Azonnali felmondás jogszerűségéről döntött a Kúria

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria szerint azonnali hatályú felmondás esetén a 15 napos szubjektív határidő betartásának elmulasztását eredményezi, ha a körülmények kivizsgálását a munkáltató haladéktalanul nem kezdi meg.

Az alapügy

A felperes 2008. április 10-től állt az alperes alkalmazásában energia ellenőr munkakörben. Jogviszonyát az alperes 2015. október 1-jén kelt és ezen a napon közölt azonnali hatályú felmondásával szüntette meg az alábbi indokolással. A munkáltatói jogkör gyakorlója a 2015. szeptember 28-án lezárult belső vizsgálat alapján szerzett arról tudomást, hogy a munkaköri kötelességét szándékosan, illetve súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte.

A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását, alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével jövedelempótló kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályán kívül helyezését és annak egészében történő „megváltoztatását” kérte oly módon, hogy a bíróság a felperes keresetét mint alaptalant utasítsa el.

A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Jelen esetben az alperesnek kellett igazolnia, hogy intézkedésének meghozatalakor a törvényben előírt határidőket betartotta, ezen kötelezettségének azonban nem tudott eleget tenni. Az azonnali hatályú felmondás rövid szubjektív határidejéből az is következik, hogy a jogosultnak az alapos és megnyugtató ismeretek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket a kötelezettségszegés gyanújának felmerülését követően haladéktalanul meg kell tennie, nem késlekedhet a körülmények tisztázásával. Csak ha az ennek érdekében szükséges intézkedéseket kellő időben megtette, hivatkozhat arra, hogy az előírt időben élt az azonnali hatályú felmondás jogával. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 2015. június közepétől kezdődően nem folyt olyan vizsgálat, amely a felperes szabályszegésének megállapítását célozta volna, ezen időszak alatt olyan bizonyíték nem merült fel, amely korábban nem állt a munkáltató rendelkezésére. A rendőrségi megkeresést követően az alperesnek haladéktalanul meg kellett kezdenie az ügy kivizsgálását a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartását illetően, és 2015. június 12-ére el is készült a központi ellenőr, főkoordinátor összefoglaló jelentése. Ez valamennyi olyan körülményt tartalmazott, amelyet a munkáltató utóbb az azonnali hatályú felmondásban a felperes terhére rótt. Alaptalan azon felülvizsgálati érvelés, hogy a sajtóközlemény volt a bizalomvesztés oka, és hogy az abban megfogalmazottak sértették az alperes jó hírnevét. A munkáltató az azonnali hatályú felmondásban erre konkrét formában nem hivatkozott, így a bizalomvesztésként közölt indokra hivatkozás is a törvényben biztosított 15 napos határidőn túl történt. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a gyanú felmerültét követően haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a körülmények tisztázása érdekében. Ennek során nem lehet jelentősége sem a nyári szabadságolásoknak, sem a munkáltató esetleges leterheltségének, mivel az azonnali hatályú felmondásra nyitva álló szubjektív határidő anyagi jogi, így kimentésnek nincs helye. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)

---