A vad–gépjármű ütközésből eredő kártérítési ügyek megítélése a bírói gyakorlatban az új Ptk. tükrében

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Ptk. kihirdetése óta foglalkoztatja az érintett gyakorló jogászokat, hogy a vadászható állat által okozott károkért való felelősség rendjében milyen változásokat hozott a 6:563. §¬nak az 1959-es Ptk.-ban nem szabályozott rendelkezése, és a mentesülési lehetőségek mennyiben változtak azáltal, hogy a korábban alkalmazott, fokozott veszéllyel járó tevékenységi kör fogalmának a helyébe az ellenőrzési kör fogalma lépett. Ennek a – korábban nem definiált – fogalomnak a Vtv. 75/A. §¬ának 2015. évi módosításával történt törvényi meghatározása és ezzel együtt a „visszatérés” a veszélyes üzemek találkozásának elvéhez mennyiben egyeztethető össze a Ptk. előbbi rendelkezésével, amelytől a Ptk. 1:2. § (2) bekezdésébe foglalt értelmezési alapelv szerint nem lehet eltérni a jogértelmező jogalkalmazás során? További kérdésként foglalkoztatja a jogalkalmazókat, hogy a Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépése és a Vtv. 75/A. §¬ának 2015. május 5-i módosítása közé eső időben bekövetkezett károk megítélése mennyiben tér el a megelőző, illetve a későbbi időszakok káreseményeinek felelősségi viszonyaitól. Számítani kell-e a bírói gyakorlatban egy avagy két fordulatra, és ha igen, milyen irányban? Az alábbi tanulmány ezekre a kérdésekre keresi és próbálja megadni a választ. A válaszok egyike szabályozási szükséglet kimutatására vezet.

1. Szabályozási ív a kezdetektől a hatályos jogszabályokig

[1] Amikor a vadászat bárki számára szabad volt, a vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség gondolata fel sem vetődött. A szabályozás kérdése a vadászati jog, mint regálé megjelenéséhez köthető. A vadászati jog korlátozása II. Ulászló 1504. évi XVIII. tc.-ével kezdődött, mely a jobbágyoknak és parasztoknak megtiltotta a vadászatot és madarászatot. Természetesen a vadak által okozott károk megtérítésére nem tért ki. A XVIII. században kezdtek el foglalkozni a „vadászati” károk rendezésével. (Kolosváry Bálint: Vadászati jog. Studium, Budapest, 1923.)

[2] 1945-ben az állam a vadászati jogot fenntartotta magának és arra csak bérleti jogot engedett. A vadászati jog gyakorlóit vadkárjárulék fizetésére kötelezte, a károk megtérítéséért pedig közvetlenül az állam vállalt teljes körű felelősséget. A 138/1950. (V. 13.) MT rendelet is még csak a gazdaságban okozott vadkár megtérítéséről rendelkezett.

[3] Az 1/1962. (II. 9....

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!