Összes prémium cikk böngészése

  • ingatlan, pénzügy, mérleg, ház

    2017. március 10. 7:30

    Az Ítélőtábla ítéletében leírta, hogy színlelt szerződésről akkor beszélhetünk, ha a felek szerződéses nyilatkozatot annak ellenére tesznek, hogy valós ügyleti szándékuk nincs, vagy az - a kinyilvánítottól eltérően - részben vagy egészben másra irányul.

    bookmark
  • munkaerokolcsonzes

    2016. július 12. 9:30

    A híradásokból gyakran kaphatunk tájékoztatást a munkaerő-kölcsönző társaságok szigorú adóhatósági ellenőrzéséről, a fiktív munkaerő-kölcsönzés miatt nyakon csípett elkövetőkről és a zár alá vett vagyontárgyakról, melyek között nagy értékű ingatlanok, autók és egyéb járművek is szép számmal megtalálhatóak. Érdemes azonban figyelemmel lenni arra is, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos adóellenőrzés számos esetben kapcsolódó vizsgálat keretében a munkaerő-kölcsönzést igénybevevő cégekre is kiterjedhet, vagy éppen ellenkezőleg: egy igénybevevő társaságnál lezajlott ellenőrzés tapasztalataiból kiindulva sikerül lebuktatni a fiktív szolgáltatást nyújtó ”munkaerő-kölcsönzőt”. Hogyan érintheti egy ilyen ellenőrzés az igénybevevő adópozícióját? Mostani cikkünkben ennek a témának jártunk utána. 

    bookmark
  • börtön

    2016. április 7. 15:38

    Színlelt ügyletekkel igényelték vissza az általános forgalmi adót, több százmillió forintot.

    bookmark
  • ügyvéd

    2015. január 8. 9:30

    A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusát a felek szabadon választhatják meg. A törvény csupán azt a korlátot állítja fel, hogy a színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. A gyakorlatban az jelenti a problémát, ha a megbízási vagy vállalkozási szerződés valójában munkaviszonyt leplez.

    bookmark
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Kúria_bíróság2

    Teljes Ülést tartott a legfelsőbb bírói fórum 2017. május 22-én a Kúria dísztermében. A tanácskozás résztvevőit dr. Darák Péter köszöntötte. A Kúria elnöke a 2016-os évről tartott részletes beszámolót.

  • Handó Tünde

    Az OBH elnöke az új küdexet alkalmazását ahhoz hasonlította, mintha teljesen új közlekedési szabályokat kellene megtanulni.

  • Trócsányi László

    Az igazságügyi miniszter a jogrendszer megújulása - A kodifikáció vívmányai című szakmai konferencián tartott előadást.

  • oltás

    Bizonyára sokan hallottak már a Mycobacterium tuberculosis okozta gümőkórról, ismertebb nevén a „tbc”-ről. Ez a normális tüdőfunkciót megakadályozó és gennyes agyhártyagyulladást is okozó betegség Magyarországon súlyos közegészségügyi problémát jelentett a 20. század első évtizedeiben (minden tízedik halálesetért a „tbc” volt a felelős). 1954-ben indult meg a betegséggel szembeni, úgynevezett BCG-védőoltás kötelező alkalmazása. Így azóta már valamennyi újszülött oltásban részesül még a kórházból való távozás előtt. A BCG-oltáson kívül jelenleg további tíz kötelező oltás beadatását írja elő a jogszabály. Napjainkban viszont egyre gyakoribb eset, hogy a szülők vallási, világnézeti vagy egészségügyi okokra hivatkozva bojkottálják gyermekük beoltását.

  • alaotörvény

    Az Alkotmánybíróság a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 10. § d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és általános és folyamatban lévő ügyben történő alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést elutasította.