Összes prémium cikk böngészése

  • bíróság_ tárgyaló_ per

    2017. július 27. 9:00

    Az új Ptk. szerint az, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az eset körülményeihez képest követelheti, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

    bookmark
  • bíróság, per, ügyvéd

    2017. június 16. 7:30

    A büntetőeljárás indokolatlan elhúzódásával okozott nem vagyoni hátrány kiküszöbölése iránti igényt valamely személyhez fűződő jog megsértésének igazolása alapozhatja meg. Az eljárás észszerű időt meghaladó elhúzódása önmagában személyhez fűződő jogot nem sért - a Kúria eseti döntése.

    bookmark
  • Kártérítés_WKJK

    2017. június 6. 11:01

    Olyan esetben, amikor a sérelemdíj jelképes lenne és nincs preventív hatása, akkor nem indokolt a sérelemdíj megítélése, még akkor sem ha a jogsértés tényét a bíróság megállapítja.

    bookmark
  • pénz_forint

    2016. október 26. 14:49

    A Fővárosi Törvényszéken dolgozó bírák többségének jelenlegi gyakorlata szerint ötvenezer forint.

    bookmark
  • jog

    2016. október 7. 8:00

    Nem kérnek sérelemdíjat a jogellenesen elbocsátott dolgozók; a munkaviszony jogellenes megszüntetéséért önmagában nem jár nem vagyoni kártérítés; a kompenzációs átalány a jogsértés súlyához képest túl alacsony. Ezek a Kúria a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeit vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportjának megállapításai.

    bookmark
  • jóhírnév

    2016. szeptember 23. 9:00

    A személyiségi jogi jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj megítélése. A körülmények bírói mérlegelése adott esetben azt is eredményezheti, hogy a jogsértő nem kötelezhető sérelemdíj megfizetésére – a Kúria eseti döntése.

    bookmark
  • pénz

    2016. július 26. 7:30

    Milyen szempontok alapján végzi a jogalkalmazó a személyiségi jog sérülésének „beárazását”? Következtetéseim alapjául több mint harminc ítélet elemzése szolgált, amelyek között nem vagyoni kártérítés és az új Ptk. sérelemdíja egyaránt szerepelt.

    bookmark
  • jog

    2016. július 14. 9:30

    Nem kérnek sérelemdíjat a jogellenesen elbocsátott dolgozók; a munkaviszony jogellenes megszüntetéséért önmagában nem jár nem vagyoni kártérítés; a kompenzációs átalány a jogsértés súlyához képest túl alacsony. Ezek a Kúria a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeit vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportjának megállapításai. Folytatjuk jelentésük ismertetését.

    bookmark
  • bíróság_ tárgyaló_ per

    2015. október 20. 7:00

    Létszám-csökkentésnél a korábbi renitensek elbocsátása jogszerű; önmagában a munkaviszony jogellenes megszüntetése a személyiségi jogok megsértésére alapozott sérelemdíj igényét nem alapozza meg – derül ki a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja dolgozatát ismertető sorozatunk utolsó részéből.

    bookmark
  • dr. Bárdos Péter ügyvéd

    2015. szeptember 10. 9:00

    Beszélgetés dr. Bárdos Péter ügyvéddel.

    bookmark
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Varga Zs. András

    Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 1. § (2) bekezdésének a 2016. április 30-ig hatályban volt 4. pontja alaptörvény-ellenes volt, ezért az a bíróságok előtt folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.  A határozathoz különvéleményt csatolt Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária.

  • Fotó: shutterstock

    Tizennégy év fegyházra ítélt a Fővárosi Törvényszék egy testnevelő tanárt 28 rendbeli szexuális erőszak, 20 rendbeli szexuális visszaélés, 2 rendbeli szexuális kényszerítés és 5 rendbeli testi sértés miatt kedden. Az ítélet nem jogerős.

  • Fotó: shutterstock

    Az EU demokratikus legitimációja a közösség hatásköreinek bővítésével egyre fontosabbá váló téma. Ezzel párhuzamos Európa-szerte mind többen propagálják a közvetlen demokrácia intézményeinek erősítését. A két téma az EU lisszaboni reformszerződésében találását egymásra. A jogalkotó az európai polgári beleszólási lehetőségeinek bővítésével, konkrétan az európai polgári kezdeményezés (EPK) életre hívásával kívánta az integráció demokratikus legitimációját erősíteni. Egyúttal megkísérelte a brüsszeli döntésekét közelebb vinni az európai polgárokhoz. A 2012 óta létező jogintézmény – ugyan más-más okokból, de – idehaza és Nyugat-Európában is a figyelem középpontjába került.

  • jog

    Alapvetően módosítja a közszolgálati jogviszonyt érintő perekre vonatkozó szabályozást a 2018
    január 1-jén hatályba lépő közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) - hívta fel a figyelmet közleményében a Fővárosi Törvényszék.

  • Kúria_bíróság2

    A jogos védelem kúriai megítélésében immár egyértelműen megjelenik a szemléletbeli változás, és visszatükrözi a jogalkotónak azt a szándékát, hogy e minősítés bírói megítélésekor az áldozatvédelemre helyezi a hangsúlyt, azaz „az áldozat oldalára áll”. Ebből következően a legfőbb bírói fórum idén novemberben immár másodjára hozott a korábbi jogerős elmarasztalással ellentétes, felmentő ítéletet. Az óbudai, rablási-autós üldözéses ügyben kimondta, a jogos védelem a javak védelmére is értendő alkotmányos alapjog. Mivel a Kúria szerint az alsóbb bíróságoknak már a korábbi jogszabályok alapján is hasonlóan kellett volna eljárniuk, nem kizárt, hogy a korábban ugyancsak jogerősen elítéltek akár tömegével kérni fogják ügyük újratárgyalását a legfőbb bírói fórumtól.