A jog nem csak a jogászoké…? – Mesterséges intelligencia, legaltech és jogi kommunikáció  


Jog és kommunikáció – A modern kommunikációs technológiák versenyképességi kihívásai” című konferencia – amelyet a Wolters Kluwer Hungary, a Szegedi Tudományegyetem Üzleti Jogi Intézete és az SZTE Európai Értékek Elemző Központja közösen szervezett májusban – arra kereste a választ, hogy felkészültek vagyunk-e mindazokra a kommunikációs jelenségekre, amelyekkel a technológiai fejlődés eredményeként a digitális környezetünkben nap mint nap szembesülünk. Olvassa el a konferencia délutáni szekciójáról készült beszámolóinkat, így betekintést kaphat az előadásokba. 

A konferencia további előadásairól, szekcióiról készült beszámolóinkat itt olvashatja 

A délután záró beszélgetésének moderátora Dr. Firniksz Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpontjának kutatója volt. A résztvevők Dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary Kft. innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója és Dr. Szabó Orsolya, az InvestCEE Tanácsadó Kft. ügyvezetője voltak. A résztvevők gondolatait a Dr. Firniksz Judit által feltett kérdések és előadásának mentén foglaljuk össze. 

Dr. Firniksz Judit: Az elmúlt években sok uniós szabályozási instrumentum született, elsősorban rendeletek és irányelvek, melyek a már kialakult jogterületek – ilyen például a fogyasztóvédelem – digitalizációval összefüggő szisztematikus felülvizsgálatára helyezték a hangsúlyt. A legújabb szabályozási ökoszisztéma a mesterséges intelligencia használata és a megfelelő infrastruktúra kialakítása.  

legaltech

(Megyeri Andrea – Szabó Orsolya – Firniksz Judit fotó: Wolters Kluwer)

A legaltech milyen eszközöket adhat a szabályozási környezetben való eligazodáshoz?  

Dr. Megyeri Andrea: A “szabályozási cunamiban” való eligazodásban egyértelműen segítséget nyújthatnak a folyamatosan megjelenő és fejlődő mesterséges intelligencia alapú technológiák.  

Milyen változás tapasztalható a joghoz korábban nem forduló közösség tekintetében? Hogyan alakulhat ki a jogban egy új közösség?  

Dr. Firniksz Judit: A kérdés némi magyarázatot igényel. Ez nem más mint egy új fogalom: a „digitális vállalkozások”.  A piaci szereplőknek lehetőségük van arra, hogy önmagukat minősítsék ebben a kérdésben. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalkozások majdnem minden esetben igen választ adnak a digitális minősítésre. Hiszen minden olyan vállalkozás digitális vállalkozásnak minősül, amelynek működésében megjelent valamilyen technológiai eszköz. Ilyen lehet az üzleti modell modernizációja vagy az üzleti hatékonyság növelése. Azonban a technológiai megoldások alkalmazása jelentős költségnövelő tényezőket eredményez a belső szabályozásban.  

A mesterséges intelligencia szabályozása révén gyakorlatilag tematizálni lehet a felmerülő kérdésköröket, ami egyfajta irányíthatóságot jelent. Az egyik legfontosabb annak felismerése, hogy az adott piaci szereplő rendelkezik-e adatvagyonnal és mi a felhasználás legmegfelelőbb módja. A válasz maga, és annak helyessége befolyásolhatja a vállalati versenyképességet, a piacon maradást és az ott nyújtott teljesítmény alakulását.  

Ezen a ponton jut el a szakma a belső kommunikációhoz, azaz a jog, az IT és az üzlet párbeszédéhez. Hogyan kerülhető el egy bírság? Mekkora a mozgástér a compliance területén? Kell-e alkalmazni egy jogszabálytervezetet egy piacra kerülő AI eszköz esetén? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a gazdasági szereplők.  

Tapasztalható változás a kommunikációban? Hiszen mind tanulunk és a hagyományos jogi kommunikáció már nem kielégítő.  

Dr. Megyeri Andrea: Biztos, hogy megváltozik a gazdasági szereplők közti kommunikáció. A jelenlegi innovációs robbanás közepette felértékelődik a jogalkotó és jogkeresők közti párbeszéd szükségessége. Leszögezhető, hogy „nem élhet elefántcsonttoronyban” a jogalkotó.  

Dr. Szabó Orsolya: Az adatkezelés és az adatközpontú gondolkodás a kulcs. A jelenleg alkalmazott vállalati és irodai működési elvek egyáltalán nem adatosítottak, így ebben kell igazán nagy segítség.  

Dr. Megyeri Andrea: Nem biztos, hogy erre a gondolkodásra a szakma fel van készülve, az ismeretek és érdekkörök kitágítása ugyanakkor nagyon nehéz.   

Milyen megoldásokat vannak arra, hogy a jogi gondolkodás eladható legyen?  

Dr. Szabó Orsolya: Az adatközpontú gondolkodás láthatóvá tétele egy megoldás lehet. Meg kell találni azt a megfelelő szakmai apparátust, aki ebben partner, nyitott és számukra kellene tudatosítani az adatok használatának fontosságát és piaci előnyt jelentő tényét.  

A joghoz való hozzáférésnél van-e szerepe a legaltechnek? Tudja-e segíteni az eligazodást?  

Dr. Megyeri Andrea: Persze, hogy van szerepe. Elég csak a szabadszavas keresésre, a különféle segítő funkciókra, az adatbázis kutatásra vagy az analitikára gondolni. Ezen eszközök mind a joghoz való hozzáférést segítik.  

Dr. Szabó Orsolya: Abban az esetben, ha így közelítjük meg a kérdést, akkor mégiscsak arról van szó, hogy a mesterséges intelligencia külső kommunikációban való használata a jogászok, ügyvédek és vállalati jogtanácsosok kiváltása lenne.  

Meddig ér a legaltech takarója? 

Dr. Megyeri Andrea: A mesterségesintelligencia-eszközök alkalmazása a jogászok munkafolyamatait támogatja és nem kiváltja, például az analitika és a kutatás területén.  

Dr. Szabó Orsolya: A belső- és a külső kommunikációban is használatos a legaltech. Azonban a gyakorló jogászok szempontjából nem szerencsés, ha az alkalmazott eszköz a jogászi gondolkodás kiváltására alkalmas. Ugyanakkor a belső, kollégák közötti kommunikációban hasznos lehet.   

Mennyiben változik az innováció hatására a jogi hivatások szerkezete? Milyen új szakmák jelenthetnek meg a közeljövőben?  

Dr. Megyeri Andrea: Ilyen új szakma a legaltech engineer. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a joghallgatók körében is egyre nagyobb az érdeklődés az alternatív jogi foglalkozások iránt, azaz nem szeretne mindenki a hagyományos hivatásrendekhez közelíteni.  

Dr. Szabó Orsolya: Tanácsadóként hidat próbálunk képezni a működő jogi szolgáltatások és az új technológiák között. Bemutatjuk, hogy mik azok a technológiák, eszközök, melyek alkalmasak lehetnek az ügyvédi irodák szolgáltatásainak támogatására. Véleményem szerint a jogi működés menedzselése, az adatvezérelt kommunikációépítés új hivatásokhoz vezethet.  

 

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Amikor a mesterséges intelligencia megmérgezi magát: a beazonosíthatatlan szintetikus adatok problémája

A generatív mesterséges intelligencia terjedése maga után vonta a nem ember által létrehozott képek, szövegek videók rohamos elszaporodását is. Egyes új kutatások arra utalnak, hogy az ilyen „szintetikus adatok felhasználása új GAI (Generative artificial intelligence, azaz generatív mesterséges intelligencia) modellek tanítása során katasztrofális következményekkel járhat. Ez még inkább sürgetővé teszi a mesterségesen generált tartalmak explicit jelölésének kötelezettségét, amennyiben a jövőben továbbra is profitálni szeretnénk az MI nyújtotta gazdasági és társadalmi előnyökből.

2024. július 12.

Augusztus 1-jén hatályba lép az EU AI Act

2024. július 12-én kihirdették az Európai Parlament Hivatalos Lapjában a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt (AI Act), amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat. A jogszabály 20 nap múlva, augusztus 1-jén lép hatályba, fokozatosan kell alkalmazni, de 24 hónap múlva már minden tagországban be kell tartani a rendelkezéseit.