Kiemelt témánk: mesterséges intelligencia és gépi tanulás
További cikkek
Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon
Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.
Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
Vége a közösségi oldalak önkényének?
Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
Tíz éve hatályos a Ptk. – Szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (11. rész) – A nem tulajdonostól való szerzés mint harmadik személy érdekeit sértő szerződés
Sorozatunk tizenegyedik részében Tőkey Balázs írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2020. évi 7-8. számában jelent meg.
„Vakációvariációk”, avagy a gyermek utáni pót- és a szülői szabadság összevetése – II.
A szerző két, hasonló célú és elnevezésű, de eltérő feltételek mellett igénybe vehető távollétet mutat be, megvilágítva a hasonlóságokat és különbségeket. Az egyik a gyermekek utáni pótszabadság, a másik a 2023. január 1-jétől bevezetett szülői szabadság.
NMHH: Az idei év meghatározó a mesterséges intelligencia szabályozásában
2024 meghatározó év lesz a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásában – mondta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Humans in charge 2024 – Indítsuk újra a felelős MI-t! című nemzetközi konferencián hétfőn Budapesten.
A mesterséges intelligencia használata a csoportos keresettel induló eljárások kimenetelének előrejelzésére
A mesterséges intelligencia technológiájának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy valóban „felváltsa” az ügyvédek és a bírák szerepét, de addig is számos felhasználási területen növelhető a hatékonysága. Valószínűleg ebből mi csak annyit látunk majd, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap, és folyamatosan változtat a joggyakorlatunkon.
Az Európai Versenyhálózat támogatja az Európai Bizottság tervezetét
A nemzeti versenyhatóságokat tömörítő Európai Versenyhálózat támogatását fejezte ki az iránymutatás-tervezettel kapcsolatban.
Jogszabályfigyelő 2024 – 40. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/97–101. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon
Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.
Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
Vége a közösségi oldalak önkényének?
Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
NMHH: Az idei év meghatározó a mesterséges intelligencia szabályozásában
2024 meghatározó év lesz a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásában – mondta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Humans in charge 2024 – Indítsuk újra a felelős MI-t! című nemzetközi konferencián hétfőn Budapesten.
Az Európai Versenyhálózat támogatja az Európai Bizottság tervezetét
A nemzeti versenyhatóságokat tömörítő Európai Versenyhálózat támogatását fejezte ki az iránymutatás-tervezettel kapcsolatban.
Brüsszel beperli Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
Tíz éve hatályos a Ptk. – Szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (11. rész) – A nem tulajdonostól való szerzés mint harmadik személy érdekeit sértő szerződés
Sorozatunk tizenegyedik részében Tőkey Balázs írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2020. évi 7-8. számában jelent meg.
Jogszabályfigyelő 2024 – 40. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/97–101. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Fogyasztói jogokat keletkeztető események a Légiutas Rendelet és az Európai Unió Bírósága gyakorlatának tükrében
Az alábbi cikkünk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary által kiadott Fogyasztóvédelmi Jog folyóiratban megjelent, Kocsis Csilla által jegyzett Fogyasztói jogokat keletkeztető események a Légiutas Rendelet és az Európai Unió Bírósága gyakorlatának tükrében című tanulmányába.
Alapjogok a mesterséges intelligencia korában
A mesterséges intelligencia (MI) társadalomra és az alapjogokra gyakorolt hatásairól, az ajtónkon kopogtató jövő lehetséges jogi szabályozásáról cseréltek eszmét a terület hazai és európai szakértői a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Tíz éve hatályos a Ptk. – Szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (10. rész) – Szellemi tulajdonjogok keletkezése és gyakorlása házastársi viszonyban; a közös és különvagyon, valamint az öröklés egyes kérdései
Sorozatunk tizedik részében Grad-Gyenge Anikó írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2017. évi 10. számában jelent meg.
Jogszabályfigyelő 2024 – 39. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/94–96. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.
Munkavállalók az egyenlő bánásmód elvének európai mérlegén
A német szövetségi munkaügyi bíróság az EU luxembourgi bíróságától kért választ arra, milyen feltételekkel térhetnek el a szociális partnerek által kötött kollektív szerződések a munkavállalókkal való egyenlő bánásmód alapelvétől?
Új hatáskörök az Európai Unió Bíróságának Törvényszékénél – Podcast
Jelentős eljárási változással köszönt be az ősz az Európai Unió Bíróságánál.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozási kérdései
Az alábbi cikk egy konkrét mezőgazdasági támogatási kérelem ügyében született uniós bírósági ítéletet mutat be.
Egységes uniós jogértelmezés: két bírói fórum előtt?
Módosult szeptember 1-jével az Európai Unió Bíróságának alapokmánya. A módosítás, szakítva az elmúlt, több mint 70 éves gyakorlattal, lehetővé teszi, hogy bizonyos tárgykörökben október 1-je után többé ne a Bíróság, hanem a Törvényszék adhasson az uniós jog tekintetében kötelező erejű értelmezést.
Ára lesz az olcsó banánnak! – szigorítja az EU az eladók termelői láncért viselt felelősségét
Az EU az eladók termelői láncért viselt felelősségének szigorításáról döntött. Németországban már évek óta az értékesítők felelnek a termelőik emberi jog sértéseiért és környezetszennyezéseiért.
Quid juris?
A szerző alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának az FGTI vs Victoria Seguros SA-ügyben hozott ítéletét ismerteti, melyben az alkalmazandó jog kérdését vette górcső alá
11 magyar tudós a klímatudomány 10 üzenetét küldi a világnak
A nyilvánosság számára küldenek figyelmeztetést, egyben javasolnak lehetséges megoldásokat az éghajlatváltozás enyhítése, a Föld élhető jövője érdekében.
Greta Thunberg: Klímakönyv – ajánló
Bár az 1970-es évek óta téma a klímaváltozás a globális fórumokon, de valójában a mai napig nem dőlt el még az sem, hogy a bolygót akarjuk megmenteni vagy az életmódunkat.
Operaközvetítések élőben New Yorkból, az Urániában
A Metropolitan Opera 2024/25-ös kínálatából nyolc előadás látható élőben októbertől mozivásznon, HD minőségben.
MI: Filmben, fejlesztésben, felmérésben – jogban
A mesterséges intelligencia lázában ég a világ.
A Balatonnál is erdőlátogatási korlátozás van a szarvasbőgés miatt
A korlátozást minden év szeptemberében és októberében vezetik be a Bakony és a Balaton-felvidék területén illetékes vadásztársaságok.
Einstein és Chaplin együtt elmélkedik a világról
Egy színvonalas színdarabban a XX. század két meghatározó alakja igyekszik megérteni a másik gondolatait.
„Vakációvariációk”, avagy a gyermek utáni pót- és a szülői szabadság összevetése – II.
A szerző két, hasonló célú és elnevezésű, de eltérő feltételek mellett igénybe vehető távollétet mutat be, megvilágítva a hasonlóságokat és különbségeket. Az egyik a gyermekek utáni pótszabadság, a másik a 2023. január 1-jétől bevezetett szülői szabadság.
Így gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – egy vagyontervezési felmérés eredményei
A Jalsovszky vagyontervezéssel foglalkozó üzletága, a Jalsovszky Private 2024 nyarán felmérést végzett több, mint 100 ügyfele körében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett ügyfelek milyen céllal és módon hozták létre vagyonkezelési (különösen bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi) struktúráikat és hogyan gondolják a vagyonkezelésbe átadott, több mint 2,5 milliárd eurónyi vagyont a jövőben működtetni, kezelni. A felmérés pár kifejezetten érdekes eredménnyel és tanulsággal is szolgált.
Mi is az a névfoglalás?
Mi történik, ha egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut a cégalapítást tervezők előre megálmodott cégneve, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat? Erről rendelkezik a névfoglalás „intézménye”.
Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak
A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.
Közös megegyezés – végkielégítés vagy búcsúpénz?
A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.
Duna House: a fővárosban az első lakások átlagára 44 millió forint
Az otthonteremtési támogatások, a csökkenő lakáshitelkamatok és a gazdasági helyzet javulása valódi fellendülést hozott idén a magyarországi ingatlanpiacon, ahol 100 eladott lakásból Budapesten 23-ra, a vidéki területeken 26-ra első otthonukat szerző vevők kötnek szerződést, mindez 1, illetve 2 százalékos növekedés 2023-hoz képest – közölte a Duna House saját adatai alapján.
A mesterséges intelligencia használata a csoportos keresettel induló eljárások kimenetelének előrejelzésére
A mesterséges intelligencia technológiájának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy valóban „felváltsa” az ügyvédek és a bírák szerepét, de addig is számos felhasználási területen növelhető a hatékonysága. Valószínűleg ebből mi csak annyit látunk majd, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap, és folyamatosan változtat a joggyakorlatunkon.
Továbbra is várat magára a generatív mesterséges intelligencia peres eljárások során történő használata
Miközben a mesterséges intelligencia rohamos ütemben fejlődik, a jog – amely nem éppen az új technológiák korai alkalmazójaként ismert – továbbra is lassan és óvatosan reagál, és inkább vár az új fejleményekre, nem pedig megpróbálja előre látni azokat.
Negyedik alkalommal rendezte meg a BÜK a Jogtanácsos Konferenciát
Negyedik alkalommal rendezte meg Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata a Jogtanácsosi Konferenciát, ahol szakmai előadások és beszélgetések mellett átadták Magyar Ügyvédi Kamara Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozatának (OKJT) a kamarai jogtanácsosként, jogi előadóként dolgozó pályakezdők részére meghirdetett országos prezentációs verseny „Pályakezdő jogász” díjait is.
A compliance állatorvosi lova: a Boeing – 2. rész Minőségi problémák a Boeing zászlóshajóinál
A cikksorozat második részében a szerző a Boeing esetét felhasználva szemlélteti mennyire fontos a belső kontrollpontok felállítása és a folyamatos auditálás, tesztelés.
Mit tanultunk a közelmúlt mesterséges intelligenciával kapcsolatos szerzői jogi pereiből?
Kevesebb mint két év alatt a generatív MI-szolgáltatók legalább 20 pert indítottak szerzői jogok megsértésével kapcsolatban. A szakértők három meghatározó közös vonást emelnek ki ezen ügyekben.
A jövő jogásza podcast: exkluzív beszélgetés dr. Havasi Dezsővel, a MÜK elnökével
A jövő jogásza podcast különkiadásaiban elhangzó exkluzív beszélgetésekben a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől, gondolkodóktól kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Elsőként dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke volt dr. Megyeri Andrea és dr. Ungváry Botond vendége.
