A bírók politikai aktivitása a bírói ethosz fényében

Magyarországon történelmi vívmányként tekintünk arra, hogy a bírák számára tilalmazott a politikai tevékenység. Az összeférhetetlenségi szabályt a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk fogalmazta meg először.

Ez a tilalom azonban az Európai Unió több országában nem érvényesül, sőt kifejezetten segíti a bírói előmenetelt, ha a politikai hovatartozás a párttagság, vagy párttisztség viselésében is megjelenik. A bírói függetlenség megítélése szempontjából fontos jelenséggel az egyes országokon belül, de európai szinten is kevesen foglalkoznak. Ezért is érdekes a német bírósági fogalmazók versenydolgozata, amelyet a fenti címen adtak közre.

A dolgozat elsőként éppen Saar-vidék szövetségi tartomány egykori miniszterelnökének, igazságügyi miniszterének a példáját hozza fel, aki a miniszteri székből került az Alkotmánybíróságra. Ellenkező példaként hozza fel a büntető ügyekben szigorúan ítélkező, népszerű bírót, aki lemondása után politikai pártot alapított. A közvélemény akkoriban még kifogásolta ezeket az eseteket. Ilyen felzúdulás már nem volt 2018 őszén, amikor CDU/CSU frakció második vezetője – most az elnöki szék várományosa – az Alkotmánybíróságra került, s néhány napon belül elnökhelyettessé választották. Az Alkotmánybíróság maga is foglalkozott a bírák politikai megnyilvánulásaival.

Döntése szerint a bírák számára megengedett a politikai véleménynyilvánítás, ha az nem sérti a pártatlanság látszatát. A dolgozat szerint a gyakorlatban a magasabb szintű bíróságokra való kiválasztásnál a politikai elkötelezettségnek jelentősége van. A bírók ezért érezhetik azt, hogy karrierútjuk szempontjából előnyös, ha tagjai valamely politikai pártnak.

A politizálás Svédországban is megengedett a bíróknak. Két olyan miniszterelnökük is volt, akik korábban bíróként tevékenykedtek.

Olaszországban nem tiltott, hogy a bíró akár parlamenti képviselő is legyen.

Svájcban határozott időre választják a bírókat és a politikai párttagságnak meghatározó jelentősége van.

Ezzel szemben Kelet-Európában jellemzően tiltott a bírók politikai tevékenysége.

Ilyen tilalom, azonban már Ausztriában sincs. Ott csupán a bírók fogadtak el 2007-ben egy „Welser Erklärung” elnevezésű nyilatkozatot, amelyben azt tanácsolják a bíróknak, hogy a pártatlanság látszatára is ügyelve, ne legyenek tagjai politikai pártoknak és tartózkodjanak a politikai aktivitástól a szolgálatuk alatt.

Ennél még szigorúbb iránymutatást adtak ki a bírók számára az Egyesült Királyságban.

A dolgozat számba veszi a tárgykörre vonatkozó nemzetközi és európai irányelveket. Bemutatja továbbá a bírói politizálás mellett és az ellene szóló érveket.

A dolgozat teljes szövege itt érhető el: Team Germany: Political activity of judges in the light of judicial ethics. THEMIS semi-final D, 2015

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2019. szeptember 16.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

Segítség, jogi szakvizsgázom!
2019. szeptember 16.

Segítség, jogi szakvizsgázom!

A jogi szakvizsga teljesítése nem váltja ki az élethosszig tartó folyamatos ön- és továbbképzést, de mindenképp jelentős mérföldkő a jogászi hivatást választók életében.

Nem könnyű megcsinálni, de még ma is fontos a jogi szakvizsga
2019. augusztus 22.

Nem könnyű megcsinálni, de még ma is fontos a jogi szakvizsga

Aki a jogászi hivatást választja, az előbb vagy utóbb szinte elkerülhetetlenül találkozik a rettegett jogi szakvizsgával, ami a nevével ellentétben nem egy, hanem rögtön három, nagyon komoly, lényegében az egész magyar jogrendszert (és annak Európai Uniós vetületeit) lefedő vizsgát takar.

Számomra egyértelmű, hogy bíró leszek…
2019. augusztus 8.

Számomra egyértelmű, hogy bíró leszek…

Az OBH dr. Pálfi Dórával, a XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság fogalmazójával beszélgetett, a fogalmazói vizsgáról, a THEMIS versenyről és a jogi szakvizsgáról.

Beszélgetés a Themis-t meghódító magyar csapattal
2019. július 24.

Beszélgetés a Themis-t meghódító magyar csapattal

Korábban még egyetlen magyar csapatnak sem sikerült a mostanihoz hasonló sikert elérnie az EJTN által szervezett THEMIS versenyen. A dr. Gyuranecz Franciska, dr. Papp Dorottya és dr. Krausz Bernadett fogalmazókból álló trió Bulgáriában, Szófiában megnyerte a „D” elődöntőt, prezentációjukkal pedig hazavihették a legjobb vizuális előadásmódnak járó különdíjat is.