A betegek részletes és egyéniesített tájékoztatásának elmaradása kártérítési kötelezettséget alapoz meg


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ami a tényállást illeti, a felperes 2004-ben nyakiborda-műtéten esett át, amelyből szövődménymentesen meggyógyult. A beavatkozást megelőzően a műtétet végző orvostól részletes tájékoztatást kapott a műtéttel kapcsolatban. Egy autóbaleset miatt 2013-ban a másik oldali nyakiborda műtétre került a felperesnél sor az alperes intézményében. A műtétet megelőzően a korábbi beavatkozást is végző orvos arról adott tájékoztatást, hogy a műtét ugyanolyan lesz, mint a 2004-es. A felperes a műtéti beleegyező nyilatkozatot aláírta, azon csak utólag tüntették fel műtéti kockázatként a mozgáskiesést. A műtét…

Ami a tényállást illeti, a felperes 2004-ben nyakiborda-műtéten esett át, amelyből szövődménymentesen meggyógyult. A beavatkozást megelőzően a műtétet végző orvostól részletes tájékoztatást kapott a műtéttel kapcsolatban. Egy autóbaleset miatt 2013-ban a másik oldali nyakiborda műtétre került a felperesnél sor az alperes intézményében. A műtétet megelőzően a korábbi beavatkozást is végző orvos arról adott tájékoztatást, hogy a műtét ugyanolyan lesz, mint a 2004-es. A felperes a műtéti beleegyező nyilatkozatot aláírta, azon csak utólag tüntették fel műtéti kockázatként a mozgáskiesést. A műtét során szövődményként a felperesnél maradandó vállidegfonat károsodás jött létre, amely részleges bénulással és funkciózavarral jár.

A felperes 5 000 000 forint nem vagyoni kártérítést, és 430 500 forint elmaradt jövedelem megfizetését követelte az alperestől. Sérelmezte, hogy a 2013-as műtétet megelőzően nem kapott tájékoztatást annak kockázatairól, ilyen tartalmú nyilatkozatot csak a műtét után pár nappal írattak vele alá.

Az alperes szerint a felperest a műtétet megelőzően annak szükségességéről, lehetséges szövődményeiről szóban és írásban is felvilágosították, a tájékoztatás kiterjedt a mozgászavarra is.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság megállapította az alperes felelősségét a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt és 500 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte. Úgy ítélte meg, hogy a műtéttel kapcsolatban a felperes nem kapott teljes körű, részletes tájékoztatást annak menetéről, kockázatairól, illetve szövődményeiről. Nem tartotta elegendőnek, hogy ezekről évekkel előbb, a korábbi műtétet megelőzően kapta meg a tájékoztatást.

A felperes műtét utáni állapota egy lehetséges műtéti kockázat eredménye. A kártérítés összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy ha a felperes megfelelő tájékoztatást kapott volna a műtét lehetséges kockázatáról, akkor is előfordulhatott volna ez szövődmény, így nem a tájékoztatási kötelezettség elmaradása miatt került ilyen állapotba. Nem tartotta valószínűnek azt sem, hogy részletesebb tájékoztatás esetén a felperes elállt volna a műtéttől, mivel a korábbival azonos eredményt várt, amikor is panasz- és szövődménymentesen meggyógyult.

A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és elutasította a keresetet. Álláspontja szerint a felperes utókezelése az elvárható gondossággal, a szakmai és etikai szabályok betartásával történt, az alperes az első kontroll során már észlelte a műtét utáni állapotot, és a beteget megfelelő szakemberhez irányította, maga az utókezelés is megfelelő volt, így hiányzik a felperes követelésének a jogalapja. A tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban kiemelte, hogy a betegnek adott tájékoztatás akkor megfelelő, ha részletes, egyéniesített, tartalmazza a kockázatokat is. Ugyanakkor a felperes 2004-ben a perbeli műtéttel azonos műtéten esett át, amellyel kapcsolatban a teljes körű tájékoztatást megkapta, így 2013-ban is tisztában volt azzal, hogy pontosan milyen műtétre vállalkozik.

WKJK - preagenda-hirdetés

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint a kezelőorvos a perbeli műtéttel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, nem adott teljes körű, részletes tájékoztatást a műtétet megelőzően annak menetéről, kockázatai­ról és esetleges szövődményeiről.  Törvénysértőnek tartotta, hogy a tájékoztatást nem egyéniesített formában adta, hanem csak utalt a korábbi műtétre, egyáltalán nem adott tájékoztatást az esetleges alternatív eljárásokról, módszerekről, valamint a mozgáskiesésről mint lehetséges szövődményről.

A Kúria meglátásai

A Kúria kiemelte, hogy az egészségügyi törvény (Eütv.) szerint a beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. A betegnek tájékoztatást kell kapnia egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is; a javasolt beavatkozás és annak elvégzése, illetve elmaradása lehetséges előnyeiről és kockázatairól; döntési jogáról a beavatkozás tekintetében; valamint a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről, továbbá az eljárás folyamatáról és annak várható kimeneteléről. A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az esetleges szövődményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok előfordulási gyakoriságára. A tájékoztatás a beteget az egészségügyi ellátás során megillető alapvető jog, amely egyben az orvos tájékoztatási kötelezettségét is megalapozza. A beteg az összes körülmény ismeretében tudja csak felmérni, hogy milyen kockázatot vállal a műtéti hozzájárulás megadásával, vagy annak megtagadásával.

A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelőssége akkor állapítható meg, ha a beteg nem került minden lényeges információ birtokába, amely alapján megalapozottan dönthetett a műtéthez való hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról. Tájékozott beleegyezés hiányában az egészségügyi intézmény felel a műtét következtében kialakuló szövődményért is, amely a műtét elvégzése nélkül nem következett volna be.

A Kúria elvi éllel emelte ki, hogy nem tekinthető az Eütv. szerinti megfelelő tájékoztatásnak az, hogy a korábbi, évekkel korábban elvégzett műtétre és az akkor adott tájékoztatásra utal vissza a kezelőorvos azzal, hogy ugyanolyan beavatkozásra kerül sor. Ez nem minősül részletes, egyéniesített, a beteg állapotát figyelembe vevő, a szövődményeket, műtéti kockázatokat, alternatív kezelési módokat tartalmazó tájékoztatásnak. A Kúria szerint nem hivatkozhatott az alperes ebben a körben alappal arra, hogy az orvos úgy gondolta, a beteg tisztában van az eljárással, és hogy maga sem kért további információt.

Mivel a felperes nem kapott teljes körű, részletes tájékoztatást a műtét menetéről, így nem rendelkezett kellő információval ahhoz, hogy hozzájáruljon a beavatkozáshoz, vagy visszautasítsa azt, és ezáltal nem gyakorolhatta önrendelkezési jogát. Mindezek alapján a Kúria megállapította az alperes kártérítési felelősségét, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét pedig helybenhagyta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. III. 22.569/2017.) a Kúriai Döntések 2019/5. számában 135. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1997. évi CLIV. törvény 13. § (1) bekezdés, 134. §, 135. §


Kapcsolódó cikkek

2019. május 31.

Pártfogó ügyvédi képviselet nem jár automatikusan a személyes költségmentességben részesülő félnek

Ami a tényállást illeti, a kérelmező az elsőfokú hatóságnál jogi segítségnyújtás iránti kérelmet terjesztett elő, a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság előtt folyó személyhez fűződő jog megsértése tárgyú eljárásához, amit a hatóság elutasított. Ugyanígy döntött a fellebbezés alapján eljárt másodfokú hatóság. Döntésében kiemelte, hogy a személyes költségmentesség engedélyezése valóban kiterjed a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásra, azonban […]
2019. május 22.

Hitelezői igények bejelentése a felszámolási eljárásban

Ami a tényállást illeti, a bíróság a Cégközlönyben 2016. április 25-én közzétett végzésével megindította az adós felszámolását. B. 2016. október 24-én adott postára ajánlott küldeményként hitelezői igény-bejelentést, 3 600 000 Ft ki nem fizetett munkabérigényről. A kirendelt felszámoló az igényt nem vette nyilvántartásba. B. kifogást nyújtott be a felszámolóval szemben, mivel meglátása szerint törvényes határidőben […]