A Ptk. 6:143. § (2) bekezdésébe foglalt előreláthatósági korlát szabályának tényállási elemeiről

  • Értesítő a rovat cikkeiről

.

Az előreláthatósági korlát szabályának lényege könnyen összegezhető akként, hogy a szerződésszegő csak a szerződéskötéskor előrelátható károkat tartozik megtéríteni. Kérdés ugyanakkor, hogy mikor, milyen körülmények között mondható egy adott kárfajtáról, kártípusról, hogy az a szerződéskötéskor előrelátható volt. A tanulmányban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) előreláthatósági korlátjának szabályát – a miniszteri indokolásra is tekintettel – tényállási elemei alapján elemzem, külön figyelemmel az előreláthatósági korlát jogpolitikai céljaira, illetve a common law gyakorlatára.[1]

1. Az előreláthatósági korlát szabályának tényállási elemei

[1] A Ptk. 6:143. § (2) bekezdése kimondja, hogy „a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés...

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!