Rendőri bántalmazás Gyöngyösön

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az EJEB ítélete szerint, a gyöngyösi rendőrőrsön kényszervallatással vettek rá egy roma származású férfit különböző bűncselekmények elkövetésének beismerésére. Az EJEB szerint a rendőrség eljárásával Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és embertelen bánásmódra vonatkozó rendelkezését.

Az alapügy

Egy gyöngyöspatai roma származású férfit 2010. augusztus 12-én éjjel 1:50 perckor állítottak elő a gyöngyösi rendőrkapitányságra, azt követően, hogy a gépjárművet, amellyel közlekedett ellenőrzés alá vonták. A kocsiban több ember tartózkodott és a közúti ellenőrzés során olyan tárgyakat is találtak, amelyeket egy közeli nyaralóból loptak el aznap este.

A panaszos elmondása szerint az előállítását követően nem sokkal két rendőr bántalmazni kezdte, majd 4 óra 30 perckor ismét visszatértek és ütlegelték, valamint rugdosták a férfit.

Ezután ismét eltelt két óra, majd két rendőr átkísérte a gyanúsítottat egy másik helyiségbe, ahol megkezdték a kihallgatását, amely során több rendőr ismét bántalmazta az előállított férfit.

A panaszos előadása alapján hat rendőr és két biztonsági őr vett részt a bántalmazásában, annak érdekében, hogy további bűncselekmények beismerésére kényszerítsék rá. A férfi elmondta, hogy többször arcon ütötték, letérdeltették és többször megrúgták, papírzacskót húztak a fejére és egy fadarabbal ütögették a lábát.

A rendőrök közölték vele, hogy csak akkor hagyják abba a bántalmazását, ha további három lopást is beismer és eközben folyamatosan roma származása miatt szidalmazták a férfit. Az egyik bántalmazó azt mondta neki, hogy “nem számít, ha meghal, legalább egy cigánnyal kevesebb lesz.”

A férfi végül aláírta a vallomását tartalmazó jegyzőkönyvet, amely szerint a kihallgatás 5 óra 51 perctől 6 óra 33 percig tartott.

6 óra körül a panaszost kikísérték a mosdóba, ahol ismét bántalmazták, ütötték rugdosták. Az egyik bántalmazó levett egy wcpapír tartót a falról és azzal ütötte a férfi kezét. Eközben többször becsmérelték a férfit roma származása miatt.

Végül délután 2 óra körül szabadon engedték.

A panaszos még aznap este elment a Gyöngyösi Bugát Pál Kórházba, ahol látleletet vetetett a sérüléseiről. Az orvosi leletek szerint zúzódások voltak a homlokán, az orrán és a bal vállán, és horzsolások voltak a jobb csípőjén, a kezei és a karjai duzzadtak voltak, valamint a combjai és a lábai is duzzadtak és lilák voltak.

Az orvosi látletet szerint a panaszost többen bántalmazhatták.

A férfit rokonai elszállították a hatvani Albert Schweitzer Kórházba, ahol megröntgenezték, amely kimutatta, hogy a bordái és a koponyája zúzódott, valamint emberi behatás által okozott sérülések találhatóak a testén.

A panaszos szerint semmilyen sérülése nem volt, amikor bekerült a rendőrségre. A rokonai pedig tanúsították, hogy a szabadon engedését követően sem szerzett sérüléseket.

A büntetőeljárás (1998-2017) - jogszabálytükör

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény a hatályban lévő 1998. évi XIX. törvényt váltja fel 2018. július 1-jétől. A jogszabálytükör segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben.

Megrendelés >>

A magyar hatóságok eljárása

A férfi 2010. szeptember 27-én feljelentést tett a bántalmazás miatt, ismeretlen tettesekkel szemben. Feljelentésében azt is előadta, hogy bántalmazása közben többször becsmérelték roma származása miatt. Az ügyet a Miskolci Ügyészég vizsgálta ki.

2010. november 8-án tanúként hallgatták ki a panaszost, és megmutatták neki a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon dolgozók fényképét, hogy felismeri-e közöttük a bántalmazóit. A férfi mind a 8 személyt felismerte a fotókról, de csak három elkövetőt tudott teljes bizonyossággal azonosítani.

Az ügyészség igazságügyi orvosszakértőt rendelt ki, aki jelentésében ezeket írta: “A sérülések pontos keletkezési ideje nem határozható meg. Tekintettel arra, hogy a vizsgáló orvos idősülőben lévő sérülésre jellegzetes elváltozásokat nem dokumentált, az valószínűsíthető, hogy a sérülések az orvosi ellátást megelőző 24-48 órás időtartamon belül alakultak ki. Mivel a kényszerítő eszköz alkalmazására írt rendőri jelentés adatai szerint a körzeti megbízott panasz és sérülésmentesen adta át nevezettet az ügyeletes tisztnek, a sérülések valószínűsíthetően ezen időpontot követően keletkeztek.”

2010. december 28-án a Miskolci Ügyészség lezárta a nyomozást arra hivatkozással, hogy a panaszos által előadottak nem bizonyíthatóak. Az ügyészség szerint a férfit az előállítását követően az elkövetett bűncselekményei miatt kérdezték ki a rendőrök. A rendőrség belső jelentései alapján az ügyész megállapította, hogy három meggyanúsított rendőrnek alibije volt a bántalmazás idejére, mivel a kora reggeli órákban járőrözni voltak, ezért nem tudtak a panaszos bántalmazásában részt venni. A két meggyanúsított biztonsági őr pedig nem hagyhatta el a kijelölt helyét, így ők sem vehettek részt a bántalmazásban. Az ügyész arra is hivatkozott, hogy a háziorvos a szabadon bocsátását követően megvizsgálta a férfit, azonban nem tart fel sérüléseket. Az ügyész szerint a férfi nem volt biztos abban sem, hogy pontosan kik bántalmazták, amikor megmutatták neki a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon dolgozók fotóit.

2012. január 16-án a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyészség is elutasította a férfi Miskolci Ügyészség végzésének felülvizsgálatára és a nyomozás folytatására irányuló kérelmét. A Megyei Ügyészség azzal indokolta döntését, hogy a Miskolci Ügyészség nyomozása megfelelően és teljeskörűen felderítette a tényállást. A Megyei Ügyészség szerint a további nyomozás felesleges lenne, mivel a rasszista indíték sem bizonyítható.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

 

A férfi ezt követően pótmagánvád keretében állítatta bíróság elé a nyolc elkövetőt. 

Az Egri Törvényszék egy tárgyalást tartott az ügyben, amelyen a férfi két vádlottat nem ismert fel, illetve nem volt biztos abban sem, hogy egy harmadik elkövető bántalmazta-e, de a többieket felismerte. A férfi három személlyel szemben ejtette a vádat a többi öt embert azonban megvádolta, ők azonban tagadták a bűncselekmény elkövetését.

Az Egri Törvényszék meghallgatta a háziorvost is, aki továbbra is kitartott azon vallomása mellett, hogy nem látott külsérelmi nyomokat a sértetten, mikor a szabadon engedését követően megvizsgálta. A Törvényszék által kirendelt igazságügyi szakértő jelentésében azt írta, hogy ha a később felfedezett sérülések a rendőrségi eljárás során keletkeztek volna azokat a háziorvosnak is észre kellett volna vennie. A Törvényszék a férfi anyjának, barátjának és testvérének vallomását is felvette, akik a szabadon bocsátást követően végig a férfi mellett voltak és megerősítették, hogy a panaszos sérülései már a szabadulás időpontjában megvoltak. A Törvényszék elfogadta azt az álláspontot, hogy az öt gyanúsított közül három járőrözött, ezért nem követhették el a bűncselekményt, a másik két vádlottal kapcsolatban pedig arra hivatkozott, hogy a sértett azt állította, hogy további három lopás beismerésére akarták rákényszeríteni, azonban a tanúvallomásáról készített jegyzőkönyvben ezek a bűncselekmények nem szerepelnek. Illetve ez a két vádlott sem tartózkodott a Gyöngyös Rendőrkapitányságon aznap reggel, mivel Gyöngyöspatán egy ügyben intézkedtek.

Az Egri Törvényszék 2012. november 28-án hozott ítéletében bizonyíték hiányában felmentette a vádlottakat.

A vádlottak hamis vád miatt feljelentést tettek a panaszos ellen, amelyet az Egri Járásbíróság alaposnak talált és három év próbára bocsátást szabott ki.

A panaszos ezt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult és kérte annak megállapítását, hogy a rendőrség eljárásával Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. Cikkét, amely tiltja a kínzást, illetve a 14. Cikkét, amely a megkülönböztetés tilalmát mondja ki.

Az EJEB döntése

Az EJEB elfogadhatónak találta a panaszos kérelmét, mivel az Egyezmény szerinti bántalmazást elszenvedte. 

A kérelmező előadta, hogy a rendőrségi eljárás során testi bántalmazással akarták rávenni a vallomástételre. A bizonyítási teher az EJEB esetjoga alapján a kormányt terhelte. Azt kellett feltárnia és bebizonyítania, hogy nem a rendőrségi eljárás alatt keletkeztek a férfi sérülései. A kormány arra hivatkozott, hogy komolyan vették a panaszos feljelentését, gyorsan és hatékonyan lefojtatták a nyomozást, de a felismert személyek igazolhatóan nem voltak a rendőrőrsön a panaszos által elmondott időpontban.

Az EJEB szerint nem alapos a kormány azon álláspontja, hogy mivel a háziorvos nem fedezte fel a kórházban feltárt sérüléseket, ezért azok az első orvosi vizsgálat időpontjában még nem voltak meg. Az EJEB kitért arra is, hogy a háziorvos csak a férfi felső testét vizsgálta meg. Ezenkívül a háziorvos nem készített semmilyen írásos jelentést a vizsgálatról, a bírósági tárgyalás során is csak emlékeit idézte fel. Az EJEB szerint nem állt rendelkezésre kellő idő ahhoz, hogy önmagának sérüléseket okozzon, vagy másokkal konfliktusba kerüljön, és úgy szerezzen sérüléseket, hiszen a szabadon engedését követően nem sokkal kórházban vizsgáltál meg és akkor már megvoltak a sérülései. Az EJEB azt is kiemelte, hogy három tanú állította azt, hogy a sérülések már a szabaduláskor is megvoltak. Az EJEB hivatkozott az orvosi leletekre és az orvosszakértő véleményére is, amelyek mind a panaszos álláspontját támasztották alá.

Jogászvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

Mindezekre tekintettel az EJEB megállapította, hogy a Magyar hatóságok nem tárták fel, hogy a panaszos sérülései mikor és hogyan keletkeztek. A kormány tehát nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a panaszos sérülései nem úgy keletkeztek, ahogyan azt állította.

A fentiekre tekintettel az EJEB megállapította az Egyezmény 3. Cikkének megsértését.

A panaszos hivatkozott az Egyezmény 14. Cikkében foglalt, megkülönböztetés tilalmának megsértésére is.

A kormány álláspontja szerint a panaszos nem hivatkozott hivatalosan arra, hogy őt rasszista indítékból bántalmazták, ezért ebben a kérdésben nem merítette ki a nemzeti jogorvoslatot.

A panaszos azonban azzal érvelt, hogy feljelentésében egyértelműen leírta a bántalmazása körülményeit és bántalmazói többször becsmérelték roma származása miatt.

A EJEB kiemelte, hogy a panaszos folyamatosan hangsúlyozta, hogy rasszista bántalmazást szenvedett el. Az EJEB megállapította, hogy a férfi kellő mértékben felhívta a hatóságok figyelmét a rasszista indítékra, ezért a nemzeti jogorvoslat kimerítésének hiánya fel sem merülhet.

A Bíróság nem talált a jelen ügyben olyan indokot, amely alapján a panaszos állításai megkérdőjelezhetőek lennének. Ebben az esetben azonban a panaszosnak kellene bizonyítania a rasszista indítékot. Az EJEB megállapítása szerint az, hogy a hatóságok nem tárták fel a panaszos bántalmazásának esetleges rasszista motivációját, az nem hárítja át a bizonyítást az érintett államra.

A fentiekre tekintettel az EJEB nem tudta minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a rasszista indíték szerepet játszott a kérelmező bántalmazásában.

Az EJEB azonban elmarasztalta Magyarországot, mert a nyomozóhatóság nem tárta fel, hogy lehetett-e rasszista motivációja a panaszos bántalmazásának.

Az EJEB a rasszista indíték megfelelő kivizsgálásának elmulasztása miatt az Egyezmény 14. Cikkének megsértését is megállapította.

Az Egyezmény fenti két cikkének megsértéséért az EJEB 10.000 euró nem vagyoni kártérítést és 4.727 euró perköltséget ítélt meg a kérelmező részére.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!