…normákban meghatározott alapjogok mentén Ahogy korábban említettük, a tájékoztatáshoz való jog a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog részeként és a szociális biztonsághoz való jog előfeltételeként értelmezendő. A tájékoztatáshoz való jog…
A 336 szavazattal, 163 ellenében és 39 tartózkodás mellett elfogadott, nem jogalkotási jellegű állásfoglalásban a szöveget támogató EP-képviselők leszögezték: az abortuszhoz való jogot az EU Alapjogi Chartájában is rögzíteni kell….
…jog előmozdítása szerves részét képezi a társadalmi közfelelősségnek és ezzel a szolgáltató közigazgatásnak. Ezt támasztja alá az is, hogy a tájékoztatáshoz való jog célja a jogok és kötelezettségek megismertetése, az…
…oltalom jellegadó funkciói: a megkülönböztető-, a minőségjelző-, valamint az információs- és reklámfunkció. A jogosultak kizárólagos jogot szereznek arra, hogy a megjelölést gazdasági tevékenységük során felhasználják, valamint, hogy másnak használatra engedélyt…
…jogászoknak, joghallgatóknak, így különösen pénzügyi joggal foglalkozó ügyvédeknek, kamarai jogtanácsosoknak, ügyészeknek, bíráknak, egyetemi oktatóknak, sokrétűsége okán gyakorlati és elméleti szakembereknek egyaránt ajánlott ez a kommentár. Az alábbiakban a kockázatmérséklési intézkedésekről…
…és a környezetre jelenthet veszélyt, hanem olyan „puha” emberi jogokra is, mint a diszkriminációmentesség, a magánélet sérthetetlensége, az információs önrendelkezési jog vagy a szólásszabadság. Mindezt persze felismerte a jogalkotó is,…
…gyűjtése nem járhat mások zavarásával, jogainak sértésével 2. Adatvédelem Az adománygyűjtés során be kell tartani az adatvédelmi jogszabályokban foglaltakat, elsősorban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi…
…jogászoknak, joghallgatóknak, így különösen pénzügyi joggal foglalkozó ügyvédeknek, kamarai jogtanácsosoknak, ügyészeknek, bíráknak, egyetemi oktatóknak, sokrétűsége okán gyakorlati és elméleti szakembereknek egyaránt ajánlott ez a kommentár. Az alábbiakban a számlavezető jogáról…
…magyar jog szabálya is.”[1] A két megközelítés között egyszerűen szólva az a lényeges különbség, hogy míg az első közvetlenül korlátozza az örökhagyó rendelkezési jogát, amennyiben a kötelesrészre jogosultak jövőbeli jogát…
…meg az írásbeliség fogalmát, az arra vonatkozó rendelkezéseket az 1960-as Ptké.-ben helyezte el a jogalkotó.[6] Az 1960-as Ptké. vonatkozó rendelkezései szerint „Ha jogszabály a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály…
