A vad–gépjármű ütközésből eredő kártérítési ügyek megítélése a bírói gyakorlatban az új Ptk. tükrében

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Ptk. kihirdetése óta foglalkoztatja az érintett gyakorló jogászokat, hogy a vadászható állat által okozott károkért való felelősség rendjében milyen változásokat hozott a 6:563. §¬nak az 1959-es Ptk.-ban nem szabályozott rendelkezése, és a mentesülési lehetőségek mennyiben változtak azáltal, hogy a korábban alkalmazott, fokozott veszéllyel járó tevékenységi kör fogalmának a helyébe az ellenőrzési kör fogalma lépett. Ennek a – korábban nem definiált – fogalomnak a Vtv. 75/A. §¬ának 2015. évi módosításával történt törvényi meghatározása és ezzel együtt a „visszatérés” a veszélyes üzemek találkozásának elvéhez mennyiben egyeztethető össze a Ptk. előbbi rendelkezésével, amelytől a Ptk. 1:2. § (2) bekezdésébe foglalt értelmezési alapelv szerint nem lehet eltérni a jogértelmező jogalkalmazás során? További kérdésként foglalkoztatja a jogalkalmazókat, hogy a Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépése és a Vtv. 75/A. §¬ának 2015. május 5-i módosítása közé eső időben bekövetkezett károk megítélése mennyiben tér el a megelőző, illetve a későbbi időszakok káreseményeinek felelősségi viszonyaitól. Számítani kell-e a bírói gyakorlatban egy avagy két fordulatra, és ha igen, milyen irányban? Az alábbi tanulmány ezekre a kérdésekre keresi és próbálja megadni a választ. A válaszok egyike szabályozási szükséglet kimutatására vezet.

1. Szabályozási ív a kezdetektől a hatályos jogszabályokig

[1] Amikor a vadászat bárki számára szabad volt, a vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség gondolata fel sem vetődött. A szabályozás kérdése a vadászati jog, mint regálé megjelenéséhez köthető. A vadászati jog korlátozása II. Ulászló 1504. évi XVIII. tc.-ével kezdődött, mely a jobbágyoknak és parasztoknak megtiltotta a vadászatot és madarászatot. Természetesen a vadak által okozott károk megtérítésére nem tért ki. A XVIII. században kezdtek el foglalkozni a „vadászati” károk rendezésével. (Kolosváry Bálint: Vadászati jog. Studium, Budapest, 1923.)

[2] 1945-ben az állam a vadászati jogot fenntartotta magának és arra csak bérleti jogot engedett. A vadászati jog gyakorlóit vadkárjárulék fizetésére kötelezte, a károk megtérítéséért pedig közvetlenül az állam vállalt teljes körű felelősséget. A 138/1950. (V. 13.) MT rendelet is még csak a gazdaságban okozott vadkár megtérítéséről rendelkezett.

[3] Az 1/1962. (II. 9....

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!