Összes prémium cikk böngészése

  • alaotörvény

    2018. május 9. 9:07

    Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 2016. október 20. napján hatályba lépett, majd 2016. október 21. napján hatályon kívül helyezett, az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi CII. törvény 1. §-a és 3. §-a alaptörvény-ellenes volt, és felhívta az Országgyűlést annak biztosítására, hogy az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (Kpt.) 15. § (2) bekezdésében a termőföld tulajdon megszerzésére megállapított vételi jog gyakorolható legyen minden olyan esetben, amikor a módosítás hatálybalépésekor a földalap kijelölése folyamatban volt. A döntéshez Juhász Imre, Stumpf István és Varga Zs. András csatoltak különvéleményt.

    bookmark
  • Alkotmánybíróság

    2018. május 8. 9:00

    Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.169/2015/4/II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Hörcherné dr. Marosi Ildikó és Schanda Balázs.

    bookmark
  • konferencia

    2018. április 25. 7:30

    Idén negyedik alkalommal, 2018. április 18-án és 19-én rendezték meg a Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferenciát. Az esemény helyszínéül az Europa Congress Center szolgált. A csütörtöki napon vehettek részt az érdeklődők a perorvoslati eljárások az új Pp.-ben elnevezésű szekcióülésen, ahol a másodfokú eljárásról, a felülvizsgálat megújult szabályairól és az alkotmányjogi panaszról hallhattak.

    bookmark
  • Alkotmánybíróság

    2018. április 23. 7:30

    Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvénnyel nem biztosította a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok által természetes személyek számára nyújtott támogatások átláthatóságát. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. szeptember hó 30. napjáig tegyen eleget. A döntéshez különvéleményt csatolt Pokol Béla és Varga Zs. András.

    bookmark
  • alaotörvény

    2018. április 12. 9:44

    Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk.VI.37.414/2018/2. sorszámú végzését és megállapította, hogy ha a plakát elhelyezése nem sérti a Ve. alapelveit, illetve a 144. § (4)-(7) bekezdését, akkor az jogszerű. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter.

    bookmark
  • Alkotmánybíróság

    2018. április 4. 10:48

    Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Kvk.IV.37.367/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

    bookmark
  • alaotörvény

    2018. március 22. 9:00

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.37.251/2018/3. számú végzése megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. A döntéshez nyolcan – Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs, Stumpf István, Sulyok Tamás, Szalay Péter és Varga Zs. András – csatoltak párhuzamos indokolást.

    bookmark
  • választás

    2018. március 13. 8:59

    Akár napi több, mint 30 jogorvoslati kérelmet bírál el a Nemzeti Választási Bizottság. Rengeteg ügy és rendkívül szoros határidők jellemzik a választási eljárás jogorvoslati rendszerét.

    bookmark
  • orvos

    2018. január 16. 8:23

    Az Alkotmánybíróság az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (Eüatv.) 7. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

    bookmark
  • Stumpf István

    2018. január 10. 9:00

    Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) 14/C. §-a szerinti eljárásban előírt döntési határidő elmulasztása estére alkalmazandó eljárás szabályát. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást, Balsai István és Dienes-Oehm Egon különvéleményt csatoltak.

    bookmark
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • ügyvéd

    A Magyar Ügyvédi Kamara keményen szabályozza az ügyvédek és irodáik internetes megjelenését. Az ügyvédek nélkülözni kénytelenek a hírlevélküldés és az eredmények bemutatásának eszközeit. Ugyanakkor sok lehetőségük van arra, hogy az interneten eredményesen jelenjenek meg, és ügyfeleket szerezzenek maguknak.

     

  • ügyvéd, jogász

    Az igazságügyi miniszter az új büntetőeljárási törvény hatálybalépésére tekintettel új rendeletben tette közzé a terhelt, a meghatalmazott védő és a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személyek által érvényesíthető díjakról és költségekről szóló rendelettervezetét.

  • Varga Mihály

    Jövőre csak a SZÉP kártya marad meg béren kívüli juttatásként, vonzóbb lesz a kiva, elhal az eva, többet adóznak az alkoholos italok, megszűnik a baleseti adó, és bevezetik a bevándorlási különadót. A kormány friss adócsomagja meglepően vaskos és komplex – ebből emeltük ki a lényeget.

  • Kúria_bíróság

    A munkavállalónak valószínűsítenie kell, hogy rendelkezik védett tulajdonsággal, amelyre figyelemmel őt a munkáltató a vele összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalóval szemben megkülönböztette és kevesebb bért fizetett számára. Ezt követően a munkáltató kötelezettsége a kimentéses bizonyítás alapján igazolni, hogy hiányzik az okozati összefüggés a hátrány és a védett tulajdonság között.

  • sztrájk

    A munkavállalók Alaptörvény által biztosított, alapvető joga a sztrájkhoz való jog, végső soron ehhez az eszközhöz folyamodhatnak, hogy gazdasági és szociális érdekeik érvényesülését biztosítsák. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy e jog feltétlen lenne, ahhoz, hogy a munkavállalók munkabeszüntetése jogszerűnek minősüljön számos jogszabály által meghatározott körülménynek teljesülnie kell.