Rabszolgatartásért gyerekgyilkosságért és terrorizmusért ítélték el az Iszlám Állam tagját


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Németországban a harmincéves nő tíz év börtönbüntetést kapott a többi között azért, mert kínzott és hagyott szomjan halni egy rabszolgaként tartott jazidi kislányt.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Jennifer W. néven azonosított nő pere az első németországi bírósági eljárás, amelyben az iraki jazidi vallási-etnikai kisebbség elleni háborús bűncselekmények miatt hoztak ítéletet.

Kivégzéssel fenyegette az anyát a sírásért

A vádlottat a többi között külföldi terrorszervezetben viselt tagság, emberölésben bűnrészesség, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kísérlete miatt ítélte el a müncheni tartományi felső bíróság. A szövetségi legfőbb ügyészség életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését indítványozta, a védelem szerint viszont csak terrorszervezeti tagság miatt kellett volna elítélni a német vádlottat, és két év börtön lett volna méltányos.

A bíróság egyebek mellett bizonyítottnak látta, hogy a vádlott az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet tagja volt, és amikor 2015-ben az akkori férjével a Bagdad térségében fekvő Falludzsában lakott, tétlenül nézte, ahogy dzsihadista férje a szabad ég alatt kikötöz egy ötéves jazidi kislányt, és otthagyja a hőségben étlen-szomjan.

A vádlottnak számolnia kellett azzal, hogy a kisgyermek életveszélybe kerül, és noha segíthetett volna rajta, nem tett semmit, ezért az áldozat kiszáradás miatt meghalt – emelte ki a tanácsvezető bíró az ítélethirdetésen.

Bizonyítottnak látták azt is, hogy Jennifer W. kivégzéssel fenyegette meg a kislány anyját arra az esetre, ha nem fejezi be a gyermeke halála miatti sírást.

A kislány és édesanyja az észak-iraki jazidi kisebbség elleni rendszerszerű és kiterjedt támadások révén került a vádlotthoz és férjéhez. Rabszolgaként tartották őket. A kislányt azért kötözték ki és hagyták sorsára, mert megbetegedett, és ezért „haszontalanná vált”.

A szervezet erkölcsrendészeténél tevékenykedett

Jennifer W. egy alsó-szászország tartománybeli kisvárosban, Lohnében nőtt fel. Barátai nemigen voltak, az általános iskola után nem tanult tovább és munkát sem szerzett, viszont egyre élénkebben érdeklődött az iszlám iránt, áttért a muszlim hitre és 2014-ben elutazott Szíriába, hogy csatlakozzék az IÁ-hoz. Kétszer házasodott, mindkét férje helyi IÁ-harcos. Második férjével költözött Fallúdzsába, a dzsihadisták egyik legfontosabb iraki bázisára. Az IÁ úgynevezett erkölcsrendészetében tevékenykedett.

Két év után, terhesen hazautazott Németországba, majd 2018-ban megpróbált visszatérni, mert úgy érezte, mégis a dzsihadisták között van a helye. Az ellene időközben összegyűjtött bizonyítékok alapján távozását megakadályozták és előzetes letartóztatásba helyezték. Vádat 2019-ben emeltek ellene.

A meghalt kislány édesanyját képviselő jogászcsapat tagja Amal Clooney, a híres emberi jogi ügyekkel elismerést szerzett londoni ügyvédnő.

A nő férje ellen jelenleg is tart a per Frankfurtban, ítélet a jövő hónapban várható. A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) legutóbbi, 2020-ból származó nyilvános adatai szerint 2013 óta nagyjából 1060 német állampolgár vándorolt ki hazájából Szíriába vagy Irakba, hogy csatlakozzék az IÁ-hoz vagy valamely más, közel-keleti iszlamista terrorszervezethez. Túlnyomó többségük a kiutazása idején harminc évnél fiatalabb volt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.