Összes prémium cikk böngészése

  • nagyító, kiválasztás

    2017. április 13. 8:52

    Az Alkotmánybíróság elutasította a Gyulai Törvényszék ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Álláspontjuk szerint ugyanis a polgárait szolgáló állam, mint alkotmányos érték megvalósítása szükségessé teheti más alapjog, így a véleménynilvánítás korlátozását.

    bookmark
  • Facebook

    2016. november 16. 7:00

    Hol húzódik a véleménynyilvánítási szabadság határa a munkaviszonyban? Honnan beszélhetünk a jó hírnév vagy a munkáltató jogos gazdasági, szervezeti érdekeinek megsértéséről?

    bookmark
  • EJEB4

    2016. november 8. 17:51

    Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozott a Magyar Helsinki Bizottság által előterjesztett ügyben. A Bíróság álláspontja szerint a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor annak kérelmére a rendőrség nem adta ki a kirendelt védők neveit és az általuk képviselt terheltek számát.

    bookmark
  • Facebook

    2016. augusztus 11. 7:00

    Meddig mehet el a munkáltató, ha korlátozni szeretné a dolgozó véleménynyilvánítási jogát a különböző internetes közösségi oldalakon? Mik a vélemény kinyilvánításának jogi keretei? E kérdéseket járjuk körbe cikkünkben.

    bookmark
  • Kúria_bíróság2

    2016. július 4. 7:30

    Publikálta jelentését a Kúria egyes alapjogokat sértő bűncselekmények ítélkezési gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportja, mely feladatát széles körűen fogta fel. Áttekintette a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi, valamint az ítélkezési hátteret, s mindezek fényében foglalta össze a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria iránymutató gyakorlatát.

    bookmark
  • Bodrogi Bea

    2013. július 29. 6:00

    „A véleménynyilvánítás szabadságának témájában viszonylag hamar rátaláltunk a rendszerhibákra. Míg a szakma és a civil szervezetek többnyire a frissen hatályba lépett médiatörvény és a kialakult új médiarendszer veszélyeire koncentrált, mi elsősorban a véleménynyilvánítás szabadságát veszélyeztető jogalkotási és -alkalmazási kérdésekkel kezdtünk foglalkozni. A jelentősebb médiumok jogászaival közösen választottuk ki azokat a stratégiai jelentőségű ügyeket, melyekben a CivilMédia szakmai segítséget, néhány esetben pedig konkrét jogi képviseletet nyújtott” – mondta az Ügyvédvilágnak adott interjújában dr. Bodrogi Bea ügyvéd, a CivilMédia társalapítója. Szerinte a legfontosabb témák az újságírók, vagy épp a kommentelők ellen indult polgári és büntetőeljárások, a rendőrfotós kártérítéses perek, sajtó-helyreigazítási perek korlátai, nehézségei.

    bookmark
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • roncs

    A Ceglédi Járási Ügyészség nagyobb kárt okozó rongálás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat két férfival szemben, akik haragosaik gépkocsiját, telephelyét gyújtották fel Cegléden.

  • bíró

    Enyhítette a halálra éheztetett agárdi kisfiú szüleinek és nagyszüleinek elsőfokú ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön, a természetgyógyászét súlyosította.

  • gyűrű

    A külföldön kötött azonos neműek közötti házasságokat Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni - mondta ki elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - írja közleményében a Háttér Társaság. A pert egy Belgiumban élő amerikai-magyar leszbikus pár indította, akik ott kötöttek házasságot, de annak hazai anyakönyvezését a magyar hatóságok megtagadták. Képviseletüket a Háttér Társaság ügyvédje látta el.

  • kormányablak

    Az Alkotmánybíróság Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolása mellett elutasította a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 7/A. § (3) bekezdése ellen benyújtott bírói kezdeményezést, megállapítva: a bértábla szerinti illetménycsökkenést nem védi a tulajdonhoz fűződő alapjog.

  • munkahely

    Betegség, gyermekápolás, gyermekszülés, szabadság, üzleti út, kötelező orvosi vizsgálat – egy munkavállaló sokféle okból lehet távol, s ekkor felmerül a helyettesítés kérdése. Hogyan helyettesíthető szabályszerűen a munkavállaló, és milyen anyagi áldozattal jár ez a munkáltató oldalán?