A magyarok többsége nyugdíj után is dolgozna


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Két ponttal emelkedett, és jelenleg 34 ponton áll az öngondoskodási index értéke, amely így visszaerősödött az egy évvel ezelőtti szintre, de még nem jelent trendfordulót – derül ki az OTP Bank kutatásából, amely a hazai öngondoskodás állapotát méri fel.


Az ötödik alkalommal, félévente végzett felmérés eredményeként kapott indexszámot nyolcvan paraméterből kalkulálják – ismertette  pénteki közleményében a bank.

A részletes eredmények szerint a mutatók többsége kissé javult az elmúlt hónapokban, de ez még nem jelent trendfordulót. Nincs markáns változás a mutatókban, inkább egy általános hangulatjavulás érzékelhető – idézi a közlemény Kovács Antalt, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesét.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Sokat javított az indexen, hogy jelentősen, 5 százalékponttal 55 százalékra nőtt azok aránya, akik valamilyen pénzügyi öngondoskodási formával rendelkeznek. A javulás nagyrészt annak köszönhető, hogy az előző, tavaly őszi felmérés óta 7 százalékponttal nőtt és már az emberek felének van banki, pénzpiaci megtakarítása.

Pozitív hatással volt az indexre az is, hogy nőtt a konkrét célra és a nyugdíjas évekre megtakarítók száma.
A megkérdezettek többsége, 68 százaléka takarékoskodik valamilyen konkrét céllal. Az adatok szerint 13 százalékra nőtt azok aránya, akik hosszabb távon lakásfelújításra, és 12 százalékra azoké, akik nyaralásra takarékoskodnak. A korábbi 6 százaléknál jelentősen többen, a válaszadók 14 százaléka tesz félre ruhatára frissítésére és 2 százalék helyett 10 a hobbival, kikapcsolódással kapcsolatos célokra.

Szintén kedvező fejlemény, hogy a korábbi folyamatos csökkenést követően 22-ről 24 százalékra emelkedett a váratlan helyzetben mozgósítható megtakarítással rendelkezők aránya.

Rontotta viszont az index értékét, hogy míg korábban a megtakarítással rendelkezők úgy becsülték, 11-17 hónapig kitartana a félretett összeg, most úgy vélték, 10-15 hónapnál nem lenne többre elegendő a pénzük.

A megkérdezettek csaknem kétharmada, 65 százaléka még mindig kizárólag az állam feladatának gondolja a tisztességes időskori megélhetési feltételek megteremtését. Ugyanakkor a válaszadók csaknem háromnegyede, 72 százaléka úgy véli, hogy az állami nyugdíj önmagában nem lesz majd elegendő ehhez.

A korábbiakhoz képest emelkedett a nyugdíjas évekre megtakarítással rendelkezők száma, akiknek pedig még nincs ilyen célú megtakarítása, minden ötödik megkérdezett gondolja úgy, hogy elkezdi a spórolást a nyugdíjas évekre.

A válaszadók 57 százalékának egyébként saját bevallása szerint arra sincs elegendő bevétele, hogy tisztességesen megéljen, nemhogy öregkorára félretegyen. A megkérdezettek 51 százaléka éppen csak kijön havi bevételeiből.

Szintén az index értékét rontó tényező, hogy a megkérdezettek 72 százaléka saját pénzügyi jövőjét kiszámíthatatlannak tartja hosszabb távon.

További kedvezőtlen faktor, hogy ritkult az öngondoskodási téma jelenléte a közbeszédben, az elmúlt fél évben 100-ból 41-en hallottak például a médiában ezzel kapcsolatos információkat. Ugyanakkor az embereket komolyan foglalkoztatja ez a téma, a válaszadók 47 százaléka rokonaival, munkatársaival, vagy éppen szomszédjával beszélt erről – olvasható a közleményben.

Az OTP Bank öngondoskodási index felmérést az Ipsos Zrt. közvélemény-kutató készítette, 1500 fős országos, a 18-70 éves bankszámlával rendelkezők csoportjából képzett reprezentatív mintán.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. június 28.

EU: Legyen világos, mi árt az egészségnek és a klímának!

Az Európai Bizottság (EB) a Zöld Fordulat céljainak eléréséért akciócsomaggal állt elő. Javasolja a termékmegjelölési szabályok szigorítását és kibővítését. A koncepció az élelmiszereknél már ismert: a csomagoláson színek jelölik a káros összetevők arányát. Ez a legtöbb országban csak ajánlás, az EB viszont kötelezővé tenné.