Összes prémium cikk böngészése

  • Kúria_bíróság2

    2017. április 5. 10:00

    A Kúrián öt jogegységi csoport kezdte meg az új Ptk. alkalmazásának vizsgálatát; az egy éve indult munka az alsóbb fokú ítélkezésben felmerülő problémákat, eltérő jogértelmezéseket igyekszik feltárni. Sajátosságuk, hogy nem azonosak a Kúrián egyébként működő joggyakorlat-elemző csoportokkal, ami praktikusan azt jelenti, hogy mandátumuk lényegében kötetlen, tehát – a célokból fakadóan – referálási kötelezettség és határidők nélkül végzik az elemzéseket. A lényeg éppen az, hogy e grémiumok a későbbiekben is rávilágíthassanak az újabb és újabb kérdésekre, melyeket azután a jogértelmezési kérdésekben állást foglalni hivatott szakmai fórumokhoz továbbítanak.

    bookmark
  • ügyvéd

    2017. április 3. 8:49

    A Kúria irányításával vizsgálják bírók az új polgári törvénykönyv (Ptk.) alkalmazásával kapcsolatban az ítélkezési gyakorlatban felmerülő problémákat, jogértelmezési nehézségeket - mondta el Kovács Zsuzsanna, a munkálatokat összefogásával megbízott kúriai bíró az MTI-nek.

    bookmark
  • válás

    2017. március 17. 7:30

    A gyermektartásdíj fizetésének egyezséggel történő vállalása rendszerint hosszú távú elkötelezettséget jelent. Nincs helye a tartásdíj leszállításának arra történő hivatkozással, hogy a magas összegű gyermektartásdíjat a kötelezett már eleve külső segítség igénybevételével vállalta, különösen abban az esetben, ha a tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyait sem az egyezségkötés során, sem az újabb perben nem igazolta – a Kúria eseti döntése.

    bookmark
  • szerződés

    2017. március 16. 8:46

    "Ilyen figyelmet a magyar magánjog legutoljára az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején vívott ki magának." A Ptk. harmadik évfordulója alkalmával dr. Bodzási Balázs, az IM helyettes államtitkára értékeli az elmúlt éveket és nyújt betekintést a magánjogi kodifikáció várható irányaiba.

    bookmark
  • vita, mediáció

    2017. március 9. 7:30

    Az új Ptk. Családjogi Könyve alapján a bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében közvetítői eljárást vegyenek igénybe. A bíróság – a gyermek érdekében – ezt akkor fogja kezdeményezni, ha a felek konfliktusa oly mértékű, hogy nem képesek kommunikálni és a vitájuknak kis részét sem rendezni.

    bookmark
  • szülő

    2017. január 26. 7:30

    Az Alaptörvény nem biztosít alanyi jogot a szülőtartásra. Annak részletes szabályait, feltételeit a Ptk. rokontartásra vonatkozó fejezete tartalmazza. A szülőtartás nem szolgálhatja azt a célt, hogy ezáltal a felperes a másik nagykorú gyermekét támogassa – a Kúria eseti döntése.

    bookmark
  • kiskönyv

    2016. november 17. 7:30

    Kétrészes írásunkban a tulajdonjog egyik magánjogi korlátját, a szomszédjogi generálklauzulát változatlan formában fenntartó Ptk. 5:23. §-t vizsgáljuk. E változatlan koncepcióval a jogszabályhely kapcsán kialakult, több jogtételt kidolgozó gazdag bírói gyakorlat és a jogi, gazdasági környezet változásai állíthatóak szembe.

    bookmark
  • aláírás

    2016. október 12. 9:00

    Meghaladta a Kúria a 2012-es jogegységi határozatában foglaltakat, és kimondta, hogy a végrendeleti tanú aláírása megfelel az aláírással szemben támasztott követelményeknek, ha a tanú a rá jellemző, általa kialakított egyedi írásformát és írásképet tükröző módon írja alá az okiratot. Ha a tanú személye az okiratból nem állapítható meg, a bíróság erre vonatkozóan bizonyítást folytathat le.

    bookmark
  • toll, aláírás

    2016. szeptember 28. 10:50

    Az alábbi tanulmány a semmisség és a megtámadhatóság szembeállításának problémáját elemzi a magyar polgári jog múltja és jelene alapján, utalva e két „intézmény” hagyományos szembeállítására és elvi-dogmatikai különbségeire. A szembeállítás relativizálódásának újabb tendenciái alapján – a hagyományos distinkció fenntartása ellenére – a semmisség és a megtámadhatóság közötti különbségtétel jelentőségének fokozatos csorbulását láthatjuk.

    bookmark
  • jóhírnév

    2016. szeptember 23. 9:00

    A személyiségi jogi jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj megítélése. A körülmények bírói mérlegelése adott esetben azt is eredményezheti, hogy a jogsértő nem kötelezhető sérelemdíj megfizetésére – a Kúria eseti döntése.

    bookmark
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • mobiltelefon

    Képzeljük el a következő esetet: hosszas fáradozások árán megalkottuk a mobiltelefonokra tervezett applikációnkat. Az alkalmazás tökéletesen működik, pont olyan, mint aminek elképzeltük a tervezési szakaszban, és ráadásul az Apple operációs rendszerével, és a Google operációs rendszerével is kompatibilis, sőt a Microsoft mobilokon is remekül fut. Mielőtt azonban pezsgőt bontanánk, érdemes végiggondolni, hogy hogyan tüntethetjük fel az Apple, az Android, és a Microsoft védjegyeit az applikációnkon, mielőtt nem kellő gondosságunk védjegybitorlást eredményezne.

  • építkezés

    Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. A föld alatti és földfelszín feletti létesítmények – parkolóházak, közlekedési csomópontok, telekommunikációs infrastruktúra – azonosítása iránti igény növekedése ugyanis szükségszerűvé teszi a kétdimenziós rendszer háromdimenziósra cserélését - írja az Advocatus blog.

  • BKV

    A Rendőrség szerint a BKK jegyértékesítési rendszerét érintő cselekmény nem veszélyes a társadalomra.

  • drog

    Felszámolt egy legalább másfél éven át új pszichoaktív anyaggal kereskedő országos hálózatot működtető bűnszervezetet a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, a bűnszervezet tizenhárom tagja ellen vádat emelt a Békéscsabai Járási Ügyészség - tájékoztatott a Békés Megyei Főügyészség szerdán.

  • visszatérés a munkába

    Ha a munkavállaló selejtet gyárt, összetör vagy elront egy berendezést, a munkáltató joggal követelheti kára megtérítését. Erre azonban csak a Munka Törvénykönyvében meghatározott feltételek fennállása esetén és módon van lehetőség. Az alábbiakban sorra veszünk öt olyan igényérvényesítési módot, amely biztosan nem szabályos.