A Gmail nem telekommunikációs szolgáltatás

Ez EUB döntése alapján a Gmail és a hasonló szolgáltatások nem minősülnek telekommunikációs szolgáltatásnak, ezért nem kell alkalmazni rá a telekommunikációs szolgáltatásokra a német jog által előírt adatvédelmi és szigorú biztonsági követelményeket.

Az EUB előtti ügyben a Google álláspontját fogadta el a bíróság és visszautasította a német telekommunikációs szabályozó rendelkezését, amellyel a Gmailt is telekommunikációs szolgáltatásnak minősítette.

A döntés értelmében a Google-nek nem kell a Gmailt telekommunikációs szolgáltatásként regisztrálnia Németországban, így nem vonatkoznak rá a szektorra előírt adatvédelmi és kiberbiztonsági rendelkezések. Ezek többek között arra kötelezik a szolgáltató, hogy az adattovábbításokról osszon meg információt a hatóságokkal, illetve arra is, hogy a más szolgáltatók felé való átjárhatóságot biztosítsák a felhasználók számára.

A Google még 2015-ben támadta meg a német telekommunikációs hálózatokért felelős hivatal határozatát a Kölni Közigazgatási Bíróságon, amely az EUB-hoz fordult jogértelmezésért. A német és az EU jog alapján azt kellett eldönteni, hogy a Gmail üzemeltetése elektronikus jeltovábbításnak minősül-e, amely a telekommunikációs szabályozás alá tartozik.

Az EUB döntése értelmében a Gmail üzemeltetését nem lehet sem részben, sem egészben elektronikus jeltovábbításnak tekinteni. Igaz ugyan, hogy a Gmail-en keresztüli levelezéskor az e-maileket elektronikus jelként továbbítják, de ezt az internet szolgáltató végzi, nem a Google.

A Google ügyvédje kifejtette: „Az EUB helyesen mutatott rá arra, hogy nem minden szolgáltatás tartozik a szigorú telekommunikációs szabályozás alá, ha részben elektronikus jeltovábbítással működik.“

2020-ra ígérik azt az új eu-s szabályozást, amelynek elektronikus könyv lesz a neve és már az over-the-top, azaz az internettel közvetített szolgáltatásokra is szigorúbb szabályokat állapít meg.

(law.com/legaltechnews)

Kapcsolódó cikkek:


Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – XI.
2020. május 20.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – XI.

Sorozatunk összegzéseképp három innovációs gyakorlatról, az úgynevezett adaptációs, a transzformációs és a szakítás modelljéről beszélhetünk. Dönteni ezek között, vagy ezekben együttesen gondolkodni – ez a jövő nagy kérdése. Ám megválaszolása már egy új jogász generációra vár.