A 350 éves ELTE ÁJK sikerei nemzetközi jogi versenyeken

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2017. szeptember 21.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ELTE jogi karának hallgatói évek óta komoly sikereket érnek el a nemzetközi jogi versenyeken. A különböző megmérettetésekről, az azokra való felkészülés kulisszatitkairól kérdeztük a diákok felkészítő tanárait. Kajtár Gábort a Jessup (USA) és Telders (Hollandia) perbeszédversenyekről, Inzelt Évát a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ILC) Nemzetközi Kereskedelmi Mediációs Versenyéről, Gosztonyi Gergelyt pedig az Oxford University által szervezett Monroe E. Price Media Law Moot Court médiajogi és szólásszabadsággal kapcsolatos versenyről kérdeztük.


Lehet-e egy jogi verseny nemzetközi és hogyan működik ez a gyakorlatban?

Dr. Kajtár Gábor (egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék): A Jessup nemzetközi perbeszédversenyt 1960 óta rendezik meg az Egyesült Államokban. 58 éves történetével és az évenként 600 induló egyetemi csapatával a Jessup a világ legrégebbi és legnagyobb perbeszédversenye. Szervezője az International Law Student Association (ILSA), a nemzetközi döntőre pedig minden év áprilisában Washington D.C.-ben kerül sor. Az ELTE ÁJK csapata a 80-as évek óta vesz részt rajta. A Telders perbeszédverseny döntőjére a hágai Nemzetközi Bíróságon kerül sor, ez a megmérettetés hasonló a Jessuphoz, csak volumenében és a probléma összetettségében kisebb. A nagy nemzetközi ügyvédi irodák jelentős anyagiakkal és munkatársaik bíróként való részvételével szponzorálják a Jessupot, és fő rekrutációs forrásuknak tekintik a versenyen jó eredményt elért joghallgatókat. Egy-egy jó Jessup-eredmény a világ legkiemelkedőbb LLM-képzésein is megnyitja az utat a jelentkezők előtt. Ezért a hallgatóink miatt is fontos, hogy milyen eredményeket tudunk évről-évre elérni.

Dr. Inzelt Éva Veronika (egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK, Kriminológiai Tanszék): Azt gondolom, lehet egy jogi verseny nemzetközi és ennek nagyon jó példája a 2017-ben már tizenkettedik alkalommal megrendezett Mediációs Verseny is. Ezt a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce – ICC) szervezi évente, pontos megnevezése: Nemzetközi Kereskedelmi Mediációs Verseny. A tekintélyes esemény célja a közvetítés, mint alternatív vitarendezési módszer népszerűsítése, valamint az e területen dolgozó szakemberek közvetlen eszmecseréjének elősegítése. A versenyre való kijutás már önmagában elismerés, hiszen a világ minden tájáról induló csapatok közül 66 egyetem mérettetheti meg magát. Az első három helyezett díjakat (David Plant első helyért járó plakett), könyveket és gyakornoki lehetőséget nyernek az ICC-nél, ezen felül az előfutamokon való szereplés is kitüntetett különböző speciális díjakkal, mint például a „Legjobb Mediációs Terv”, a „Legjobb Csapatmunka: Ügyfél és jogi képviselő között”, a „Legjobb Szónok”. A verseny írásbeli és szóbeli részekből áll. Azt megelőzően a csapatok írásban küldik el az úgynevezett mediációs tervüket (mediation plan) a Kereskedelmi Kamara részére, amely tartalmazza a tervezett stratégiájukat a selejtezőkben tárgyalt négy esetre vonatkozóan. Ezt követik a Párizsban megszervezett valódi mediációs ülések szimulációi, amelyek során minden csapatból két versenyző törekszik arra, hogy a korábban kézhez kapott általános és bizalmas információkat felhasználva megegyezésre jusson a másik csapat két tagjával a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mediációs szabályait követve. Minden egyes ülést egy tapasztalt, hivatásos mediátor vezet. A bírák figyelik, hogy a felek mennyire jól képviselik az érdekeiket, mennyire haladnak egy kölcsönösen előnyös megoldás irányába és mennyire veszik figyelembe a kulturális különbségeket a tárgyalás során.

Dr. Gosztonyi Gergely (egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK, Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék): Jómagam a Monroe E. Price Media Law Moot Court-ra, a világ legnagyobb médiajoggal és szólásszabadsággal kapcsolatos versenyére készítem fel a hallgatókat, amelyen 200-250 csapat indul el évente. A versenyt az Oxford University szervezi és a világban 8 nagy, regionális válogatón keresztül lehet eljutni a világdöntőre (az ELTE ÁJK csapata a dél-európai regionális fordulón vett részt 2016 decemberében). S ne feledjük el, hogy ma nem csak Magyarországon fontos az európai jog, mint egy államokon, a tagállamokon átívelő jog, melynek számos eleme túlmutat a pusztán tagállami jogalkalmazáson. A nemzetközi magánjogi tanszék munkatársai, Erdős István, Szabados Gábor és Somssich Réka a European Law Moot Court, a Frankfurt Investment Arbitration Moot Court, a Willem C. Vis International Commercial Arbitration Moot Court programokon való részvételen segítik a hallgatóinkat. Ezek hasonló felépítésűek, mint a többi verseny és talán magyarázni sem kell, hogy mitől lehet nemzetközi és mennyire fontos nem csak a hallgatóknak, egyéni céljaiknak egy jó részvétel: jóval túlmutat a karon, hogy a hallgatóink hogyan képviselik Magyarországot.

Röviden hogyan mutatnák be saját szakterületüket, amelyben felkészítik a diákokat?

K. G.: A verseny két fiktív állam nemzetközi jogvitájáról szól. 1945 óta paradigmaváltó mértékű elmozdulás történt az államközi konfliktusok békés rendezése terén. A Jessup perbeszédverseny formálisan a Nemzetközi Bíróság előtt zajlik, valójában azonban sokkal inkább hasonlít felkészülésében, kihívásaiban és stílusában is egy nemzetközi befektetésvédelmi eljáráshoz. Nem véletlen, hogy számos Jessup ELTE alumni már élesben kipróbálhatta tudását Washingtonban. A közelmúltban volt olyan ICSID-eljárás is, ahol a szembenálló csapatok mindegyikében voltak tanítványaink. Bár a verseny joganyaga a nemzetközi jog, ennek szerepe másodlagos: aki ezt a kurzust elvégzi és eredményesen szerepel Washingtonban, bármilyen joganyagot rövid idő alatt képes elsajátítani és magas szinten alkalmazni.

I . É. V.: A mediáció a konfliktusok kezelésének, megoldásának hatékony eszköze, melynek során a felek egy független szereplő, mediátor társaságában próbálnak közös megoldást találni a vitás kérdésekre. A mediátor nem a bíró szerepét hivatott betölteni, nem feladata eldönteni a vitát, csupán a párbeszédet próbálja előremozdítani. A közvetítés az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában széleskörűen alkalmazott módszer, hazánkban azonban még csak mostanában kezdik felismerni, hogy a hosszú, költséges és az üzleti kapcsolatokat károsító pereskedés alternatívája lehet.

G. G.: A médiajog egy szerteágazó terület, ahol a felkészülő hallgatóknak sokrétű tudással kell rendelkezniük: minden évben egy-egy fiktív jogeset köré épül a felkészülés, így idén a strasbourgi esetjog, az Afrikai Emberi Jogi Bíróság joganyaga ugyanúgy a tudnivalók között volt, mint a tárhelyszolgáltatók felelősségi kérdései (és ebben a körben természetesen a Delfi- és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete-ügyek).

Mit kell tudniuk a versenyzőknek? Mire készülnek és hogyan?

K. G.: A versenyzőknek egyszerre kell magas szinten ismerniük a nemzetközi jogot, az angol jogi szaknyelvet és a nemzetközi perbeszédtechnikát. Ehhez kiemelkedően jó angol nyelvtudásra, kiváló jogérzetre, stabil jogi tudásra, ragyogó beszédkészségre és óriási munkabírásra van szükségük. Felkészítőként a kihívás minden évben azzal kezdődik, hogy megtaláljuk azt a legjobb 4-5 joghallgatót, akik vállalják, hogy a verseny évében minden mást a háttérbe szorítva készülnek fel. A felkészülés hetente 180 perc fakultatív órával és körülbelül 20 kutatási-írási órával jár.

I.  É. V.: A mediáció oktatása hazánkban gyerekcipőben jár, így az egyik legfontosabb, hogy a versenyző hallgatók megismerkedjenek a vitarendezés eme alternatív formájával, mely egy teljesen új látásmód elsajátítását kívánja meg. Ezen felül szükséges angol (jogi szak)nyelvi képességeik, szóbeli megnyilatkozásaik minőségét, a váratlan helyzetekre való reagálási képességüket, a stresszhelyzetben mutatott mentális felkészültségüket fejleszteni. Emellett az adott eset témájának megfelelő jogterületet ismerni (például környezetvédelmi jog, munkajog, szerzői és szellemi tulajdonok joga).

G. G.: Idén első alkalommal, első magyar csapatként jutottak be az ELTE ÁJK hallgatói a 40 csapatos világdöntőbe, ahol három egyetemmel mérhettük össze tudásunkat: felperesi oldalon állva a Columbia Law School (USA) és a Notre Dame University (Lebanon) csapatával, míg alperesi oldalon érvelve a National Law School of India University (Bangalore) együttesével.

Milyen eredményeket értek el tavaly?

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

K. G.: Az idei csapatunk a washingtoni döntőben a 126-ból 10. helyen jutott tovább a legjobb 32 csapat mezőnyébe. Ezzel az elmúlt öt évben harmadszorra kerültünk be a legjobb csapatok közé. Buda Zolta egyéni Best Oralist-rangsorban a 600 diák közül a 15. lett, Bazánth Barbara és Mordivoglia Clio is kiemelkedően jó egyéni eredményeket értek el, Clio az idei European Jessup Friendly regionális versenyének Best Oralistja lett. 2014-ben Surjányi Dávid Third Best Oralist, 2015-ben pedig Pap Dániel a Second Best Oralist lett a csaknem 600 indulóból, ezzel ösztöndíjat nyerve a Georgetown nyári egyetemére is. Ez utóbbiról az Ügyvédvilág 2015 májusi száma is beszámolt „Jogászolimpia Washingtonban” címmel.

I.  É. V.: 2017-ben 65 egyetem csapata vett részt a versenyen, a világ több mint 35 országából. Az ELTE-s csapat először jutott be a legjobb 16 egyetem közé, ahol végül a kiemelkedő 12. helyen végzett, zömében anyanyelvi versenytársak között.

G. G.: A 2016/2017-es oxfordi világdöntőn részt vevő csapat tagjai: Altziebler Dóra Zsuzsanna, Kovács Renáta, Rudinszky Balázs és Zöldréti Szabolcs.

Kapcsolódó cikkek:


Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2018. szeptember 14.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2018. szeptember 10.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

Innováció, avagy tollal írt jogászforradalom
2018. szeptember 6.

Innováció, avagy tollal írt jogászforradalom

A nagyszámú minőségi dolgozatot elismerendő, első alkalommal, a kiváló írásokat elismerő kategóriával bővült az Arsboni 2018-as cikkíró-pályázata, melynek ünnepélyes díjátadója szimbolikus helyszínen, a Kossuth Klubban volt, ahonnan sok korabeli változás indult.

ELTE-jogászok – Világelsők Washingtonban
2018. augusztus 2.

Az ELTE perbeszédcsapata az idén áprilisban Washingtonban megrendezett Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen több mint 120 egyetem indulói közül megnyerte az összevont felperesi és alperesi beadványokért járó abszolút első helyet. A fantasztikus eredményről a versenyzőkkel, Balázs Gergővel, Bazánth Barbarával, Buda Zoltával, Németh Olíviával és Orosz Dzseniferrel, valamit felkészítő tanáraikkal, Kajtár Gáborral és Csernus Mátéval beszélgettünk.