővül a biztonságosnak tekintett, de valójában diktatórikusan kormányzott országok köre, mint például Algéria, vagy Marokkó.)

A menekültügyi eljárás megindítása vonatkozó szándékot személyesen, a befogadó állomások valamelyikén kell előterjeszteni (§ 22 AsylG). Ekkor történik meg az első regisztráció, majd tájékoztatják az érintettet, melyik befogadó állomáson kell jelentkezni, ahol az eljárásért lebonyolító Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BundesamtfürMigration und Flüchtlinge - BAMF) képviselője előtt előterjesztheti kérelmét (§ 23 AsylG). A kérelmező az eljárás megindítása után, annak időtartalmára tartózkodási engedélyben részesül. Munkavállalási engedélyt külön kérelemre, három hónap elteltével kaphat. Az érintett köteles az eljárás során a hatóságokkal aktívan együttműködni, és annak időtartama alatt nem hagyhatja el a hatóság által kijelölt körzetet. Bár a menekültstátusz odaítéléséről a fent említett szövetségi hatóság dönt, a kérelmező eljárás alatti jogait és kötelességeit részben tartományi törvények szabályozzák. Így lehetséges, hogy például Brandenburgban, vagy Alsó-Szászországban az egész tartomány területén szabadon mozoghatnak a menekültstátuszra várók, míg Bajor-, és Szászországban csak meghatározott, szűkebb területen.

A kérelem elbírálásának átlagos ideje 5,4 hónap. Kevésnek tűnik, és részben nem is felel meg a valóságnak, mert csak a kérelem BAMF előtti előterjesztésétől méri az időt. Nem ritkán azonban, hogy a kérelem előterjesztésére vonatkozó szándék kinyilvánítása után fél év is eltelik, mire az érintett időpont kap a szövetségi hatóságtól kérelme benyújtására.

Jóval gyorsabb az eljárás a repülőtereken, ahol a nyilvánvalóan megalapozatlan beadványokat két napon belül elutasítják (§ 18a AsylG).

Ugyancsak gyorsabb az eljárás a biztonságos származási országból érkezők esetében, akiknek kérelmeit, mint nyilvánvalóan megalapozatlant kell elutasítani (§ 29a AsylG). Ez főleg a balkáni országok polgárait érinti, akik 2016-ig a menekültstátuszért folyamodók többségét alkották Németországban. Itt tehát egy vélelemről van szó: a biztonságos országok listáján szereplő államokban nem állnak fent olyan körülmények, amelyek menekülésre adnának okot. Ez a vélelem – jogorvoslati eljárás keretében – megdönthető (§ 29a I AsylG). A kérelmezőnek a BAMF elutasító határozatának kézhezvételétől számított egy héten belül el kell hagynia Németországot. Jogorvoslatot is csak ebben az időszak terjeszthető elő. A bírósági eljárás alatt, amelynek időtartama egy hét, illetve bonyolult ügyekben kétszer egy hétre meghosszabbítható, a kiutasítás nem foganatosítható (§ 36 AsylG).

Merkel szelfi

A híres fotó: a német kancellár egy menekülttel szelfizik

Amennyiben a kérelmező a döntést befolyásoló valótlan információkat szolgáltat, elutasító határozat hozható, illetve a már korábban megszerzett menekültstátuszától megfosztható (§ 30 III AsylG), és büntetőjogi következményekkel is számolnia kell (§ 95 II AsylG). Ugyanakkor – a bíróságok joggyakorlata alapján – annak, hogy valaki nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmet terjeszt elő, önmagában nem lehet jogi következménye. Mint, ahogy a GMK értelmében az illegális határátlépésnek sem, amennyiben az érintett haladéktalanul menekültstátusz iránti kérelmet terjeszt elő (Art. 31 GMK).

Főszabály szerint az elutasított kérelmezőknek (Arányuk 2014-ben még 67, 2016-ban már csak 29 százalékot tett ki.) a határozat kézhezvételétől számítva 30 napjuk van Németország önkéntes elhagyására. Amennyiben ezt nem teszik meg, kiutasítás következik, amely a jövőre nézve automatikusan beutazási-, és tartózkodási tilalommal párosul (§ 11 I AufenthG). A pozitív döntés esetén három évenként meg kell vizsgálni, hogy a menedékstátusz jogalapja továbbra is fennáll-e.

A német kormány, illetve törvényhozás a menedékkérők számának folyamatos, majd ugrásszerű növekedése hatására (2012: 77.000, 2014: 202.000, 2016: 745.000) két alkalommal is a szabályok korrekciója mellett döntött (Asylpaket I. – 2015, Asylpaket II. – 2016). A legfontosabb változások, amelyek részben szigorításokat, részben azonban – a jobb és gyorsabb integráció érdekében – könnyítéseket is magukban foglalnak a következők:

Időben korlátlan tartózkodási engedély jól integrált fiatalkorúaknak (§ 25a, § 26a AufenthG).
Tartózkodási engedély az iskolai, vagy duális képzés időszakára (§ 60aAufenthG).

Családegyesítés feltételeinek megkönnyítése (§ 27 VAufenthG).Az új szabályokat azonban később a szubszidiárius menekültstátuszt élvezők számára 2 évre hatályon kívül helyezték. Ennek gyakorlati jelentőségét eleinte alig volt, mert 2015-ben például a szír menekültek 99 százaléka a GMK alapján részesült védelemben. Feltehetően a kritikák hatására, 2017 eleje óta már szinte valamennyien szubszidiárius oltalmat kapnak.

A modern német menekültjog történetében első alkalommal megteremtették a kiutasítási őrizet lehetőségét (§ 62b AufenthG).

Albánia, Koszovó, Montenegró, majd később – heves politikai viták után – Algéria, Marokkó és Tunézia biztonságos származási országgá nyilvánítása.

Automatikus beutazási és tartózkodási tilalom a biztonságos harmadik országból érkező, elutasított menedékkérők esetében, amennyiben nem távoznak önként az országból (§ 11 Abs. 7 AufenthG).

A jogkövető magatartást viszont anyagilag is honorálja a jogalkotó: 800 euróban részesülnek azok, akik elutasító döntés esetén a határidő letelte előtt (30 nap illetve 1 hét) távoznak az országból. Akik pedig még az eljárás közben, a hatósági döntés meghozatala előtt Németország elhagyása mellett döntenek, 1200 euró „újrakezdési segélyben” részesülnek (StarthilfePlusProgramm).

Az eljárások meggyorsítása érdekében 5 speciális, zárt befogadó állomás felállítása azon kérelmezők számára, akiknek kevés esélyük van a menekültstátuszra. Ez akkor vélelmezhető, ha megtagadták az együttműködés, valótlan adatok adtak meg, biztonságos származásai, vagy harmadik országból érkeztek (§ 30a AsylG).

Integrációs, és nyelvi kurzusok kapacitásának növelése. Egyidejűleg a menedékkérők részbeni költségviselésének bevezetése (10 €). Ezt a gyakorlatban a menekülteknek jutatott segély csökkentésével történik.

A menedékkérők tartományok közötti, és a felmerülő költségek tartományok, valamint a szövetség állam közötti elosztásának újraszabályozása.

A menedékkérőknek járó juttatások újraszabályozása (Erről részletesen a következő cikkemben fogok írni.)

Az egészségi állapot csak különösen súlyos esetekben lehet a kiutasítás akadálya.

Egy korábban nem létezett szövetségi szintű adatbank létrehozása (AZR), amelyhez a menekültügyekben eljáró szövetségi, tartományi, és önkormányzati szerveknek is hozzáférésük van.

A polgári perrendtartás magyarázatokkal

 Az új Pp. alkalmazására való felkészülésre alig több mint 1 év áll rendelkezésre, ezért minden jogalkalmazó számára fontos a részletszabályok megismerése. Ebben segít könyvünk, amely kifejezetten gyakorlatias szemmel mutatja be az új törvény rendelkezéseit.

Megrendelés >>

A legnevesebb vita jelenleg a befogadható menedékkérelmek felső határának bevezetése körül zajlik, amelyet a kisebbik kormánypárt évi 200.000-ben szeretne maximálni. A terv nem csak politikailag vitatott, de jogi kivitelezhetőségét is kérdőjelek övezik. A politikai okokból menekülők ideiglenes befogadás nemzetközi jogi és alkotmányos kötelezettség, minden más az adott állam diszkrecionális joga, amelynek határai szabadon megszabhatók – érvel a javaslat egyik támogatója, Hans-Jürgen Papier, a Szövetségi Alkotmánybíróság korábbi elnöke.[6] De mi történik, ha a német Alaptörvény és a GMK alapján védelemre jogosultak száma átlépi a 200.000 főt, illetve Németország a Dublini, menekültügyi illetékességről szóló, európai uniós rendelet alapján több kérelmező befogadására köteles? Ebben az esetben a felső korlát alkalmazása alkotmány, nemzetközi- és közösségijog-ellenes lenne – hangzik a BVerfG jelenlegi elnökének, Andreas Voßkuhlenak a válasza.[7] Ausztriában, ahol már jogszabályba foglalták a befogadható menedékkérők maximális számát, még nem kellett választ adni a fenti kérdésre, mert az oltalmat keresők száma kicsivel a jogszabályban lefektetett 37.500 alatt maradt.[8]

Lábjegyzetek:

[1] https://www.gesetze-im-internet.de/aufenthg_2004/

[2] https://www.gesetze-im-internet.de/asylvfg_1992/

[3] Valamennyi statisztikai adat forrása a BAMF 2017 márciusi adatközlése. http://www.bamf.de/SharedDocs/Anlagen/DE/Downloads/Infothek/Statistik/Asyl/aktuelle-zahlen-zu-asyl-maerz-2017.pdf?__blob=publicationFile

[4] http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98900015.TVR

[5] https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300031.TV

[6] https://www.welt.de/politik/deutschland/article159280320/Aus-Asyl-Recht-ist-ein-Jedermann-Recht-geworden.html

[7] http://www.fr.de/politik/flucht-zuwanderung/fluechtlingsdebatte-vosskuhle-obergrenze-unzulaessig-a-389826

[8] http://www.spiegel.de/politik/ausland/oesterreich-asyl-obergrenze-fuer-fluechtlinge-knapp-unterschritten-a-1130068.html

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!