Okozatosság a kártérítési jogban – joggazdaságtani megfontolások

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A kártérítési jog preventív ereje, a joggazdaságtani modellek szerint, két tényezőtől függ: a kártérítés nagyságától és az elvárt magatartás szintjétől. Az okozatosság e kettő közül alapvetően csak a kártérítés nagyságát befolyásolja: könnyen vagy nehezen talál-e a joggyakorlat jogilag releváns kapcsolatot az alperes magatartása és a károsult kára között, vagyis tágabb vagy szűkebb ok-fogalommal dolgozik-e. A cikk először ezt az alapvető összefüggést bizonyítja – ezen belül azt, hogy az okozatosság prevenciós hatását tekintve lényegesen kevésbé fontos (ha egyáltalán fontos) kérdés a felróhatóságon alapuló felelősség, mint a veszélyes üzemi felelősség esetén. A cikk második, hosszabb része, pedig azt tekinti át, hogy az egyes oksági tesztek tágabb vagy szűkebb okfogalmat eredményeznek-e, és hogy miként hatnak (ha egyáltalán hatnak) a különböző felelősségi formák esetén. Ezek között látni fogjuk, hogy léteznek olyan speciális, az alapmodelltől eltérő esetek is, amikor az okság nem csak azon keresztül hathat, hogy alacsonyabb vagy magasabb kártérítési összeghez vezet-e – és ezek már felróhatóságon alapuló felelősség esetén is hatnak.

1. Bevezetés

[1] Az okozatosság fogalma a kártérítési jog közgazdaságtani elemzésében érdekes utat járt be. A kutatási irányzat kiindulópontja Ronald Coase híres cikke[1], amely kifejezetten azt állította, hogy az okozás fogalmának nem hatékonyságalapú értelezése sok hiba forrása. Mára ezzel szemben már a legtöbb tankönyv inkább úgy tekint az okozatosságra, mint amely – nagyon speciális helyzeteket leszámítva – érdektelen a rendszer (hatékony) működése szempontjából. Eszerint, a Richard A. Posner, William M. Landes és Steven Shavell nevéhez köthető modell szerint, ha a kártérítés többi kérdésére – mindenekelőtt a felelősség kérdésére – megfelelő, hatékony választ ad a jog, akkor az, hogy az okozatosságot jól állapítja-e meg, a legtöbbször lényegtelen. [Tegyük persze hozzá, hogy ők alapvetően a vétkességi felelősség (negligence) rendszerét írták le – mint azt mindjárt látjuk.]

[2] „Minden károkozás jogellenes” – kis túlzással mondhatjuk, hogy Coase cikkének középpontjában ennek az...

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!