Összes prémium cikk böngészése

  • Alkotmánybíróság

    2018. május 16. 7:30

    Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria KvK.V.37.466/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez Stumpf István különvéleményt csatolt.

    bookmark
  • alaotörvény

    2018. május 9. 9:07

    Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 2016. október 20. napján hatályba lépett, majd 2016. október 21. napján hatályon kívül helyezett, az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi CII. törvény 1. §-a és 3. §-a alaptörvény-ellenes volt, és felhívta az Országgyűlést annak biztosítására, hogy az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (Kpt.) 15. § (2) bekezdésében a termőföld tulajdon megszerzésére megállapított vételi jog gyakorolható legyen minden olyan esetben, amikor a módosítás hatálybalépésekor a földalap kijelölése folyamatban volt. A döntéshez Juhász Imre, Stumpf István és Varga Zs. András csatoltak különvéleményt.

    bookmark
  • Alkotmánybíróság

    2018. május 8. 9:00

    Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.169/2015/4/II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Hörcherné dr. Marosi Ildikó és Schanda Balázs.

    bookmark
  • Alkotmánybíróság

    2018. április 27. 11:42

    Az Alkotmánybíróság kimondta: alkotmányellenes volt az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló 2016-os törvény néhány rendelkezése – adta hírül közleményében a testület. Az Alkotmánybíróság emellett az Országgyűlés mulasztását állapította meg a termőföldekre vonatkozó kárpótlási szabályok módosítása kapcsán, mivel a törvényalkotó egyes esetekben lehetetlenné tette, hogy a kárpótlásra jogosultak vételi jogukat megfelelően gyakorolhassák.

     

    bookmark
  • Alkotmánybíróság

    2018. április 25. 11:13

    Pontosította a közszereplői minőség megállapításának szempontrendszerét az Alkotmánybíróság.

    bookmark
  • Alkotmánybíróság

    2018. április 23. 7:30

    Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvénnyel nem biztosította a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok által természetes személyek számára nyújtott támogatások átláthatóságát. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. szeptember hó 30. napjáig tegyen eleget. A döntéshez különvéleményt csatolt Pokol Béla és Varga Zs. András.

    bookmark
  • Darák Péter

    2018. április 18. 16:34

    A legfelsőbb bírósági szűrőrendszerekről és a pénzmosást, terrorizmusfinanszírozást érintő új európai szabályok tagállami átültetéséről tanácskoztak közép-európai főbírák 2018. április 17-én, Visegrádon. Az ún. visegrádi országokon kívül két délkelet-európai állam bírói delegációja is részt vett a Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia Legfelsőbb Bírósági Elnökei Állandó Konferenciájának 13. Találkozóján.

    bookmark
  • alaotörvény

    2018. április 12. 9:44

    Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk.VI.37.414/2018/2. sorszámú végzését és megállapította, hogy ha a plakát elhelyezése nem sérti a Ve. alapelveit, illetve a 144. § (4)-(7) bekezdését, akkor az jogszerű. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter.

    bookmark
  • rokkant

    2018. április 10. 9:00

    Az Alkotmánybíróság szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a közlekedőképességükben a mozgásszervi fogyatékosokkal azonos mértékben, de nem mozgásszervi betegségből eredően korlátozott személyek támogatását, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. december 31-éig tegyen eleget. A döntéshez Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Stumpf István párhuzamos indokolást csatoltak.

    bookmark
  • Alkotmánybíróság

    2018. április 9. 11:30

    A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 1. § (2) bekezdése 3. pontja második fordulata alkalmazása során alkotmányos követelményként azt határozta meg az Alkotmánybíróság, hogy a havi átlagjövedelem számításának szabályát valamennyi olyan ellátásra jogosultra alkalmazni kell, aki a referencia-időszak kezdetét követően rendelkezik legalább 180 naptári napi, egészségbiztosítási járulékfizetés alapját képező jövedelemmel. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Stumpf István párhuzamos indokolást, Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatoltak.

    bookmark
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Golgota

    Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság csütörtökön azt a műemlékvédelmi határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét. Pákh Imre, a kép tulajdonosa szerint "a döntés bizonyítja, hogy jogállamban élünk, a Golgotát illetően visszaállt a történelmi igazság".

  • Renault Koleos

    Egy mérettel feljebb lépett a Renault új SUV-modellje, amely csak nevében emlékeztet az elődre. Utóbbi helyére a szintén újdonságnak számító Kadjar került, míg alatta a nemrégen megújult Captur áll, így az új Koleossal háromtagúra bővült a Renault teljesen újnak mondható SUV-palettája.

  • Trócsáyni László

    A jogállamiságot védő, fontos intézményt fognak felállítani a legfelsőbb közigazgatási bírósággal - emelte ki az igazságügyi miniszter az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

  • tárgyalóterem, új polgári perrendtartás

    A sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól is lehetséges kimentés a szerződésen kívüli kártérítés szabályai szerint. Bíróság esetében a bírósági jogkörben okozott kár megítélése speciális feltételeinek is teljesülniük kell a sérelemdíjra kötelezéshez. Önmagában mérlegelési hiba fennállása nem elegendő, kirívóan súlyos jogértelmezési hiba, tévedés lehet csak alapja a bírósági jogkörben okozott kár megítélésének - a Kúria eseti döntése. 

  • GDPR

    Péntektől alkalmazandó az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation), ezzel egységessé válik az adatvédelmi szabályozás az Európai Unió egész területén.