A kis értékű építési beruházások a közbeszerzési eljárásban – 6. rész


A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is.

A közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya, az alapelvek jelentősége, a nemzeti és az uniós eljárásrend, a különböző eljárásfajták, a becsült érték meghatározása, az ajánlatok bírálata és értékelése, az ajánlati kötöttség, az eljárásra vonatkozó határidők, a kizáró okok rendszere, az alkalmassági követelmények, az üzleti titok kérdése, a hiánypótlás, az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálata, az ajánlat érvénytelensége, az eljárás eredménytelensége, a szerződésmódosításra vonatkozó szigorú szabályok, a jogorvoslat rendszere – néhány meghatározó közbeszerzési fogalom, kérdés és jogintézmény, amelyek megítélése és alkalmazása gondos mérlegelést és messzemenő körültekintést igényel mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői részről.

Az alábbiakban a műnek a Kbt. 115. §-a szerinti, a kis értékű építési beruházásokra vonatkozó részéből olvashatnak egy részletet. A részlet szerzője dr. Kéri Zoltán.

Választható eljárási típusok

Az ajánlatkérő a Kbt. 115. §-a szerinti eljárási típus alkalmazása során kétféleképpen járhat el:

a nyílt eljárás szabályait vagy

a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályait alkalmazza.

Az ajánlatkérő szabadon választhat, hogy a nyílt eljárás szabályait vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályait alkalmazza. Az alkalmazandó szabályokat az eljárást megindító felhívásban természetesen meg kell jelölni, illetve a közbeszerzési dokumentumokat a választott eljárástípus szabályainak megfelelően kell elkészíteni, összeállítani. Tekintettel arra, hogy jelen esetben az eljárás mindkét esetben – tehát akár a nyílt, akár a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén – az ajánlattételre kiválasztott gazdasági szereplők közvetlen felhívásával indul, a két eljárástípus alkalmazása közötti választást lényegében az határozza meg, hogy az ajánlatkérő kíván-e tárgyalni a közbeszerzési eljárás során. Amennyiben az ajánlatkérő nem kíván tárgyalni, úgy a nyílt eljárás szabályit kell alkalmaznia, amennyiben azonban szükségesnek tartja tárgyalások lefolytatását a gazdasági szereplőkkel, úgy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályait kell választania.

Mind a nyílt, mind a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás választása esetében természetesen azoknak a nemzeti eljárási rendben alkalmazandó szabályainak alapulvételével kell eljárnia az ajánlatkérőnek, azaz a Kbt. 114. §-ában, illetve – választása szerint – a 114/A. §-ában meghatározott szabályokat is figyelembe kell vennie az eljárás során. Az eljárás során alkalmazandó további, az eljárás jellegéből adódó sajátos szabályokat a nyílt eljárás szabályainak választása esetében a Kbt. 115. § (2)–(4) és (6)–(7) bekezdése, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak választása esetén a Kbt. 115. § (2) és (5)–(7) bekezdése tartalmazza.

Közös eljárási szabályok

Az ajánlatkérő a versenyt a tárgyi közbeszerzési eljárásban oly módon köteles biztosítani, hogy legalább öt, általa kiválasztott gazdasági szereplőnek közvetlenül megküldi az ajánlattételi felhívást, azaz legalább öt gazdasági szereplőt felhív az eljárásban való részvételre és ajánlat benyújtására. Az eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Értesítőben hirdetményt feladni nem szükséges. Az ajánlatkérő által felhívott gazdasági szereplők száma ötnél több is lehet, de kevesebb nem. Nem elegendő az ötös létszám követelményének csupán formálisan eleget tenni. Amennyiben ugyanis az ajánlatkérő által ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők között akár csak kettő nem független egymástól (például közös a tulajdonosi körük, átfedés van a vezető tisztségviselőik között, vagy más közös érdek miatt nem várható közöttük tiszta verseny), avagy például valamelyik felhívott gazdasági szereplő az eljárásban előírt, nyilvános adatokból ellenőrizhető kizáró ok hatálya alatt áll, azzal ajánlatkérő megsérti a verseny tisztaságának biztosítására és a legalább öt, egymással ténylegesen versenyezni képes gazdasági szereplő felhívására vonatkozó kötelezettségét.

A felhívott gazdasági szereplőket az ajánlatkérőnek úgy kell kiválasztania, hogy azok a szerződést az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni tudják, azaz szakmailag megbízhatóak legyenek. A Kbt. nem részletezi, hogy erről az ajánlatkérő – adott esetben korábbi szerződéses kapcsolatból eredő tapasztalatok híján – hogyan győződjön meg, az eddigi gyakorlat szerint minimálisan elvárható a gazdasági szereplő nyilvános cégadatainak, tevékenységi köreinek, szakmai névjegyzékeken való szereplésének a vizsgálata és összevetése a közbeszerzés tárgyával, de a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámoló adatai is informatívak lehetnek (árbevétel szintje, állományi létszám), továbbá bekérhető referencialista, ellenőrizhető a szereplők honlapja is. Lényeges, hogy a Kbt. 46. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során elvégzett előzetes vizsgálatát is köteles írásban dokumentálni. A fentiekkel összefüggésben tartalmazza a Kbt. azt, hogy a tárgyi eljárástípusban az ajánlatkérő nem írhat elő alkalmassági követelményt az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőkkel szemben.

A gazdasági szereplők kiválasztása során az ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie továbbá az esélyegyenlőség követelményét, amely a jelen eljárástípus alkalmazása esetén azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek törekednie kell arra, hogy az egyes eljárások során ne minden esetben ugyanazokat a gazdasági szereplőket hívja fel ajánlattételre. Az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát sértheti, ha az ajánlatkérő például a saját tulajdonában álló gazdasági szereplőt hív fel ajánlattételre, ami – az alapelvi jogsérelem mellett – akár az összeférhetetlenségi szabályokba ütköző helyzetet is eredményezhet. Álláspontunk szerint az eljárás megfelelően gondos előkészítése érdekében megfontolandó továbbá, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők függetlenségén (például tulajdonosi körén), valamint tevékenységi körén, teljesítési képességén kívül a piaci magatartásukról (többek között közbeszerzési eljárásokban való részvételükről, alvállalkozói kapcsolataikról) is tájékozódjon az eljárás megindítása előtt, és ezáltal megbizonyosodjon arról, hogy ezeknek a szereplőknek az ajánlattételre való felhívásától várható-e tisztességes verseny az adott eljárásban. Az ajánlatkérő ugyanis – ahogy fentebb jeleztük – csak akkor alkalmazhatja a Kbt. 115. §-a szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához a Kbt. által megkövetelt, megfelelő számú, teljesítésre képes gazdasági szereplőről van tudomása.

Az ajánlatkérőnek törekednie kell továbbá arra, hogy az eljárásban való részvételre felhívott gazdasági szereplők kiválasztása során a kis- és közepes vállalkozások részvételét biztosítsa. A Kbt. nem tartalmazza, hogy az ajánlatkérő csak kis- és közepes vállalkozásokat hívhat fel, illetve hogy ezek felhívása kötelező, aminek oka az, hogy a kis- és közepes vállalkozások ilyen formájú pozitív diszkriminációja uniós alapelvekbe ütközik, és így nem írható elő jogszabályi szinten.

Az eljárás átláthatóságának és nyilvánosságának jobb biztosítása érdekében a Kbt. 115. § (6) bekezdése azt is előírja, hogy – noha hirdetmény közzététele az eljárás megindításához nem tartozik – az ajánlatkérő az eljárás megindításával egyidejűleg köteles az EKR-ben nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat, majd – az ajánlatok bontását követően haladéktalanul – az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevét és címét, valamint az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet. A haladéktalan közzététel alatt a gyakorlat szerint rövid idő, saját értelmezésünk szerint legfeljebb egy-két munkanap értendő azzal, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv közzététele értelemszerűen csak annak elkészítését követően lehetséges, amelyre viszont az ötnapos határidő vonatkozik.

Az eljárás lefolytatásának bírálati szakaszát egyszerűsíti az a szabály, mely szerint ha egy hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumra vagy hiánypótlás keretében újonnan megnevezett gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, azt ajánlatkérő nem köteles elrendelni, függetlenül attól, hogy ezt a közbeszerzési dokumentumokban külön jelezte-e előzetesen vagy sem.

Előzetes vitarendezés esetén a Kbt. 80. § (5) bekezdése szerinti szerződéskötési moratórium – a Kbt. 131. § (6) bekezdésében is írtaknak megfelelően – öt napban lett meghatározva.

Speciális előírások a nyílt eljárás szabályainak alkalmazása esetén

A nyílt eljárás szabályainak alkalmazása esetén az ajánlattételi határidő minimális időtartamára vonatkozó előírást nem kell alkalmazni, azaz a törvény nem határozza meg, hogy az ajánlatkérő minimálisan hány nap időtartamú ajánlattételi határidőt köteles meghatározni. Az az általános szabály, amely szerint az ajánlatkérő olyan időtartamú ajánlattételi határidőt köteles biztosítani, amennyi a megfelelő ajánlattételhez szükséges, természetesen ebben az esetben is irányadó.

Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárás jelen esetben nem hirdetménnyel, hanem közvetlen ajánlattételi felhívás megküldésével indul, az ajánlatkérőnek természetesen nem kell hirdetményt közzétennie az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok módosításáról, illetve az ajánlattételi felhívás visszavonásáról sem. Ezekben az esetekben az ajánlatkérő az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg köteles írásban tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, amelyeknek az ajánlattételi felhívást megküldte.

A közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeknek az ajánlatkérő a közvetlen ajánlattételi felhívást megküldte, más gazdasági szereplő önállóan nem nyújthat be ajánlatot az ajánlatkérőnek. Az azonban lehetséges, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő közös ajánlatot nyújtson be olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. A törvény – a versenyhelyzet garantálása érdekében – rögzíti, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2021. november 22.

Jogászképzés – Tehetséggondozás – Digitális jelen: Interjú Prof. Dr. Czine Ágnessel

Prof. Dr. Czine Ágnes, a Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese adta át idén az „Év joghallgató tehetsége” kategóriában a díjat – őt kérdeztük a technológia miatt átalakuló jogászképzéssel, az egyetemi mentorálás fontosságával kapcsolatban, és arról, hogy mire figyeljenek a joghallgatók már az egyetemi évek alatt a későbbi sikeres karrierjük érdekében.