A fedezetelvonó ügylet buktatói

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert per után, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést.

Elsődlegesen érdemes rögzítenünk, mi is az a fedezetelvonó ügylet, melyik szerződés „fedezetelvonó”. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:120. §-a szerint a fedezetelvonó szerződés olyan ügylet, amelyet az adós egy harmadik személlyel (más szóval a „Kedvezményezett”) azért köt meg, hogy a jogosult követelésének a kielégítési alapját elvonja.

Így a fedezetelvonó ügyletnek szükségképpen legalább három szereplője van. Az ügylet kapcsán az első két szereplő a kötelezett és a vele szerződő fél, a harmadik személy pedig az a jogosult, akinek kielégítési alapját részben vagy egészben elvonja, amellyel megvalósítja a vagyonkimentést.

A jogosult kielégítési alapjának elvonása a kötelezett saját vagyonába tartozó dolog tulajdonjogának átruházásával valósul meg, de ugyanakkor megvalósulhat a kötelezettet illető követelés, illetve forgalomképes vagyoni értékű jog átruházásával, vagy elzálogosításával is. Tipikusan ilyen ügyletnek minősül az ajándékozás, az adásvétel vagy a gazdasági társaság részére történő nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása, újabban pedig a bizalmi vagyonkezelésbe adás is.

A fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről szóló 1/2011. (VI. 15.) PK-vélemény és a Ptk. alapján a szerződés fedezetelvonó jellegének megállapításához törvényi előfeltétel, hogy a kontraktuskötés során a kötelezettel szerződő szerző fél rosszhiszemű legyen, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származzon.

A szerződés fedezetelvonó jellegének megállapításához további előfeltétel az is, hogy az adóssal szembeni konkrét követelés már fennálljon, amikor a jogosult kielégítési alapjának elvonására irányuló kontraktust az adós megköti a kedvezményezettel. Amennyiben az adóssal szembeni követelés csak az után merül fel, hogy az adós átruházta vagyontárgyait, úgy abban az esetben nem beszélhetünk fedezetelvonásról.

Fontos megemlíteni, hogy rosszhiszeműségről akkor beszélhetünk, ha a kedvezményezett tudott arról, hogy a jogosult kielégítési alapjának elvonásában vesz részt. A Ptk. egyes esetekben vélelmezi a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet. Például, ha az adós a hozzátartozójával köt szerződést, ha az adós olyan céggel köt szerződést, amelyben többségi befolyással rendelkezik, illetve ha a cég a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt szerződést.

A fedezetelvonó jelleg megállapításának előfeltétele továbbá az is, hogy a szerződés meghiúsítsa a jogosult követelésének kielégítését. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a fedezetelvonó jelleget csak akkor állapítja meg a bíróság, ha az adósnak nincs más olyan vagyona, amelyből a követelést be lehetne hajtani.

Igényünk érvényesítése érdekében tehát fedezetelvonás megállapítása iránt kell pert kezdeményezni az illetékes bíróság előtt a kötelezettel szemben. Abban az esetben, ha a bíróság megállapítja a szerződés fedezetelvonó jellegét, úgy az azt eredményezi, hogy a szerződés a jogosulttal szemben a Ptk. alapján hatálytalan lesz, így a jogosult irányában nem fog kiváltani joghatásokat.

A hatálytalanság azt jelenti, az adóssal szerződő (vagyonszerző) fél köteles tűrni, hogy a jogosult végrehajtást vezessen az általa megszerzett vagyontárgyra, és abból a követelése erejéig kielégítést nyerjen. Ha azonban a szerződő fél időközben a megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen továbbadta vagy azt elvesztette, akkor a megszerzett vagyontárgy értékéig saját vagyonával felel a jogosult felé.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatónak mindent szabad?
2020. február 13.

A munkáltatónak mindent szabad?

A foglalkoztatási kötelezettség egy olyan, a munkaviszony alapkövét képező kötelezettség, amelytől a munkáltató csak jogszabály által meghatározott, vagy a munkaviszonyra vonatkozó egyéb eltérő rendelkezés esetén térhet el jogszerűen. A cikk a foglalkoztatási kötelezettség megsértésének jogkövetkezményeit veszi górcső alá.

Munkavállaló díjazása munkavégzés hiányában
2020. február 11.

Munkavállaló díjazása munkavégzés hiányában

A munkavállalók egyik legfőbb kötelezettsége a munkáltatójuk felé a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség, amiért a munkáltató a munkavállaló részére munkabért fizet. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a munkavállalók valamilyen okból (pl. betegség) nem tudnak munkát végezni, ám ugyanúgy jogosultak a törvényben meghatározott díjazásra.

A kft üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik automatikusan a társaság tagjává
2020. február 7.

A kft üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik automatikusan a társaság tagjává

A korlátolt felelősségű társaság üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik a társaság tagjává, hanem kérnie kell bejegyzését a tagjegyzékbe. Ha a társaságnak nincs ügyvezetője kérelmét a társaság tagjaihoz kell intéznie. A taggá válás egyik feltétele, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerje el – a Kúria eseti döntése.

Ajánlati biztosíték a felszámolási eljárásban
2020. február 6.

Ajánlati biztosíték a felszámolási eljárásban

A felszámolási eljárás során a felszámoló nyilvánosan, jellemzően pályázat – esetleg árverés – útján értékesíti az adós vagyontárgyait. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásáról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) kötelezően előírja, hogy a nyilvános pályázati felhívásnak tartalmaznia kell többek között az ajánlati biztosítékot is. A közelmúltban kúriai döntés született a témában, így érdemes egy kis figyelmet szentelni e jogintézménynek, illetve az ajánlati biztosíték elszámolásának.