Összes prémium cikk böngészése

  • kutya

    2017. április 21. 12:49

    A Nógrád Megyei Főügyészség vádat emelt egy 61 éves nő ellen, akinek kutyája közútra szökve halálos közúti balesetet okozott.

    bookmark
  • kutya

    2015. január 28. 11:16

    Gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértésért felel a telephely tulajdonosa, aki ugyan őrző kutyáit kerítéssel elkerítve tartotta, de annak ismeretében, hogy onnan a kutyák korábban már kiszabadultak és másnak testi sérülést is okoztak, nem erősítette meg a kerítést oly módon, hogy a kutyák kiszabadulását kizárja. Ennek következtében a kutyák onnan ismét kiszabadultak és a telephely közelében munkálatokat végző sértett testi épségét életveszélyesen – maradandó fogyatékosságot is okozva – megsértették – a Kúria eseti döntése.

    bookmark
  • probléma

    2014. augusztus 26. 7:30

    A bíróságnak, abban az esetben, ha megállapítja, hogy a munkavállaló magatartása felróható, azaz nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható lett volna, vizsgálnia kell azt is, hogy a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. A kártérítés mértékének megállapításakor annak van jelentősége, hogy a munkavállaló károkozása szándékos volt-e vagy gondatlan. Hogy mi minősül szándékos károkozásnak a bíróság szerint és mely magatartásokat értékeli gondatlan károkozásnak bírósági eseteken mutatom be.

    bookmark
  • probléma

    2014. június 27. 10:10

    Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók gyakran kérdezik azt tőlem - mint gyakorló munkajogi ügyvédtől - hogy milyen összegű kártérítést követelhető a munkavállalótól. A bíróságnak, abban az esetben, ha megállapítja, hogy a munkavállaló magatartása felróható, azaz nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható lett volna, vizsgálnia kell azt is, hogy a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. A kártérítés mértékének megállapításakor annak van jelentősége, hogy a munkavállaló károkozása szándékos volt-e vagy gondatlan. Hogy mi minősül szándékos károkozásnak a bíróság szerint és mely magatartásokat értékeli gondatlan károkozásnak bírósági eseteken mutatom be.

    bookmark
  • probléma

    2014. június 23. 7:00

    Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók gyakran kérdezik azt tőlem - mint gyakorló munkajogi ügyvédtől - hogy milyen összegű kártérítést követelhető a munkavállalótól. A bíróságnak, abban az esetben, ha megállapítja, hogy a munkavállaló magatartása felróható, azaz nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható lett volna, vizsgálnia kell azt is, hogy a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. A kártérítés mértékének megállapításakor annak van jelentősége, hogy a munkavállaló károkozása szándékos volt-e vagy gondatlan. Hogy mi minősül szándékos károkozásnak a bíróság szerint és mely magatartásokat értékeli gondatlan károkozásnak bírósági eseteken mutatom be.

    bookmark
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • bíróság_ tárgyaló_ per

    A vád üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények.

  • bilincs

    Több mint hétmillió forint óvadék ellenében házi őrizetbe helyezte a Budai Központi Kerületi Bíróság azt a férfit, aki a gyanú szerint még márciusban a gépkocsijával nagy sebességgel belerohant az előtte álló autóba a fővárosi Szentendrei úton, és emiatt a másik járműben ketten meghaltak - közölte a Fővárosi Törvényszék szerdán. 

  • Európai Unió

    A magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolja szerdán közzétett állásfoglalásában az Európai Bíróság főtanácsnoka a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben.

  • bíróság

    Életveszélyt okozó testi sértéssel és rablással vádolják azt a 19 éves fiatalt, aki az ügyészség szerint kirabolt egy dohányboltot és súlyosan bántalmazta az eladót idén februárban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírteleken - mondta a megyei főügyészség vezetője szerdán.

  • Alkotmánybíróság

    Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria végzését és alkotmányos követelményben rögzítette: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 234. § (1) bekezdésének és 237. §-ának alkalmazása során – amennyiben a határozat közlésének időpontja a bíróság érdekkörében felmerülő okból vitatott – a fellebbezés elkésettség miatt akkor utasítható el, ha kétséget kizáró módon megállapítható a határidő elmulasztása. A döntéshez Czine Ágnes különvéleményt csatolt.