Összes prémium cikk böngészése

  • probléma

    2017. május 11. 7:30

    Nem egyszerű annak pontos meghatározása, kinek jár a minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimum. Szinte egyénenként kell vizsgálni azt, hogy az arra jogosító kettős feltétel együttesen áll-e fenn. Megfelelő körültekintést igényel, mivel a munkáltató oldaláról szükséges a feltételek fennálltának vizsgálata mind az egyes munkakörök képesítési szintjének, mind pedig a munkavállalók képzettségének vonatkozásában.

    bookmark
  • munkahely

    2017. április 27. 7:30

    Betegség, gyermekápolás, gyermekszülés, szabadság, üzleti út, kötelező orvosi vizsgálat – egy munkavállaló sokféle okból lehet távol, s ekkor felmerül a helyettesítés kérdése. Hogyan helyettesíthető szabályszerűen a munkavállaló, és milyen anyagi áldozattal jár ez a munkáltató oldalán?

    bookmark
  • fiatal

    2017. április 25. 7:30

    A munkaviszonyban a munkáltató egyik legalapvetőbb érdeke, hogy gazdasági pozícióját, üzleti titkait megőrizze, mely információk legkönnyebben a munkavállalók által juthatnak mások birtokába. Ebből eredően a munka törvénykönyve (Mt.) szigorú titoktartási kötelezettséget határoz meg a munkavállalók számára, mely a munkaviszony megszűnése után is fennmarad. Más a megítélése ugyanakkor a munkáltató jogos gazdasági érdekei veszélyeztetésétől való tartózkodásnak, melynek vonatkozásában külön megállapodás szükséges ahhoz, hogy a kötelezettség a munkaviszony megszűnése utáni időszakra is kiterjedjen. Ezt a megállapodást nevezzük versenytilalmi megállapodásnak.

    bookmark
  • munkaviszony megszüntetés

    2017. március 30. 9:00

    A munkaviszony – különösen a határozatlan idejű – általában egy hosszabb távra szóló, szoros jogviszonyt hoz létre a felek között. Ahogyan telik-múlik az idő, változhat a szabályozási környezet, és a munkaviszonyra vonatkozó egyéb előírás is, ami a munkaszerződés módosulását vonhatja maga után. De hogyan és miképpen történhet ez?

     

    bookmark
  • vezetés

    2017. március 9. 9:00

    A munka törvénykönyvének hatálya a versenyszférában működő valamennyi munkáltatóra kiterjed, ez azonban mégsem jelenti azt, hogy minden munkáltatóra teljesen azonos szabályok vonatkoznának. A magyar munkajog kellően rugalmas: a saját körülményeiket, igényeiket legjobban ismerőkre, magukra a felekre bízza, egyezzenek meg abban, hogyan kívánnak együtt dolgozni.

    bookmark
  • közérdekű munka

    2017. február 23. 16:15

    Különösen a hosszabb ideje fennálló munkaviszony során a felek előbb vagy utóbb módosítani szokták a munkaszerződés egyes elemeit. Hogyan lehet változtatni a munkaszerződésen, és milyen esetekben kötelező a módosítás?

    bookmark
  • vezető

    2017. január 18. 7:30

    A jogalkotó – értékelve a vezető állású munkavállalók jogviszonyának sajátosságait – igen széles körű eltérési lehetőséget biztosít a felek számára a munka törvénykönyvének (Mt.) munkaviszonyra vonatkozó szabályaitól. A vezető fogalmának pontos meghatározása után e szabályokat, illetve eltérési lehetőségeket mutatjuk be vázlatosan.

    bookmark
  • naptár

    2017. január 16. 7:30

    Munkaviszony létesítésekor a legtöbb munkáltató próbaidőt köt ki, hogy jobban megismerhesse a munkavállalót és annak szakmai kvalitásait, személyiségét. A próbaidő alatt mind a munkavállaló, mind a munkáltató indokolási kötelezettség nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja a munkaviszonyt.

    bookmark
  • naptár

    2016. december 16. 9:00

    Sokszor előfordul, hogy a munkáltató számára az év végén derül csak ki, hogy dolgozójának akár több nap szabadsága van még az adott évre, mint ahány munkanap. Főszabály szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ám a munka törvénykönyve ad néhány lehetőséget az eltérésre, azaz a szabadság egy részének átvitelére a következő évre. E lehetőségek kihasználásával a munkáltató el tudja kerülni a szabadság ki nem adásával járó jogellenesség negatív következményeit.

    bookmark
  • Facebook

    2016. november 4. 9:00

    Manapság rengeteg információt teszünk közzé magunkról például közösségi portálokon, és a különböző internetes keresők is másodpercek alatt tudnak felfedni adatokat szinte bárkiről. A munkáltatók többsége pedig egyre jobban szeretne minden információt megtudni dolgozóiról, vagy épp azon személyekről, akik munkalehetőségre pályáznak nála. Így kérdésként merül fel: vajon egy magyar munkáltató végezhet-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel úgynevezett háttérvizsgálatot munkavállalók, illetve állásra jelentkezők esetében?

     

    bookmark
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Kúria_bíróság2

    Teljes Ülést tartott a legfelsőbb bírói fórum 2017. május 22-én a Kúria dísztermében. A tanácskozás résztvevőit dr. Darák Péter köszöntötte. A Kúria elnöke a 2016-os évről tartott részletes beszámolót.

  • Handó Tünde

    Az OBH elnöke az új küdexet alkalmazását ahhoz hasonlította, mintha teljesen új közlekedési szabályokat kellene megtanulni.

  • Trócsányi László

    Az igazságügyi miniszter a jogrendszer megújulása - A kodifikáció vívmányai című szakmai konferencián tartott előadást.

  • oltás

    Bizonyára sokan hallottak már a Mycobacterium tuberculosis okozta gümőkórról, ismertebb nevén a „tbc”-ről. Ez a normális tüdőfunkciót megakadályozó és gennyes agyhártyagyulladást is okozó betegség Magyarországon súlyos közegészségügyi problémát jelentett a 20. század első évtizedeiben (minden tízedik halálesetért a „tbc” volt a felelős). 1954-ben indult meg a betegséggel szembeni, úgynevezett BCG-védőoltás kötelező alkalmazása. Így azóta már valamennyi újszülött oltásban részesül még a kórházból való távozás előtt. A BCG-oltáson kívül jelenleg további tíz kötelező oltás beadatását írja elő a jogszabály. Napjainkban viszont egyre gyakoribb eset, hogy a szülők vallási, világnézeti vagy egészségügyi okokra hivatkozva bojkottálják gyermekük beoltását.

  • alaotörvény

    Az Alkotmánybíróság a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 10. § d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és általános és folyamatban lévő ügyben történő alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést elutasította.