A bíróság nem helyettesítheti saját indokolását az alperesi határozat indokaival
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ami a tényállást illeti, a felperesnél az adóhatóság a 2010-2011-es évre vonatkozóan a bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le. Ennek eredményeként az ellenőrzött időszakra áfa adónemben összesen 67 935 000 forint adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg, 50%-os mértékű adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Eljárásában az alperes 67 874 000 forintra csökkentette az adóhiány összegét. Ismertette az elsőfokú határozat és a felperesi fellebbezés tartalmát, majd részletes indokolását adta annak, érdemben miért volt jogszerű az elsőfokú határozat. Az…
Ami a tényállást illeti, a felperesnél az adóhatóság a 2010-2011-es évre vonatkozóan a bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le. Ennek eredményeként az ellenőrzött időszakra áfa adónemben összesen 67 935 000 forint adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg, 50%-os mértékű adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Eljárásában az alperes 67 874 000 forintra csökkentette az adóhiány összegét. Ismertette az elsőfokú határozat és a felperesi fellebbezés tartalmát, majd részletes indokolását adta annak, érdemben miért volt jogszerű az elsőfokú határozat.
Az elsőfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Indokolásában a 3. oldal közepéig rögzítette az adóigazgatási eljárás megállapításait, innen a 9. oldal aljáig a felperes kereseti indokait, és röviden az alperes ellenkérelmét. A jogszabályok ismertetése, kisebb megszakításokkal, a 11. oldal közepéig tartott, innen a 17. oldal közepéig fejtette ki a jogi indokokat.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes álláspontja szerint a bíróság megsértette a Polgári perrendtartás azon rendelkezését, mely szerint az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte [régi Pp. 221. § (1) bekezdés]. A felperes szerint a jogerős ítélet számos ellentmondásos megállapítást, jog- és ténykérdésben való tévedést és téves megállapításokat tartalmaz, valamint hiányoznak a végkövetkeztetések alapjául szolgáló indokok, tények, bizonyítékok.
Ezen felül sérelmezte, hogy a bíróság nem tett eleget azon kötelezettségének sem, miszerint a bíróságnak a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján kell megállapítania, a bizonyítékokat a maguk összességében értékelni, és meggyőződése szerint elbírálni [régi Pp. 206. § (1) bekezdés].
A Kúria megállapításai
A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti eljárás speciális, más pertípusoknál fel nem lelhető sajátossága a per tárgya, a közigazgatási határozat, amely eleve sokrétű, részletes indokolást tartalmaz. A Kúria hangsúlyozta, hogy a bíróságnak ezeket a közigazgatási szerv által megfogalmazott indokokat kell ütköztetni a keresetlevél előadásaival, a bizonyítékok és jogszabályok figyelembevétele mellett. A perbeli adatok összességében való értékelést a bíróságnak saját belső meggyőződése által megerősítve kell elvégezni. Ennek során egy három elemből álló folyamat zajlik: el kell végezni a tényállás, a bizonyítékok és a jogszabályok egybevetését, azokat értékelni kell, és végül mindezekre tekintettel a bírónak saját belső meggyőződése szerint el kell bírálni a kereseti kérelmet. Ennek a folyamatnak az ítélet indokolásában úgy kell megjelenni, hogy az bármelyik fél – szükségszerű – pernyertessége esetén is a bíróság és nem a pernyertes fél, adott esetben az alperes álláspontja legyen. Mindez akkor is követelmény, ha a közigazgatási perek elsőfokú jogerős ítéleteiben jellemző fordulat az, hogy a bíróság „osztotta alperes megállapításait”. Ha az indokolás egyebekben a bíróságnak az alperesi határozat-kereseti kérelem összevetésén nyugvó belső meggyőződéséről számot ad, ezen megfogalmazás nem akadálya a felülvizsgálati eljárások lefolytatásának.
Mivel azonban a Kúria azt észlelte, hogy a jogerős ítélet indokolása döntő részében szó szerint egyezik az alperesi határozat indokolásával, az eltérések kisebb szövegkihagyások, illetve az ítélethez igazodó kifejezések – pl. adózó/felperes, fellebbezés/kereset – használata miatt tapasztalhatók, ezért úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság nem végezte el a kereseti kérelem alapján az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, nem adott számot saját belső meggyőződéséről. Nem tekinthető ugyanis ilyennek az, ha a bíróság az alperesi határozat indokainak egy az egyben történő átemelésével indokolja saját ítéletét.
Kiemelte, hogy a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során óhatatlanul előfordul, hogy a bíróság átvesz egyes részeket, egyes fordulatokat az alperesi-, vagy az elsőfokú határozatból, de a bíróság nem helyettesítheti saját indokolását az alperesi határozat indokaival. A bíróságnak éppen ezen indokoknak a megalapozottságáról, helytállóságáról kell dönteni, mivel csak ennek függvényében lehet jogszerű az alperesi határozat rendelkezése.
Mivel a jogerős ítéletben nem volt olyan érvrendszer, melynek alapján azonosítható lenne az elsőfokú bíróság saját meggyőződése, ezért nem bírálható el érdemben a felülvizsgálati kérelem, hiszen mindez olyan súlyú eljárásjogi hiba, amely miatt a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.I.35.646/2017.) a Kúriai Döntések 2019/4. számában 120. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 1952. évi III. törvény 206. §, 221. §