Összes prémium cikk böngészése

  • Kúria_bíróság2

    2017. április 5. 10:00

    A Kúrián öt jogegységi csoport kezdte meg az új Ptk. alkalmazásának vizsgálatát; az egy éve indult munka az alsóbb fokú ítélkezésben felmerülő problémákat, eltérő jogértelmezéseket igyekszik feltárni. Sajátosságuk, hogy nem azonosak a Kúrián egyébként működő joggyakorlat-elemző csoportokkal, ami praktikusan azt jelenti, hogy mandátumuk lényegében kötetlen, tehát – a célokból fakadóan – referálási kötelezettség és határidők nélkül végzik az elemzéseket. A lényeg éppen az, hogy e grémiumok a későbbiekben is rávilágíthassanak az újabb és újabb kérdésekre, melyeket azután a jogértelmezési kérdésekben állást foglalni hivatott szakmai fórumokhoz továbbítanak.

    bookmark
  • ügyvéd

    2017. április 3. 8:49

    A Kúria irányításával vizsgálják bírók az új polgári törvénykönyv (Ptk.) alkalmazásával kapcsolatban az ítélkezési gyakorlatban felmerülő problémákat, jogértelmezési nehézségeket - mondta el Kovács Zsuzsanna, a munkálatokat összefogásával megbízott kúriai bíró az MTI-nek.

    bookmark
  • válás

    2017. március 17. 7:30

    A gyermektartásdíj fizetésének egyezséggel történő vállalása rendszerint hosszú távú elkötelezettséget jelent. Nincs helye a tartásdíj leszállításának arra történő hivatkozással, hogy a magas összegű gyermektartásdíjat a kötelezett már eleve külső segítség igénybevételével vállalta, különösen abban az esetben, ha a tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyait sem az egyezségkötés során, sem az újabb perben nem igazolta – a Kúria eseti döntése.

    bookmark
  • szerződés

    2017. március 16. 8:46

    "Ilyen figyelmet a magyar magánjog legutoljára az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején vívott ki magának." A Ptk. harmadik évfordulója alkalmával dr. Bodzási Balázs, az IM helyettes államtitkára értékeli az elmúlt éveket és nyújt betekintést a magánjogi kodifikáció várható irányaiba.

    bookmark
  • vita, mediáció

    2017. március 9. 7:30

    Az új Ptk. Családjogi Könyve alapján a bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében közvetítői eljárást vegyenek igénybe. A bíróság – a gyermek érdekében – ezt akkor fogja kezdeményezni, ha a felek konfliktusa oly mértékű, hogy nem képesek kommunikálni és a vitájuknak kis részét sem rendezni.

    bookmark
  • szülő

    2017. január 26. 7:30

    Az Alaptörvény nem biztosít alanyi jogot a szülőtartásra. Annak részletes szabályait, feltételeit a Ptk. rokontartásra vonatkozó fejezete tartalmazza. A szülőtartás nem szolgálhatja azt a célt, hogy ezáltal a felperes a másik nagykorú gyermekét támogassa – a Kúria eseti döntése.

    bookmark
  • kiskönyv

    2016. november 17. 7:30

    Kétrészes írásunkban a tulajdonjog egyik magánjogi korlátját, a szomszédjogi generálklauzulát változatlan formában fenntartó Ptk. 5:23. §-t vizsgáljuk. E változatlan koncepcióval a jogszabályhely kapcsán kialakult, több jogtételt kidolgozó gazdag bírói gyakorlat és a jogi, gazdasági környezet változásai állíthatóak szembe.

    bookmark
  • aláírás

    2016. október 12. 9:00

    Meghaladta a Kúria a 2012-es jogegységi határozatában foglaltakat, és kimondta, hogy a végrendeleti tanú aláírása megfelel az aláírással szemben támasztott követelményeknek, ha a tanú a rá jellemző, általa kialakított egyedi írásformát és írásképet tükröző módon írja alá az okiratot. Ha a tanú személye az okiratból nem állapítható meg, a bíróság erre vonatkozóan bizonyítást folytathat le.

    bookmark
  • toll, aláírás

    2016. szeptember 28. 10:50

    Az alábbi tanulmány a semmisség és a megtámadhatóság szembeállításának problémáját elemzi a magyar polgári jog múltja és jelene alapján, utalva e két „intézmény” hagyományos szembeállítására és elvi-dogmatikai különbségeire. A szembeállítás relativizálódásának újabb tendenciái alapján – a hagyományos distinkció fenntartása ellenére – a semmisség és a megtámadhatóság közötti különbségtétel jelentőségének fokozatos csorbulását láthatjuk.

    bookmark
  • jóhírnév

    2016. szeptember 23. 9:00

    A személyiségi jogi jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj megítélése. A körülmények bírói mérlegelése adott esetben azt is eredményezheti, hogy a jogsértő nem kötelezhető sérelemdíj megfizetésére – a Kúria eseti döntése.

    bookmark
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • jog

    Az adóhatósági eljárások jövőbeni menetét jelentősen befolyásoló ítéletet tett közzé a Kúria, amely az Art.-ben előírt határozathozatali határidő túllépéséhez fűz jogkövetkezményt. Döntése megerősíti, hogy a cégekre a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció – ellentétben az eddigi gyakorlattal, írja az RSM blogja.

  • jog

    A lapszámban többek között bemutatja a bírósági szerződésmódosítás régi és új Ptk. szabályai szerinti korlátait.

  • forint

    Jogellenes adatkezelés miatt 20-20 millió forint adatkezelési bírságot szabott ki a Magyarországi Szcientológia Egyházra és az egyház központi szervezetére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) - jelentette be a hatóság elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

  • Áder János

    Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek pénteken Áder János köztársasági elnök azt a kedden elfogadott törvényt, amely megszüntette a családi házak kötelező kéményseprőipari ellenőrzését.

  • Európai Unió

    Nem volt könnyű kompromisszumra jutni a különféle politikai és nemzeti álláspontok között, de az Európai Parlament szakbizottságának sikerült elfogadnia a menedékjog reformjáról szóló szabálytervezetet - közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozóján.