Polgári Jog 2016/9. Polgári jog | 2016/11.

Polgári Jog 2016/11.

Késedelmi kamat a Ptk.-ban

1. A tényállás és a vizsgált kérdés

[1] A peres felek között adásvételi szerződés jött létre, amely alapján a német felperes 2002. szeptember 9-től 2004. év I. negyedév végéig az alperes részére 13 277,65 euró értékű árut szállított. A vételárat tartalmazó számláit a magyar alperes vevőnek megküldte, aki azonban vételárfizetési kötelezettségét nem teljesítette.

[2] A felperes keresetében 13 277,65 euró vételár, valamint 2 191,48 euró költség és ezek után 2006. szeptember 28. napjától a kifizetésig az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által megállapított irányadó bankközi EULIBOR kamatláb alapulvételével meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a jogvita elbírálása során a német jogot kell alkalmazni, ez következik a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 25. § a) pontjának rendelkezéséből, mely szerint adásvételi szerződés esetén az eladó joga az irányadó. Miután Németország és Magyarország is részese a Magyarországon az 1987. évi 20. tvr.-rel kihirdetett, az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménynek (a továbbiakban: Bécsi Vételi Egyezmény), ezért ennek rendelkezései is irányadóak.

[3] Az alperes a keresetet 10 934,85 euró követelés tekintetében elismerte, ezt meghaladóan kérte annak elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a felek között nem adásvételi szerződés, hanem bizományosi ügylet jött létre, erre figyelemmel a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazása kizárt.

[4] A tényállás alapján a következő elvi kérdés merül fel: hogyan kell meghatározni a késedelmi kamat mértékét idegen pénznemben meghatározott pénztartozások esetén?

Ptk. a jogesetek tükrében

Döntvény

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!