A britek nem alkalmazhatják az európai elfogatóparancsot

A Brexit után az Egyesült Királyságban megszűnt az európai elfogatóparancs alkalmazhatósága, mert az ezt biztosító szerződés csak az EU tagországaira vonatkozik.

Az Egyesült Királyság a Brexittel kilépett az európai elfogatóparancsra vonatkozó megállapodásból is, amellyel elvesztett egy olyan fontos eszközt, amely a bűnözők más európai országokkal való határokon átnyúló átadásának felgyorsítását teszi lehetővé.

A magas rangú rendőrtisztek figyelmeztetése ellenére a kormány kijelentette, hogy nem kíván az európai elfogatóparancsban (EAW) részt venni.

A nyilvánosságra hozott dokumentum, amely bemutatja az Egyesült Királyság és az EU közötti tárgyalások tervezetét, a kormány úgy foglalt állást: „Ehelyett a megállapodásnak gyorsított kiadatási megállapodásokat kell biztosítania, az EU Norvégiával és Izlanddal kötött átadási megállapodását alapul véve, amely 2019-ben lépett hatályba, amely államok szintén nem részesei az európai elfogatóparancsnak, de megfelelő biztosítékokat és védelmet nyújtanak az egyének számára. ”

Az egyik rendőrségi forrás hangsúlyozta, hogy nem az Egyesült Királyság vonja vissza az európai elfogatóparancsot, hanem „elfogadja, hogy abban már nem vehet részt. Ugyanis az EU világossá tette, hogy csak akkor lehet része annak, ha elfogadja a mozgás szabadságát és ebben a kérdésben az Európai Bíróság joghatóságát, de a britek ezt érthető módon nem szeretnék.

„A dokumentumban található szöveg egy megállapodás abban, hogy a brit kormány szeretne az izlandihoz hasonló átadási megállapodást kötni az EU-val. Ez tulajdonképpen az európai elfogatóparancs könnyített változata ” – mondta a forrás.

Nehézséget okoz, hogy néhány EU-tagállam, mint például Németország, alkotmányos tilalmat vezetett be állampolgáraik EU-n kívüli országokba történő kiadatása ellen. “A szabályozás mögött az a megfontolás húzódik, hogy ha nem tudnak a saját országukban megfelelően igazságot szolgáltatni, akkor azt máshol sem lehetséges” – a forrás szerint.

Amikor Nagy-Britannia január 31-én elhagyta az EU-t, három EU tagállam – Németország, Ausztria és Szlovénia – bejelentette, hogy megszünteti állampolgáraik átadását a brit bűnüldöző hatóságoknak. 2009 óta ezen országokból hat embert adtak át az Egyesült Királyságnak. Az elfogatóparancsból való kilépés egyben azt is jelentheti, hogy az Egyesült Királyság biztonságos menedékké válik az eu-s tagállamok bűnözői számára.

európai unió jogrendszere
A jelenlegi eljárásrend szerint a rendőri erők, az ügyészek és a Nemzeti Bűnügyi Ügynökség kérelmet terjeszthetnek elő az európai elfogatóparancs kibocsátása iránt, annak érdekében, hogy a bűncselekmény gyanúsítottját bármely EU tagállamból gyorsan kiadják, és az EU országai hasonlóképpen az Egyesült Királysághoz fordulhatnak a szökevények kiadatása érdekében. Az Európai Bizottság szerint
az európai elfogatóparancs használatával az átlagos kiadatási idő egy évről kevesebb, mint két hónapra csökkent.

2009/2010-től 2017/2018-ig az Egyesült Királyság 9.853 uniós állampolgárt küldött vissza saját államába, hogy ott kerüljön igazságszolgáltatás elé és ugyanezen időszak alatt 1.271 britet adtak át az Egyesült Királyság kérésére.

Az elfogatóparancs bevezetése előtt tíz év alatt sikerült kiadni Rachid Ramdát Nagy-Britanniából Franciaországba, akit az 1995-ös párizsi metró robbantásban betöltött szerepe miatt akartak bíróság elé állítani. 2005-ben mindössze 56 nap kellett ahhoz, hogy a besült londoni csőbombát elhelyező Hussain Osmant Olaszországból elfogatóparancs segítségével kiadják Londonnak.

Yvette Cooper, a belügyekkel foglalkozó bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy „a kormány új javaslatai az EU-val folytatott biztonsági együttműködésre rendkívül aggasztóak.”

„A mai bejelentés egyértelművé tette, hogy az Egyesült Királyság már nem akar hozzáférni az olyan létfontosságú EU-adatbázisokhoz és biztonsági eszközökhöz, amelyek fenntartanák a meglévő bűnügyi együttműködéseinket, annak ellenére, hogy a  kormány saját elemzése is megállapította, hogy a meglévő eszközök hiánya komoly veszteséget jelentene és káros következményekkel járna a közbiztonságra.

„A kormány által meghatározott új szabályok rendkívül megnehezítik az EU-val a biztonsági együttműködésről szóló feltételek tárgyalását. Ez nagy visszalépést jelent a célkitűzésekben.”

„A kormánynak csak hat hónapja van, mielőtt a jelenlegi biztonsági intézkedések megszűnnek, ám a Bizottság szerint egy új biztonsági megállapodás ratifikálása akár 18 hónapot is igénybe vehet, és valószínűleg sokkal hosszabb időbe telik majd a kiadatás az új intézkedések alapján.

“Megdöbbentő, hogy a kormány szerint ezek az új tervezett intézkedések biztonságosabbá teszik az országot, mikor a magas rangú rendőrök és a biztonsági szakértők újra és újra azt hangsúlyozzák, hogy ennek az ellenkezője igaz.”

Az EU-ból való kilépésről tartott népszavazása után az akkori NCA főigazgató-helyettese, David Armond úgy nyilatkozott, hogy az európai elfogatóparancs elvesztése „bonyolult” kérdés. “Ha nem tudjuk továbbra is használni, új szerződések sorozatát kell letárgyalnunk és megkötnünk Európával arról, hogy milyen módon történjen a kiadatás” – mondta.

Stephen Doughty, munkáspárti képviselő és a belügyi bizottság tagja elmondta: „Elképesztő, hogy a kormány hajlandó állampolgáraink biztonságát veszélyeztetni – mindezt az ideológiai megszállottság nevében – azáltal, hogy megszünteti az európai elfogatóparancsot. „Rendkívül felelőtlen az is, ha azzal fenyegetünk, hogy nem veszük részt a júniusi tárgyalásokon – amely nemcsak a gazdaságunkat, hanem biztonságunkat is veszélyeztetné. Milyen árat hajlandó fizetni a kormány? Vagy mindez csak üres fenyegetés? ”

A Nemzeti Rendőri Tanács szóvivője, Richard Martin alelnök helyettese úgy értékelte a helyzetet, hogy: „A Brexit során a rendőrség egyértelműen kiállt amellett, hogy meg akarjuk őrizni a jelenleg használt EU eszközöket és ezt továbbra is fenntartjuk.

“Folytatjuk az együttműködést a kormánnyal és az EU-partnerekkel egy olyan megállapodás kialakítása érdekében, amely továbbra is szoros együttműködést biztosítsunk az Egyesült Királyság és az EU között az összes európai polgár érdekében.”

A törvényhozókat már korábban figyelmeztették, hogy a kiadatási szerződés elfogadásának késedelme lehetőséget biztosít a bűnözők számára, hogy elrejtőzzenek és elkerüljék az igazságszolgáltatást. Az EU Norvégiával és Izlanddal kötött kiadatási szerződésének hatályba lépésére 13 évet kellett várni, a 2006-os aláírást követően, bár az Egyesült Királyság esetében mindkét fél sokkal gyorsabban meg akarja kötni a Brexit utáni megállapodást.

Az Egyesült Királyság nem törekszik az Eurojust tagságra sem, mert ez egy olyan uniós ügynökség, amely a határokon átnyúló bűnözés kezelése során az EU tagállamaiban folyó nyomozások és büntetőeljárások összehangolására irányul – olvasható a nyilvánosságra került dokumentumban.

A kormány hozzáférést szeretne kapni az információmegosztó és információcsere rendszerekhez, a jelenlegihez „hasonlóan”, de nem akar folyamatos hozzáférést a jelenlegi rendszerekhez, mint például a valós idejű Schengeni Információs Rendszert (SIS II), a szökevényekre figyelmeztető rendszer, az európai bűnügyi nyilvántartási információs rendszer (ECRIS) és a DNS-cserére használt Prüm-rendszer.

A Belügyminisztérium szerint az Egyesült Királyság állampolgárainak biztonsága a kormánynál „prioritást élvez”, és az általa keresett alternatív intézkedések nagyobb biztosítékokat nyújtanának, mint az európai elfogatóparancs.

“Az Egyesült Királyság továbbra is a világ egyik legbiztonságosabb országa lesz” – jelentette ki egy szóvivő.

(theguardian.com)

Kapcsolódó cikkek:


Bűnüldözési céllal gyűjthetők a telefonos ügyféladatok
2020. március 27.

Bűnüldözési céllal gyűjthetők a telefonos ügyféladatok

A német jog a telefontársaságok törvényi kötelezettségévé tette, hogy előfizetőik mellett az eldobható (feltöltőkártyás) SIM-kártyák birtokosainak alapvető személyes adatait is tárolják. A Bíróság 6:1 arányban úgy értékelte, hogy beépített garanciális előírások, így a szövetségi és tartományi adatvédelmi biztosok felügyeleti jogköre és a jogorvoslathoz való jog megfelelő biztosítékot nyújtanak a visszaélés ellen, így a vitatott előírások nem sértik az Egyezményt.

Versenyjogi könnyítésekkel küzdenek a koronavírus ellen
2020. március 25.

Versenyjogi könnyítésekkel küzdenek a koronavírus ellen

Az európai versenyhatóságok segítik a folyamatos áruellátás biztosítását, de megfelelő szigorral lépnek fel azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek haszonszerzés érdekében visszaélnek erőfölényükkel vagy kartelleznek.