A Földtörvény változásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Január 11-i hatállyal ismét változott a földforgalmi törvény, amellyel a jogalkotó a helybenlakó szomszédokat, a kertészeti tevékenységet végzőket és a vetőmagelőállítókat kívánta kedvezőbb helyzetbe hozni.

1. A helyben lakó szomszéd helyzete

A szomszédos települések határán fekvő földek esetében problémát okozott, hogy a „helyben lakó szomszéd” fogalom nem terjedt ki a másik településhez tartozó, de mégis szomszédos földre. Ennek korrigálására módosult a helyben lakó szomszéd definíciója. A jövőben helyben lakó szomszédnak minősül az is, aki a föld fekvése szerinti szomszédos településen helyben lakó földműves, és akinek a tulajdonában, vagy használatában lévő föld szomszédos a szerződés tárgyát képező földdel.

A módosítás azzal a céllal történt, hogy azok is élhessenek a helyben lakó szomszéd ranghelyen elővásárlási/előhaszonbérleti joggal, akiknek ugyan szomszédos a földje, de a településhatár elválasztja őket.

Eddig ugyanis ezen feleket megelőzte az elővásárlási rangsorban az, akinek ugyan nem volt szomszédos a területe, viszont ugyanazon a településen gazdálkodott, még úgy is, hogy ez nyilvánvalóan távolabb volt, mint a településhatárral elválasztott szomszéd.

2. Az elővásárlásra jogosultak rangsorának változásai

Az állattartókat megillető elővásárlási joggal kapcsolatban a jogalkotó előírta, hogy a földek művelési ágának és méretének igazodnia kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez.

Tehát a legeltetéses állatfajok esetében rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld szerezhető, míg az elsősorban abraktakarmánnyal takarmányozott állatok tartója akkor szerezhet ezen a jogcímen szántó művelési ágban nyilvántartott területet, ha a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet alapján egyidejűleg takarmány vállalkozásnak is minősül.

Az állatartói minőség feltételein is szigorít a jogalkotó.  Január 1-jétől 1 év helyett előzetesen már 3 év állattartói tevékenységet kell igazolni a földtulajdonszerzéshez, illetve az elővásárlási lehetőséget kizárólag helyben lakó földművesek gyakorolhatják.

Az állattartókkal és földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítását, feldolgozását, vagy ökológiai gazdálkodást folytatókkal immár egy ranghelyen jogosultak az elő vásárlási és előhaszonbérleti jogra azok, akik kertészeti tevékenységet végeznek vagy vetőmagot állítanak elő.

3. Kertészeti tevékenység és vetőmagelőállítás

Kertészeti tevékenységhez kapcsolódó elővásárlásra jogosult a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének célja a kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása. A vetőmag-előállításhoz kapcsolódó elővásárlásra jogosult a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének célja vetőmag-előállításhoz szükséges terület biztosítása.

Vetőmag-előállítás esetén további feltétel, hogy az érintett saját maga előzetesen a növénytermesztési hatóság által földet használóként, és vetőmag táblát bejelentő szaporítóanyag-előállítóként legyen nyilvántartásba véve. Vetőmag előállítás esetén ezen felül kötelezettséget kell vállalni arra, hogy a megszerzésre kerülő föld teljes területén a birtokbalépéstől számított 10 éven belül legalább 6 évben szaporítóanyag-előállítási tevékenységet saját nevében fog végezni, illetve, hogy a föld teljes területét az azon fennálló földhasználati jogviszony megszűnését követően, de legkésőbb a tulajdonjog megszerzésétől számított három éven belül birtokba veszi.

4. További módosítások

Technikai módosítás a törvényben, hogy a kormányhivatal a rangsor felállításánál a jövőben nemcsak az elővásárlásra jogosultakat, hanem az adásvételi szerződés szerinti vevőket is feltünteti, annak érdekében, hogy a rangsor az összes résztvevő felet egységesen tartalmazza.

Az elfogadott módosítás értelmében a helyi földbizottsági feladatokat a jövőben egyértelműen a NAK területei szervei fogják ellátni, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, megszüntetve a korábbi bizonytalan jogi helyzetet.

A Kamara területi szerveinek állásfoglalásával szemben eddig az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehetett kifogást benyújtani. A módosítással ez a lehetőség megszűnik, az önkormányzati képviselő-testületek eljárása a jövőben nem lesz része a folyamatnak, a helyi földbizottság állásfoglalását közvetlenül a megyei kormányhivatal részére küldi meg, ahol a végleges és formális döntés is megszületik. A módosítás értelmében jelentősen változik a helyi földbizottságok eljárása. Az elmúlt évek bírósági gyakorlata egyértelműen azt mutatja, hogy a korábbi rendelkezések tekintetében vagy nem alakult ki egységes jogértelmezés, vagy pedig az alapvetően ellentétes volt az eredeti jogalkotói szándékkal. A jövőben a helyi földbizottság nagyobb teret kap arra, hogy eljárása során az eset összes körülményét mérlegelve alakítsa ki a szerződéssel kapcsolatos álláspontját. Ennek érdekében a korábbiakhoz képest új rendelkezés, hogy a földbizottság a jövőben jogosult lesz az érintettektől vagy hatóságoktól kiegészítő információk bekérésére, és a helyi ismeretek mellett az így beszerzett információt is figyelembe kell vennie a döntése során.

Újdonságként jelenik meg a szabályozásban, hogy a szerződés jóváhagyásakor értékelni kell a szerzésre vevőként, elővásárlásra jogosultként jelentkező személyen kívül annak családi körét is, ideértve a legalább 25%-ban tulajdonukban álló jogi személyt is. Tehát figyelembe kell venni azt is, ha a korábbi földszerzéseket családon belüli ügyletként például ajándékozással másik közeli hozzátartozó javára engedték át, de a használat akár továbbra is egy kézben összpontosul.

A 15 napos határidőről bebizonyosodott, hogy különösen a nehéz mérlegelésű ügyekben nem elegendő a megalapozott állásfoglalás kialakításához, így több esetben is sor került annak 15 nappal történő meghosszabbítására. A jogalkotó erre válaszul a 15+15 nap helyett egységesen 30 napban állapította meg az ügyintézési határidőt, amely azonban csak indokolt esetben lesz teljes mértékben kihasználva.

Fontos változás, hogy adásvétel esetén, ha a jogsértő tulajdonos 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, úgy az érintett földterületre az eredeti jegyzékben szereplők, majd őket követően az állam, az eredeti jegyzék szerinti ranghelyük alapján, az eredeti áron vételi jogot szerezhetnek és megvásárolhatják a földterületet.

A jogalkotó a csereszerződések esetén is kötelezővé tette a hely földbizottság jóváhagyását, mert bevett gyakorlattá vált, hogy egy kisebb – akár osztatlan közös tulajdonban álló – földterületre becserélte magát a cserepartner, majd később ezen területre hivatkozással élt elővásárlási jogával.

A földforgalmi törvény hatályba lépése óta drasztikus mértékben megemelkedett a feles bérleti és a részesművelési szerződések száma. Ennek hátterében az állt, hogy ezen szerződéstípusok esetében nem került sor az előhaszonbérleti jog alkalmazására, ami számos esetben adott visszaélésre lehetőségét.

Ebből kifolyólag a módosítás hatályba lépését követően (2019. január 11.) feles bérlet, valamint részesművelés jogcímén új földhasználati szerződést nem lehet már kötni, a meglévők pedig a szerződések lejártakor, de legkésőbb tíz év (2028. december 31.) múlva megszűnnek.

Emellett a törvény hatálybalépésekor fennálló ilyen szerződések meghosszabbítására a törvény hatálybalépését követően már nincs lehetőség.

5. A kormányhivatali szakasz változásai

A megyei kormányhivatalnak akkor is lehetősége van – a támogató helyi földbizottsági állásfoglalás ellenére – a jóváhagyás megtagadására, ha a földbizottság által vizsgálandó szempontok nem érvényesülnek. A kormányhivatal tehát maga is jogosult vizsgálni a birtokpolitikai célok érvényesülését az adásvételi szerződést jóváhagyó, vagy megtagadó határozata meghozatala során.

Fontos garanciális szabály, hogy a kormányhivatalnak a helyi földbizottság állásfoglalását ügyfélnyilatkozatként kell figyelembe vennie, azaz attól eltérhet. Kivéve amennyiben a helyi földbizottság minden érintett vonatkozásában elutasító döntést hozott, a kormányhivatal nem hozhat támogató határozatot.

6. A jogorvoslati szakasz

Fontos változás azonban, hogy a bíróság a kormányhivatal által hozott döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthatja. Ebben az esetben a bíróság ítéletében rögzített szempontok alapján kell az új eljárást lefolytatni a kormányhivatalnak.

Az új szabályokat a 2019. január 11-ét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

(Nemzeti Agrárgazdasági Kamara)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.