A támogatott lakhatáshoz való jog polgári jogi igényként nem érvényesíthető


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közhatalmat gyakorló szervezetnek a közjogi feladatai ellátása, illetve az általános igazgatási tevékenysége körében állított mulasztása – a felek közötti közvetlen kapcsolat hiányában – személyiségi jogviszonyt nem keletkeztet.

1. Az alapügy

A felperesek keresete szerint az I-II. rendű alperesek azzal sértették a személyiségi jogaikat, hogy nem gondoskodtak Budapesten a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek tartós bentlakását lehetővé tevő önálló, avagy közösségi lakhatás megszervezéséről és fenntartásáról.

Az elsőfokú bíróság részítéletében – az I-II. és IV-XII. rendű felperesek keresetének túlnyomó részben helyt adva – megállapította, hogy az I-II. rendű alperesek megsértették a felperesek személyiségi jogait azzal, hogy elmulasztották Budapesten a súlyos, halmozott fogyatékossággal élő személyek részére a támogatott lakhatást nyújtó intézmény rendszerének meghatározását, ennek ellenőrzését, illetve megszervezését és fenntartását. A jogsértés abbahagyására és az elégtétel adására kötelezés mellett a sérelmes helyzet megszüntetéséről az elsőfokú bíróság akként határozott, hogy az I. rendű alperes minisztériumot és a II. rendű alperes főigazgatóságot Budapest területén támogatott lakhatási ellátás, ennek elérhetőségéig a lakhatási szolgáltatáson kívüli további szolgáltatások nyújtására kötelezte. Teljes egészében helyt adott a felperesek nem vagyoni kár megtérítésére irányuló keresetének is. A határozat indokolása szerint a fogyatékkal élő felperesek jogosultak budapesti lakóhelyükön a támogatott lakhatás szakosított szociális ellátási forma igénybevételére. Az I. rendű alperes jogellenesen járt el, mert elmulasztotta azon fővárosi intézményrendszer kereteinek kialakítását, ami alapján a fogyatékosok az őket megillető ellátáshoz hozzájuthatnak. A II. rendű alperes feladata az intézmények megszervezése és fenntartása, amely kötelezettségének nem tett eleget. A támogatott lakhatás hiányára visszavezethető hátrányok valamennyi felperes emberi méltóságának, magánélethez fűződő személyiségi jogának sérelmével jártak, az egyenlő bánásmód tilalmába ütköztek.

A másodfokú bíróság az elsőfokú részítélet keresetnek helyt adó rendelkezését helyes indokai alapján helybenhagyta.

2. A Kúria döntése

Az I-II. rendű alperesek felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős részítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.

A Kúria hangsúlyozta: ebben a perben nem azt kellett megítélni, hogy a felpereseket megilleti-e a szociális ellátás támogatott lakhatás formájában történő igénybevételéhez való jog, mert ez a per adatai szerint nyilvánvaló. A felülvizsgálati kérelmek alapján azt kellett a vizsgálat tárgyává tenni, hogy a felperesek és az alperesek között van-e olyan polgári jogi jogviszony, ami az érvényesített személyiségvédelmi igényt megalapozza. Ennek során a Kúria jogelméleti alapokra, valamint jogirodalomra hivatkozással, az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott jogelvekre is figyelemmel, megállapította a következőket.

A szociális jogok, hasonlóan a kulturális, gazdasági és politikai jogokhoz nem tartoznak a személyiségvédelem körébe, mert ezek a jogok nem az ember személyiségéhez tapadnak, hanem a társadalomban betöltött szerepéből, helyéből következnek. A szociális ellátáshoz való jog nem az Alaptörvényben biztosított alanyi jog, hanem olyan alkotmányos jog, amely az állam törvényi szintű szabályozási kötelezettségét vonja maga után, és amelyet az állam a mindenkori gazdasági teljesítőképességére tekintettel biztosít. Az alpereseknek – mint az állam végrehajtó szerveinek – a perben sérelmezett magatartására a személyiségi jogi védelem nem terjed ki; a közhatalmat gyakorló alpereseknek a közjogi feladataik ellátása, illetve az általános igazgatási tevékenységük körében a felperesek által állított mulasztása – a felek közötti közvetlen kapcsolat hiányában – személyiségi jogviszonyt nem keletkeztet; így a személyiségvédelmi igényérvényesítés feltétele nem teljesül. Ebből következően a polgári perben, a polgári jogviszonyok alapján eljáró bíróságnak – jogszabályi felhatalmazás hiányában – nincs hatásköre a közjogi viszonyok területére tartozó intézkedések megtételére kötelezni az alpereseket.

Mindezekre tekintettel a Kúria úgy ítélte meg, hogy a perbeli esetben a személyiségvédelem a személyiségi jogviszony hiánya miatt nem alkalmas jogi eszköz a felperesek – emberileg messzemenően támogatandó – céljának, a szociális ellátás választott formájában történő igénybevételének az eléréséhez, ezért a keresetnek nincs jogalapja.

(kuria-biorsag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.