Összes prémium cikk böngészése

  • Fotó: shutterstock

    2017. április 20. 9:19

    Tanulmányunknak elsődleges célja annak feltárása volt, hogy a jogalkotással okozott kárért való felelősség kapcsán mennyiben tartható fenn az eddigi, a belső joggal kapcsolatosan alapvetően elutasító bírói gyakorlat. Vizsgálatunk alapján arra az eredményre jutottunk, hogy az állami immunitás tana melletti érvek nem kellően megalapozottak, és a polgári bíróságok részére adott a kellő jogszabályi felhatalmazás ahhoz, hogy az államot egy esetleges alkotmányos normakontrolltól függetlenül marasztalják a jogalkotással okozott károkért.

    bookmark
  • betörő

    2017. március 23. 9:00

    A magánjog és a büntetőjog kölcsönös összefüggései kapcsán jelen tanulmány következtetésének lényege, hogy a polgári jog fogalomrendszerét a büntetőjogban általában transzformáció nélkül szükséges alkalmazni. A büntetőjogi jogos védelem és a jogos önhatalom összevetéséből arra nézve vonható le következtetés, hogy bizonyos relációkban az egyik, más aspektusból a másik tekinthető tágabb körben alkalmazandónak. A sikkasztás bűncselekményének hátteréül szolgáló polgári jogi szerződés csak olyan lehet, amely révén a tulajdonjog átszállására nem kerül sor. Végül az uzsora-bűncselekmény büntetőjogi értelmezésénél nem hagyható figyelmen kívül az uzsorás szerződés polgári jogi fogalma sem.

    bookmark
  • szerződés

    2017. február 22. 9:00

    Az előreláthatósági korlát szabályának lényege könnyen összegezhető akként, hogy a szerződésszegő csak a szerződéskötéskor előrelátható károkat tartozik megtéríteni. Kérdés ugyanakkor, hogy mikor, milyen körülmények között mondható egy adott kárfajtáról, kártípusról, hogy az a szerződéskötéskor előrelátható volt. A szerző[1] tanulmányában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) előreláthatósági korlátjának szabályát – a miniszteri indokolásra is tekintettel – tényállási elemei alapján elemzi, külön figyelemmel az előreláthatósági korlát jogpolitikai céljaira, illetve a common law gyakorlatára.[2]

    bookmark
  • Wolters Kluwer

    2017. február 7. 11:50

    A 2016-ban indított, elektronikus formában az új Jogtár felületén havonta megjelenő civilisztikai tárgyú Polgári Jog című szakmai folyóirat pályázatot hirdet egyetemi hallgatók és a doktori iskolák hallgatói számára a lap Jogesetelemzés rovatában való publikálásra.

    bookmark
  • kiskönyv

    2016. november 17. 7:30

    Kétrészes írásunkban a tulajdonjog egyik magánjogi korlátját, a szomszédjogi generálklauzulát változatlan formában fenntartó Ptk. 5:23. §-t vizsgáljuk. E változatlan koncepcióval a jogszabályhely kapcsán kialakult, több jogtételt kidolgozó gazdag bírói gyakorlat és a jogi, gazdasági környezet változásai állíthatóak szembe.

    bookmark
  • cégvezető

    2016. október 18. 7:30

    Jelen tanulmány célja az apporttárgyak értékelésének bemutatása az egyes gazdasági társaságok vonatkozásában, a részvénytársaságok esetében az értékelést végző szakértőkkel kapcsolatban jelentkező ellentmondások ismertetése, valamint az apporttárgy felülértékeléséért való felelősség kifejtése.

    bookmark
  • toll, aláírás

    2016. szeptember 28. 10:50

    Az alábbi tanulmány a semmisség és a megtámadhatóság szembeállításának problémáját elemzi a magyar polgári jog múltja és jelene alapján, utalva e két „intézmény” hagyományos szembeállítására és elvi-dogmatikai különbségeire. A szembeállítás relativizálódásának újabb tendenciái alapján – a hagyományos distinkció fenntartása ellenére – a semmisség és a megtámadhatóság közötti különbségtétel jelentőségének fokozatos csorbulását láthatjuk.

    bookmark
  • pénz

    2016. augusztus 2. 7:30

    Lényeges változás az új polgári törvénykönyvben, hogy a visszatérítési kötelezettség háttérszabályai vonatkozásában a kódex elejtette az 1959-es Ptk.-nak az elsődlegesen a jogalap nélküli birtoklás szabályaira, illetve másodlagosan a kártérítési szabályokra történő utalását.

    bookmark
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • vizoviczky

    Hét év börtönnel és több mint 600 milliós vagyonelkobzással sújtotta Vizoviczkit Lászlót vendéglátó ipari tevékenységgel összefüggésben felbújtóként elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

  • ököl

    Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban és tanulj. A május 2-ai hét legizgalmasabb ügyei következnek.

  • vezetés

    A munkahelyi stresszre korábban menedzserbetegségként tekintettek, mára azonban bebizonyosodott, hogy a betegszabadságon, illetve a táppénzen töltött időszakok feléért a munkahelyi stressz okolható. Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak a munkahelyi pszichoszociális kockázatok terén, és mit kell, illetve mit tehet, hogy élhetővé tegye a dolgos hétköznapokat?

  • Alkotmánybíróság

    Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 305. § (3) bekezdése ellen irányuló bírói kezdeményezést. Az AB azt állapította meg, hogy a kifogásolt jogszabályi feltétel a végrehajtás alá vont ingatlanok becsértékéről szóló szabályok időbeli hatályának kijelölése során objektív és tárgyilagos szempontot tart szem előtt, amelyet valamennyi végrehajtási eljárásban, azonos feltételek mellett alkalmaznak. Jelen esetben tehát nincsen szó a kifogásolt jogszabályi feltétel önkényességéről.

  • uzeltek

    Jogos védelmi helyzetet megalapozó jogtalan támadást valósít meg a vagyonőr, ha az áruház vásárlóját tettenérés hiányában, valós jogszabályi feltétel nélkül feltartóztatja és kézrátétel mellett az üzlet irodahelyiségébe akarja bekísérni, majd az ez elől kitérő vásárlót haladásában ismételten meggátolja, fizikai kényszerrel visszatartja – a Kúria eseti döntése.