A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
860 millióra büntettek kartellező cégeket
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Összesen több mint 860 millió forintra bírságot kell fizetnie öt cégnek, amiért közbeszerzési eljárásokban összejátszottak egymással – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
A versenyhivatali vizsgálat megállapította, hogy 2014-ben és 2015-ben a Jumbo Log Kft., a Restone Kft., a Profi-Bagger Kft., az M-U-T Kft. valamint a Mento Kft. jogsértően járt el hulladékkezelésre szolgáló gyűjtőedények, gépjárművek és berendezések beszerzésére, jellemzően uniós pályázatok keretében kiírt közbeszerzési eljárásokban. A cégek információkat osztottak meg egymással, egyeztették árajánlataikat és előre meghatározták a nyertest. A bizonyítékokat a társaságoknál találták meg helyszíni kutatás során.
A GVH a lehető legnagyobb bírságot szabta ki a legtöbb érintettre, de az egyezségi eljárás keretében együttműködő, a jogsértést elismerő és jogorvoslati jogról lemondó Jumbo Log Kft., a Restone Kft. és a Profi-Bagger Kft. bírságát 30 százalékkal csökkentette – olvasható a közleményben.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek
2024. április 22.
Módosult az ESG törvény
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
2024. április 22.
Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.