Jogszabályfigyelő 2018 – 15. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2018/52. számú Magyar Közlöny újdonságai, valamint az elfogadásra váró törvényjavaslatok, illetve az adóhivatali tájékoztatók közül válogattunk.   

E heti összeállításunkban a kulturális örökség védelmének új szabályairól, a toronyházépítési tilalomról, valamint a menedzserszűrések díjának adójogi megítéléséről olvashatnak.

 

Tartalom:

A kulturális örökség védelmének új szabályai

A toronyházépítési tilalom tervezett szabályai

A kifizető által finanszírozott menedzserszűrések díjának adókötelezettsége

 

A kulturális örökség védelmének új szabályai

Új kormányrendelet született a kulturális örökség védelméről szóló törvény végrehajtására vonatkozóan. A jogszabály meghatározza az örökségvédelmi hatósági feladatokat ellátó szerveket és az örökségvédelmi tanácsadó testületeket. Hatálya kiterjed a kulturális örökség védelmével kapcsolatos nyilvántartásokra, a védetté nyilvánítás és a régészeti feladatellátás szabályaira, a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének a szabályaira, a műemléki értékekkel, valamint a kulturális javak védelmével kapcsolatos szabályokra is.

A rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba. Néhány előírását azonban a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet.

Joganyag: 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról

Módosítja: –

Megjelent: MK 2018/52. (IV. 9.)

Hatályos: 2018. 04. 10.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A toronyházépítési tilalom tervezett szabályai

Tárgysorozatba vette a parlament az építési törvény tervezett módosítását, amelynek értelmében toronyházépítési tilalmat vezetnének be júliustól. Természetesen meghatározza a javaslat a toronyházzal kapcsolatos kritériumokat is, amely leegyszerűsítve a 65 métert meghaladó épületmagasságot jelenti.

Az új előírásokat fő szabályként a módosítás hatálybelépését követően kell alkalmazni, de az új előírások kiterjednek azokra az építési ügyekre is, amelyekben a végleges építési engedély alapján az építési napló megnyitására a törvénymódosítás hatálybalépéséig még nem került sor.

A tervezet a tulajdonos és a haszonélvező állami kártalanítását írja elő a korlátozással összefüggésben, amelyet az építési engedély jogosultja kérelmezhet majd. A kártalanítás részletszabályainak megalkotására a Kormány kap felhatalmazást a tervezet szerint.

Joganyag: 2018. évi ….. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a magasházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról (T/20360.)

Módosítja: –

Megjelent: http://www.parlament.hu/irom40/20360/20360.pdf

Hatályos: –

Megjegyzés: tárgysorozatba vett törvénytervezet

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A kifizető által finanszírozott menedzserszűrések díjának adókötelezettsége

Az adóhatóság által a napokban közzétett tájékoztató a kifizető (munkáltató) által fizetett egészségbiztosítás keretében igénybe vett menedzserszűrés adójogi megítéléséről szól.

A szűrővizsgálatok ugyanis a szja-törvény alapján egyébként bérjövedelemként vagy egyes meghatározott juttatásként adóköteles juttatásnak minősülnek. Ellenben, ha ezt olyan egészségbiztosítás keretében veszik igénybe, amely esetében a „biztosítási megoldás lényege az, hogy a biztosító elhanyagolhatónak tekinthető kockázat vállalása mellett lehetővé teszi a teljes körű szűrővizsgálatot”, és így annak árát a kifizető biztosítási díjként fizeti meg, akkor a szűrővizsgálat díja ebben a konstrukcióban adómentes. Ennek célja azonban „egyértelműen a jogszerűtlen adóelőny elérése” – az adóhatóság álláspontja szerint.

A betegségbiztosítás (egészségbiztosítás) ugyanis alapvetően a véletlenszerűen, váratlanul bekövetkező betegségekre, balesetekre nyújt biztosítási védelmet, természetesen annak részét képezheti a szűrővizsgálat is. Ugyanakkor, ha betegségbiztosítás túlnyomórészt csak a szűrővizsgálatok díját fedezi, tehát nem vagy alig van a konstrukcióban „valódi kockázatot jelentő biztosítási esemény”, akkor a biztosítás valójában csak ezen szolgáltatások „becsomagolását” szolgálja – olvasható a tájékoztatóban – tehát a betegségbiztosítási szerződés színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányul.

Ilyen szerződés esetében a szűrővizsgálat díja nem tekinthető adómentesnek, hanem munkaviszonyból származó jövedelemként, illetve egyes meghatározott juttatásként adókötelessé válik.

Joganyag: –

Módosítja: –

Megjelent: www.nav.gov.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: adóhatósági tájékoztató

---