A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság elutasította az adós egyezségi megállapodás jóváhagyása iránti kérelmét és a csődeljárást megszüntette, mivel meglátása szerint az adós által benyújtott egyezségi megállapodás nem tartalmazta az adósságrendezési és újjászervezési programot, ezáltal az egyezség kötelező tartalmi elemeinek hiányában jogszabályba ütközik Az ítélőtábla eljárása Az elsőfokú határozatot az ítélőtábla helybenhagyta. Döntésében kifejtette, az elsőfokú bíróság a csődegyezség körében vizsgálandó körülményeket helytállóan tárta fel és helyes az abból levont jogi következtetése is, mivel a reorganizációs terv valójában…
Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság elutasította az adós egyezségi megállapodás jóváhagyása iránti kérelmét és a csődeljárást megszüntette, mivel meglátása szerint az adós által benyújtott egyezségi megállapodás nem tartalmazta az adósságrendezési és újjászervezési programot, ezáltal az egyezség kötelező tartalmi elemeinek hiányában jogszabályba ütközik
Az ítélőtábla eljárása
Az elsőfokú határozatot az ítélőtábla helybenhagyta. Döntésében kifejtette, az elsőfokú bíróság a csődegyezség körében vizsgálandó körülményeket helytállóan tárta fel és helyes az abból levont jogi következtetése is, mivel a reorganizációs terv valójában az adós fizetőképességét és működését helyreállító, a gazdálkodószervezetet újjászervező programot nem tartalmazta, így az egyezség nem tartalmazza a jogszabályban előírt valamennyi kelléket.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az adós a végzés hatályon kívül helyezését és a csődegyezségi megállapodás jóváhagyását kérte, de a kérelméhez nem csatolt a felülvizsgálati eljárás engedélyezése iránti kérelmet, és az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott.
A Kúria megállapításai
A csődtörvény szerint [6. § (3) bekezdés] a csőd-, illetve felszámolási ügyekben azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a csődtörvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartás szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A Pp. [408. § (2) bekezdés] szerint nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ha ezen az alapon nincs helye a felülvizsgálatnak, de törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki, a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen engedélyezheti. Ilyen ok lehet, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
c) – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy
d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés
miatt indokolt [409. § (2) bekezdés a)-d) pont].
A csőd-, illetve felszámolási ügyek, mivel tárgyuk vagyoni jogok rendezése, a vagyonjogi tárgyú nemperes eljárások közé tartoznak. A Pp. rögzíti, hogy vagyonjogi pernek az a per minősül, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető. Ez a vagyoni jog jelenik meg a csődtörvényben, a törvény értelmében a csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet; a felszámolási eljárás pedig olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
A felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályokat ezért a mögöttes jogszabályi jellegére, illetve a „megfelelő alkalmazás” követelményére figyelemmel ezekben az ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy ezekben az ügyekben azt szabályt, hogy „nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben felülvizsgálatot”, úgy kell értelmezni, hogy az ítélet alatt az ügy érdemében hozott végzést kell érteni. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet (a Pp. és a speciális rendelkezést tartalmazó csődtörvény alapján) a fél a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni úgy, hogy az engedélyezés iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemhez kell csatolni.
Ha a Pp. alapján nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztetője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja.
A Kúria arra a megállapításra jutott, hogy a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát, ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásához az adósnak engedélyezés iránti kérelmet is elő kellett volna terjesztenie. Mivel ez nem történt meg, a Kúria a felülvizsgálati kérelmét érdemben nem vizsgálhatta.
Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30 023/2019.) a Kúriai Döntések 2019/9. számában 251. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 408., 410. §, 415. § (1) bekezdés, 1991. évi XLIX. törvény 6. § (3) bekezdés, 6. § (4a) bekezdés.
