Az alternatív vitarendezésben rejlő lehetőségek – különös tekintettel a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére II. rész

Szerző: Gerse Márton
Dátum: 2017. november 15.
Rovat:

A Pénzügyi Békéltető Testület kialakulásának szempontjából egy olyan ideális helyzet állt elő, melyben a bírósági szervezetrendszer túlterheltnek bizonyult a jelentős számú deviza alapú hitelezésből származó vitás ügy miatt, míg ezzel párhuzamosan a korábban bemutatott uniós irányelvek és tendenciák mind az alternatív vitarendezési módok kialakításának és megerősítésének irányába mutattak.


III.  A Pénzügyi Békéltető Testület

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 2011-ben létrehozott a fogyasztói jogviták gyors és költséghatékony rendezése érdekében egy alternatív vitarendezési fórumot, a Pénzügyi Békéltető Testületet, mely a mai napig jelentős szerepet tölt be a pénzügyi fogyasztóvédelem területén. Korábban Magyarországon nem volt kifejezetten pénzügyi tárgyú békéltetés, a fogyasztók – amennyiben nem kívánták igényüket bírósági úton rendezni – a lakhelyük szerint illetékes kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekben fordulhattak. [21] A PBT létrehozásának hátterében többek között az a probléma állt, hogy ezeket a békéltető testületeket – pontosabban az általuk foglalkoztatott, a pénzügyi ügyekben eljáró személyeket – gyakran érte az a vád, miszerint a pénzügyi szektorban előforduló problémákra nincs megfelelő rálátásuk, nem kellően felkészültek. [22] A fogyasztók természetesen minden további nélkül élhettek a bírósághoz fordulás lehetőségével is, azonban a pénzügyi tárgyú perekben az eljárások általában kifejezetten hosszúnak és – mivel jellemzően szakértők bevonása is szükséges az eljárásba – költségesnek bizonyultak. A bírósági eljárásban a „hétköznapi fogyasztókkal” szemben a mai napig jól felkészült pénzügyi szolgáltatók állnak, így a jogviták ritkán vezetnek eredményre.

[multibox]

A Pénzügyi Békéltető Testület kialakulásának szempontjából egy olyan ideális helyzet állt elő, melyben a bírósági szervezetrendszer túlterheltnek bizonyult a jelentős számú deviza alapú hitelezésből származó vitás ügy miatt, míg ezzel párhuzamosan a korábban bemutatott uniós irányelvek és tendenciák mind az alternatív vitarendezési módok kialakításának és megerősítésének irányába mutattak. A PBT létrehozásának hátterében tehát az a cél állt, hogy a pénzügyi szolgáltatók ügyfeleikkel való együttműködése kikényszeríthető legyen, a pénzügyi tárgyú  jogvitákban  egyezség  létrehozása érdekében  szakmailag  jól  felkészült,  tapasztalt,  a pénzügyekben jártas jogászok és közgazdászok járjanak el egyszerű, gyors és költséghatékony módon, a bírósági utat elkerülve. [23]

A Pénzügyi Békéltető Testület 2011. július 1. napján kezdte meg működését. A Magyar Nemzeti Bank honlapján található, PBT-re vonatkozó önmeghatározás szerint  „a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a Magyar Nemzeti Bank mellett működő, bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési fórum, mely a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók között fennálló szerződésből eredő jogviták kezelésével foglalkozik.” [24] A PBT létrehozásához kapcsolódott az igény, hogy a Testület a létrehozásával teljesítse a 98/257/EK Bizottsági ajánlásban és a 2011/310/EK ajánlásban foglaltakat, valamint az, hogy a pénzügyi szolgáltatók fogyasztó ügyfeleikkel történő egyeztetése kikényszeríthető legyen, illetve, hogy a pénzügyi tárgyú jogviták során olyan szakemberek – jogászok és közgazdászok – járjanak el, akik szakmailag jól felkészültek, tapasztaltak és a pénzügyekben kifejezetten járatosak.

2013-ban a PBT az MNB szervezeti keretei közzé került át, mely elsősorban hatékonyságot javító, az újszerű kihívásoknak való megfelelést elősegítő strukturális és működési rendbeli változással járt, a Testület működési alapelveit nem érintette.

A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület”, [25] mely a Jegybanktörvény (2013. évi CXXXIX. törvény) 96-130. § szabályainak megfelelően látja el feladatait. A Pénzügyi Békéltető Testület a PBT elnökéből, a hivatalvezetőből, a békéltető testületi tagokból, valamint a hivatalból áll. „A Pénzügyi Békéltető Testület munkáját a Pénzügyi Békéltető  Testület  elnöke  irányítja”,  akit  az  MNB elnöke  nevez  ki  hat  évre. [26]   „Békéltető testületi tag az lehet, aki jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával vagy közgazdasági egyetemi diplomával  rendelkezik.” [27]    A tagok  osztályokba  szerveződve  végzik  tevékenységüket,  a pénzügyi fogyasztói jogvitákkal kapcsolatos döntési jogkörükben nem utasíthatók. Az adminisztratív feladatok jelentős részét a Hivatal munkatársai (jogi referensek, békéltetési szakértők, szóvivő és asszisztensek) látják el.

A Pénzügyi Békéltető Testület feladata „a fogyasztó és a pénzügyi szervezet között létrejött – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – tárgyú jogviszony létrejöttével, szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek bírósági eljáráson kívüli rendezése.” [28]

A Pénzügyi Békéltető Testületi előtti általános eljárás [29] megindításának alapvető feltétele, hogy a pénzügyi fogyasztó először közvetlenül a pénzügyi szolgáltatóval kísérelje meg rendezi vitás ügyét, hiszen „a PBT-hez olyan viták rendezésére irányuló kérelemmel lehet fordulni, amelyekben az ügyfél által a szolgáltatónál közvetlenül kezdeményezett panaszkezelési eljárás az ügyfél számára eredménytelenül zárult.” [30]

Az általános eljárást a fogyasztó az e célra rendszeresített formanyomtatvány segítségével kezdeményezheti – a benne foglalt állítások igazolása érdekében mellékelt okiratokkal együtt – postai úton, személyesen, elektronikus formában ügyfélkapun keresztül, kormányablakokon, illetve az Európai Unió online vitarendezési platformjának honlapján. [31] A hagyományos bírósági eljárásokhoz képest a PBT eljárásának nagy előnye, hogy az ingyenes. A fogyasztót eljárási díj illetve illeték nem terheli, azonban az eljárás igénybevételével kapcsolatosan esetlegesen felmerült költségek megtérítésére nincs mód, azokat a felek maguk viselik.

A PBT célja „a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők jogos érdekeinek védelme és a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése…” [32] A Testület a pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése céljából „egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.” [33] A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása a hiánytalan kérelem PBT-hez történő beérkezését követően kezdődik, a Testület innen számítva 90 napon belül köteles befejezni az eljárását. [34]

A meghallgatásokra Budapesten, a PBT székhelyén kerül sor. A kérelmező személyesen vagy meghatalmazott útján is képviseltetheti érdekeit, míg a pénzügyi szolgáltatók együttműködési kötelezettségük miatt személyesen jelennek meg a meghallgatáson. A Pénzügyi Békéltető Testület egy vagy három tagból álló tanácsa egyezség létrehozását kísérli meg a felek között. Amennyiben ez sikerül, a felek közötti egyezséget jóváhagyja. Ha ez nem sikerül, akkor a pénzügyi szolgáltató alávetésétől függően a PBT az eljárást megszüntetheti, ajánlást tehet, vagy kötelezést  tartalmazó határozatot hozhat.  Az  eljárás  megszüntetésére akkor  kerül sor,  ha  a fogyasztó visszavonja a kérelmét, a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését, az eljárás folytatása lehetetlen, vagy az eljárás folytatására bármely okból nincs szükség. Ajánlás akkor születik, ha a pénzügyi szolgáltató a PBT döntését kötelezésként nem ismeri el, azonban a fogyasztó kérelme megalapozott. Amennyiben a szolgáltató – akár általános alávetési nyilatkozat, akár a konkrét ügyben tett egyedi alávetési nyilatkozat révén – a PBT döntését magára nézve kötelezőnek ismerte el, és a fogyasztó kérelme megalapozott, a PBT kötelezést tartalmazó határozatot hoz. [35]

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

A Pénzügyi Békéltető Testület döntésével szemben, a döntés megváltoztatása érdekében bíróság előtti jogorvoslatnak van helye, melyet kérelem formájában a PBT-hez kell benyújtani, de az adott ügyben illetékes bíróságnak kell címezni. A kötelezést tartalmazó határozat és ajánlás ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a bíróságtól kérhető annak hatályon kívül helyezése, ha a tanács összetétele vagy az eljárás nem felelt meg a 2013. évi CXXXIX. törvény rendelkezéseinek; a PBT-nek nem volt hatásköre az eljárásra; a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye; vagy ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. [36]

Amennyiben bármelyik érintett fél élt jogorvoslati jogával,a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának végrehajtása  nem kezdődhet  meg  addig,  míg a  bíróság a  kérelem tárgyában döntést nem hozott.

A Pénzügyi Békéltető Testület jelentősége óriási a pénzügyi tárgy jogviták terén. A Testület előtt megkötött és az általa jóváhagyott egyezségek száma folyamatosan növekszik, sőt, számos esetben a felek eljáráson kívül állapodnak meg. „Ez nagyon pozitív, hiszen azt jelzi, hogy a pénzügyi szolgáltatók nem megvárva a  mi  eljárásunk eredményét,  egyezséget  ajánlanak és kötnek is a korábbinál nagyobb számban. Pozitív fejlemény az is, hogy egyre több fogyasztó van tisztában a rá vonatkozó szabályokkal és tapasztalatunk szerint egyre többen értik és képesek értelmezni az általuk aláírt pénzügyi szolgáltatási szerződéseket. Javul tehát a fogyasztók pénzügyi ismerete, kultúrája.” [37]

IV. Szemelvények a Pénzügyi Békéltető Testület joggyakorlatából

Dolgozatunk e fejezetében a Pénzügyi Békéltető Testület igen színes és sokrétű joggyakorlatának néhány esetét szeretnénk bemutatni, ezt követően pedig a jogesetek alapul vételével kísérletet teszünk kiinduló hipotézisünk alátámasztására, és megpróbálunk rávilágítani az alternatív vitarendezés nyújtotta előnyökre.

Ahogyan azt már korábban többször hangsúlyoztuk, a PBT elsődleges célja az, hogy a felek között egyezség szülessen, amelyet a Testület jóváhagy. Ha ennek elérése nem sikerül az eljárás során, akkor a PBT eljáró tanácsa az eljárását megszüntetheti, ajánlást tehet, vagy kötelezést tartalmazó határozatot hozhat. Az általunk a következőkben bemutatandó egyezség, illetve eljárást megszüntető határozat létrejötténél csapatunk egyik tagja, Gajdos Martina is jelen volt, ezért ezen esetek kapcsán az általa gyűjtött, a tárgyalások során szerzett személyes tapasztalatait is közöljük. Az ajánlást és a kötelezést tartalmazó határozatot a PBT döntéseinek interneten fellelhető gyűjteményéből választottuk ki.

1.   Egyezség

A Jegybanktörvény 96. § (1) bekezdése értelmében „a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet között  – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági  eljáráson  kívüli  rendezése.   E  célból  a  Pénzügyi  Békéltető  Testület  egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.”

Az adott esetben a kérelmező a pénzügyi szolgáltatóval fennálló, szerződésből fakadó jogvitájának felülvizsgálata érdekében fordult a PBT-hez. A tényállás szerint a kérelmező a pénzügyi szolgáltatóval fennálló biztosítási szerződésének terhére betöréses lopást, mint biztosítási eseményt jelentett be. A kérelmező szerint a bejárati ajtó megrongálásával betörtek az ingatlanba, és számos ingóságot, valamint készpénzt is eltulajdonítottak. A pénzügyi szolgáltató a kár megtérítése érdekében kérte az igény elbírálásához szükséges iratok benyújtását, úgy, mint az ingósági kárbejelentőt, beszerzési bizonylatokat, rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyvét, tanúkihallgatási jegyzőkönyvet, zárcserével kapcsolatos számlákat, valamint a zárvizsgálati jegyzőkönyv benyújtását. A kérelmező a szükséges iratokat az utóbbi kivételével benyújtotta, azonban a pénzügyi szolgáltató ennek hiányában nem teljesített, amelyet a kérelmező sérelmezett és a PBT-hez fordult. A meghallgatás során mindkét fél hangsúlyozta, hogy az összegszerűség tekintetében nem áll fenn köztük vita, az eljárás során a biztosítási esemény bekövetkezése kapcsán a jogalap részletes megvitatására került sor.

A kérelmező sérelmezte, hogy a pénzügyi szolgáltató a rendőrségi határozat alapján nem teljesített számára szolgáltatást, és ragaszkodik a zárvizsgálati jegyzőkönyvhöz. A pénzügyi szolgáltató a meghallgatásokon elhangzottak alapján elfogadta a rendőrségi határozatban rögzített zárrongálási megállapítást, és egyezségi ajánlatot is tett, amelynek összegét a kérelmező megfelelőnek találta és elfogadta azt. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezséget jóváhagyó eljárást megszüntető határozatot hozott.

Az adott ügyben a maghallgatásra a pénzügyi szolgáltató képviselője műszaki szakértőjével érkezett, akinek hozzáértése sokat lendített előre az egyezség létrehozásának irányába. Szaktudásának következtében belátta, hogy a rendőrségi határozatba foglalt zárvizsgálati megállapítás önmagában elfogadható annak bizonyítására, hogy betöréses lopás történt, aminek hatására a pénzügyi szolgáltató eltekintett a zárvizsgálati jegyzőkönyv beszerzésének szükségességétől. Mivel a pénzügyi szolgáltató korábban kárfelmérést hajtott végre, melynek során részletesen megállapításra került, hogy a biztosítás mire (a készpénzre nem,  csak az ingatlanban lévő különböző ingóságokra) terjed ki, így a felek között az egyezség könnyen megszülethetett, hiszen összegszerűség tekintetében a felek között tényleg nem volt ellentét. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyezség a felek kölcsönösen engedő hozzáállása nélkül sosem születhetett volna, annak létrehozásában fontos szerepet játszott mind a pénzügyi szolgáltató képviselőjének és szakértőjének, mind pedig a kérelmezőnek a kompromisszumkészsége.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

2.   Eljárást megszüntető határozat

A Jegybanktörvény 112. § (3) bekezdése szerint „a tanács az eljárást megszünteti, ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja; a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak; az eljárás folytatása lehetetlen; az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve a kérelem megalapozatlanságát is – nincs szükség; a 107. §-ban meghatározott valamely körülmény a tudomására jut.”

A kérelmező kérte a Pénzügyi Békéltető Testületet a pénzügyi szolgáltatóval fennálló, szerződésből fakadó igényének felülvizsgálatára. A felek között meghatározott ingatlanra nézve vagyonbiztosítási szerződés jött létre, mely ingatlan fala vizesedés jeleit mutatta. A kérelmező ezt, mint káreseményt bejelentette a pénzügyi szolgáltatónál, illetve kárfelmérés is történt, azonban a pénzügyi szolgáltató különféle indokokra hivatkozva megtagadta a szolgáltatás nyújtását. A kérelmező ezt követően fordult a PBT-hez, és kérte, hogy a pénzügyi szolgáltató térítsen meg számára egy meghatározott összeget biztosítási szolgáltatás jogcímén.

A PBT előtti eljárás során a pénzügyi szolgáltató úgy nyilatkozott, hogy nem vitatja a tényt, hogy a vízkár, mint biztosítási esemény bekövetkezett, azonban ez a kockázatviselés kezdete előtt történt. Érvelése szerint a kár folyamatos ázás eredményének tekinthető, amelyet az okozott, hogy a zuhanyzóhely kialakítása nem volt megfelelő. A kérelmező előadta, hogy folyamatos biztosítással rendelkezett, jelen biztosítás előtt egy másik biztosítóval volt hasonló szerződése. A vizesedés észlelésekor a másik biztosítónak nem jelentették be a kárt, hanem a falat saját maga javította ki. A pénzügyi szolgáltató szerint a helyiségek és a lefolyók szakszerűtlen kialakítása miatt következett be a káresemény, a kár bekövetkezése erre vezethető vissza. A pénzügyi szolgáltató álláspontja szerint, mennyiben mégis bebizonyosodna, hogy a kár a kockázatviselést követően következett be, akkor is vizsgálni kellene a károsulti közrehatást.

Az egyeztetést követően a kérelmező végül arra az álláspontra jutott, hogy a körülmények figyelembe vétele és mérlegelése következtében kérelmét visszavonja. Ezt követően a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tagja az eljárását befejezetté nyilvánította és kihirdette a PBT eljárást megszüntető határozatát.

A meghallgatáson a pénzügyi szolgáltató képviselője saját műszaki szakértőjével együtt vett részt, ami egyértelműen pozitív hatással volt az eljárás végkimenetelére. A szakértő szaktudásával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kérelmező megértse azt, hogy a beázás egy hosszú folyamat eredménye, nem pedig egy egyik napról a másikra kialakuló jelenség.  A jogesetből nem tűnik ki, azonban az kérelem visszavonásának hátterében valójában a Pénzügyi Békéltető Testület oktató-nevelő tevékenysége áll. Az eljáró tag, valamint a pénzügyi szolgáltató képviselője és szakértője érvelésének segítségével a kérelmező megértette, hogy – mivel a beázás kezdete valószínűleg a korábbi biztosítás idejére tehető – érdemes lenne felkeresnie azt a pénzügyi szolgáltatót, amelynél korábban biztosítással rendelkezett, és meg kellene próbálnia tőle követelni a biztosítási összeg megtérítését. A PBT eljáró tagja rávilágított arra, hogy a kérelmezőnek érdemesebb visszavonnia a kérelmét, mert ha jelen ügyben érdemi döntést hoz, akkor nem tud a javára dönteni, azonban abban az esetben, ha a kérelmét most visszavonja, meg tudja keresni a korábbi pénzügyi szolgáltatót, akit megpróbálhat a kockázatviselésre felszólítani. Abban az esetben, ha a korábbi pénzügyi szolgáltató sem teljesít a biztosítási szerződésnek megfelelően, akkor a kérelmező az adott ügyben ismételten a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat, ekkor már mindkét pénzügyi szolgáltatót bevonva az eljárásba.

3.   Ajánlás

A Jegybanktörvény 113. § b) pontja alapján egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében „ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 39.  §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.”

Az adott ügyben [38] a kérelmező a pénzügyi szolgáltatóval szemben fennálló, kötelező gépjármű- felelősségbiztosításból fakadó igényével kapcsolatos jogvitája felülvizsgálatát kérte a Pénzügyi Békéltető Testülettől. A tényállás szerint a kérelmező villamosvezetőként dolgozott, amikor az általa vezetett villamos elé szabálytalanul kikanyarodva az érintett pénzügyi szolgáltatónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező személy (biztosított) balesetet okozott. A kérelmező, mivel forgalmi baleset részese volt, ezért nem részesülhetett a munkáltatójánál kiírt balesetmentességi célprémiumban, ezért a kérelmező a pénzügyi szolgáltatóhoz fordult azért, hogy az elvesztett prémium miatti kárát térítse meg a felelősségbiztosítás terhére. A pénzügyi szolgáltató a panaszt elutasította az okozati összefüggés hiányára hivatkozva, mivel nem róható a károkozó terhére az a kár, amit nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

A kérelmező ezt követően a PBT-hez fordult, és kérte a pénzügyi szolgáltató kötelezését a kártérítésre. A PBT előtti érvelése során a pénzügyi szolgáltató korábbi bírói döntésekre, illetve a régi Ptk. Kommentárjára is hivatkozott, míg a kérelmező arra hivatkozott, hogy más biztosítók hasonló estekben nyújtanak kárterítést a balesetmentes közlekedésért járó célprémium elvesztése miatt.

A Pénzügyi Békéltető Testület szerint a bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a balesetért a biztosított volt felelős, így az érintett pénzügyi szolgáltató köteles a káreseményből eredő kárigény kielégítésére.  A Testület továbbá azt is megállapította, hogy jelen ügyben a régi Ptk. kártérítésre vonatkozó szabályai irányadóak, amely szerint az okozati láncolat megléte előfeltétele a felelősség megállapításának. A PBT megítélése szerint életszerű az, hogy a munkáltató a balesetek elkerülése érdekében a munkavállalót prémiumban részesíti, amely jelen esetben az elmaradt munkabérhez hasonlítható, ezért a károkozó – mint elmaradt hasznot – köteles azt megtéríteni. A biztosított magatartása (szabálytalanul a villamos elé hajtott) és a kérelmező kára (elmaradt prémium) között okozati összefüggés áll fenn, ezért a pénzügyi szolgáltató köteles a kár megtérítésére.

4.   Kötelező határozat

A Jegybanktörvény 113. § (1) bekezdés a) pontja alapján egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében „kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet általános alávetési nyilatkozatában, kereskedelmi kommunikációjában közölt vagy az eljárás kezdetekor, vagy legkésőbb a döntés meghozataláig tett nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte.”

Az ügy [39] kapcsán a kérelmező a pénzügyi szolgáltatóval szemben fennálló, kiterjesztett garancia biztosításból fakadó igényével kapcsolatos jogvitája felülvizsgálatát kérte a PBT-től. 

A tényállás szerint a kérelmező egy mobiltelefont vásárolt, amelyre nézve garancia biztosítási szerződést is kötött a pénzügyi szolgáltatóval. A szolgáltatóhoz intézett kárbejelentése szerint telefonja egy kirándulás során kiesett a zsebéből és használhatatlanná vált. A pénzügyi szolgáltató elutasította a panaszt arra hivatkozással, hogy a káresemény nem tekinthető baleseti meghibásodásnak, valamint a kérelmező kármegelőzési kötelezettségét is megszegte. A PBT- hez forduló kérelmező szerint a pénzügyi szolgáltató álláspontja nem fogadható el. A pénzügyi szolgáltató  szerint  a  biztosítási  szerződés  alapján  „Baleseti  meghibásodás:  a  biztosított termékben hirtelen, váratlan, előre nem látható külső behatás következtében bekövetkező károsodás, kivéve, ha azt a Szerződő/Biztosított szándékossága, vagy súlyos gondatlansága idézte elő. […]”, tehát a károsult kötelezettsége a kárveszélyes helyzetek elkerülése, amelyből következően a kérelem elutasításakor jogszerűen járt el a szolgáltató.

A Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tagja szerint a körülmények vizsgálata alapján megállapítható, hogy a készülékben hirtelen, váratlan, előre nem látható külső behatás következtében következett be a sérülés, tehát a baleseti meghibásodás, mint biztosítási esemény bekövetkezett. A PBT szerint: „a súlyos gondatlanság a vonatkozó bírósági gyakorlat szerint az adott helyzetben elvárható gondos magatartás olyan feltűnő elhanyagolása, az elemi biztonsági intézkedések   olyan   szintű   elmulasztása,   amely   súrolja   a   szándékosság,   az   eredmény kívánásának a határát.” Önmagában tehát a vonatkozó szabályok megszegése, az óvatlanság vagy figyelmetlenség nem elegendő a gondatlanság súlyos voltának megállapításához.  Nem állja meg a helyét továbbá a pénzügyi szolgáltató azon álláspontja, amely szerint veszélykereső, veszélyeztető magatartás lenne az, hogy a kérelmező egy kirándulás során nem zárható zsebben tárolta telefonját. A Pénzügyi Békéltető Testület megállapította, hogy a kérelmező kérelme megalapozott, így  kötelezte a pénzügyi szolgáltatót arra, hogy a  rendelkező részben foglal biztosítási szolgáltatást teljesítse, és az általa megállapított biztosítási összeget 15 napon belül a kérelmező részére fizesse meg. 

5.   Az alternatív vitarendezés előnyei a joggyakorlat tükrében

Ha a fenti jogeseteket – illetve az azokból levont következtetéseket – összevetjük a bírósági eljárásban született  ítéletekkel,  akkor  nyilvánvalóvá  válik  számunkra,  hogy  az  alternatív vitarendezési eljárásoknak számtalan előnye van.

Az AVR egyik legnagyobb előnye abban rejlik, hogy az eljárásban a felek a közöttük fennálló konfliktus rendezését általuk meghatározott – a személyes problémamegoldó képességüket is figyelembe vevő – módon rendezhetik, így a végkifejlet mindkét fél számára előnyös, a jövőben is fenntartható, az anyagi igazságosság érvényesülését biztosító lesz. Az eljárás fő mozgatórugója az önkéntesség és a megegyezésre törekvés, így az eljárásban kiemelt hangsúlyt kap a felek közti bizalom. Ebből következően főszabályként maga az eljárás sem nyilvános, csak az érintettek, esetleges képviselőik, illetve a pártatlan harmadik fél vesz részt rajta. Az eljárás önkéntességéből fakadóan – és arra való tekintettel, hogy a felek gyakran szeretnék megőrizni a közöttük meglévő jó viszonyt – a felek teljesítési hajlandósága is jóval nagyobb a végrehajtás során, hiszen a vitát lezáró megállapodást saját maguk, egyéni igényeiket egyeztetve kötötték meg, nem pedig egy felülről kimondott ítéletet kell teljesíteniük. [40] A peres eljárás emellett költséges is, gondoljunk csak a szakértői, vagy ügyvédi díjra. Ezen kiadások az alternatív vitarendezés esetén jóval csekélyebbek, az AVR költséghatékonyabb és gyorsabb vitarendezést eredményez a bírósági eljáráshoz képest. Ezen kívül az eljárás konszenzusos jellegéből kifolyólag az ún. „pszichés költség” is lényegesen alacsonyabb, a feleket érő stressz mértéke is kisebb. A bírósági úton történő vitarendezés egyik legnagyobb hátránya az eljárások elhúzódása, a hosszas pereskedési idő. Az alternatív vitarendezés általában sokkal gyorsabb – például a Pénzügyi Békéltető Testület esetében átlagosan 52 nap [41] – lefolyású. Mindig szem előtt kell tartani, hogy minden eset egyedi elbírálást igényel és ehhez azt a vitarendezési mechanizmust kell választani, ami annak a legjobban megfelel. Az AVR eljárások esetében az ügy feletti rendelkezései jog is a feleknél marad, hiszen ők dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni az eljárásban, melyik vitarendezési módot szeretnék alkalmazni, valamint mely kérdések megvitatását tartják fontosnak. Az eljárás rugalmassága is előnyként értékelhető a peres úttal szemben, hiszen nem függnek a bíróság leterheltségétől, maga az eljárás is köteletlenebb és kreatívabb, hiszen nem kell figyelembe venni a szigorú formális szabályokat, illetve az eljárás helyét és idejét is a felek jelölhetik ki saját igényeik alapján.

Az alternatív vitarendezésben rejlő erősségeken túl a kifelé ható impulzusokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az AVR eljárások képesek enyhíteni az igazságszolgáltatásra nehezedő súlyos terheken és csökkentik a költségeket, ami hozzájárulhat a Kincstár részbeni tehermentesítéséhez. „A jövő kihívása a törvényhozás számára, mind Európában, mind Magyarországon az, hogy létrehozzanak a jogi viták kezelésére szolgáló differenciált vitarendezési mechanizmusokat. Ez azzal jár, hogy a törvényhozónak fel kell ismernie saját felelősségét a társadalom tagjainak egymás közötti és állammal szembeni konfliktusainak megoldásában.” [42]

Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy az alternatív vitamegoldási rendszer sem tökéletes. Annak hátrányai azonban elsősorban az előnyök más szempontból való megközelítésében rejlenek. Az AVR eljárások elsődleges jellemvonása a nagyfokú rugalmasság, azonban ezzel összefüggésben a bírósági eljárás során biztosított garanciák szerepe gyengébb. Mivel az eljárás teljes mértékben önkéntes, ezért elengedhetetlen a felek közti bizalom megléte, hiszen ennek hiányában nincs lehetőség az eljárás megindítására. Nem garantált az ügy befejezése sem, hiszen az eljárás során előfordulhat, hogy a felek nem tudnak kialakítani egy mindkettőjük számára elfogadható kompromisszumot, ebben az esetben pedig az ügy bírói úton való megoldására lehet szükség. Emellett hátrányt jelenthet az is, ha a felek egyenlőtlen helyzetben vannak, hiszen a peres út garanciáinak és biztosítékainak hiányában az előnyösebb pozícióban lévő fél akár a másik számára előnytelen megállapodást is kiharcolhat magának. [43] Mindent egybevetve úgy véljük, hogy az alternatív vitarendezési módok létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg. Ezt támasztja alá az, hogy az utóbbi években számos jogterületen nyílt lehetőség az alkalmazásukra, a gyakorlatban tapasztalható számos előny pedig egyértelműen felülírja a módszer hatékonyságát megkérdőjelezők vélekedéseit.

[21] Szabó Péter: Alternatív jogvita rendezési eljárások, különös tekintettel a Pénzügyi Békéltető Testület működésére, Szakdolgozat, Budapest, 2016., 20. o.

[22] A vádak elsősorban a pénzügyi szolgáltatók felől érkeztek, akik nem voltak kötelesek az eljáráson történő megjelenésre, gyakran erre hivatkozással nem voltak hajlandók alávetni magukat az eljárásnak. A szolgáltatók részéről az együttműködési készség meglehetősen alacsonynak bizonyult.

[23] Az MNB (PBT) honlapjaA PBT története; https://www.mnb.hu/bekeltetes/bemutatkozas/a-pbt- tortenete (2017. 07. 10.)

[24] Az MNB (PBT) honlapja – Pénzügyi Békéltető Testület (PBT); https://www.mnb.hu/archivum/Felugyelet/root/fooldal/pbt (2017. 07.10)

[25] 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról; 96. § (2)

[26] Jelenleg a PBT elnöke: dr. Kovács Erika

[27] 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról; 97. § (3)

[28] Az MNB (PBT) honlapja – Mit tegyünk, ha pénzügyi panaszunk van?;

http://www.mnb.hu/letoltes/mittegyunkpenzugyinc.pdf (2017. 07. 18.)

[29] Jelen dolgozatban a PBT egyéb eljárásainak (például elszámolási ügyekkel kapcsolatos eljárásának) részletezésétől eltekintünk.

[30] Az MNB (PBT) honlapja – Pénzügyi Békéltető Testület; http://www.mnb.hu/letoltes/pbt-nc-2.pdf (2017.07. 08.)

[31] A kérelemnek tartalmaznia kell a fogyasztó nevét, lakóhelyét; az érintett pénzügyi szolgáltató nevét és székhelyét; a fogyasztó álláspontjának rövid leírását és az azt alátámasztandó bizonyítékokat; a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről; az elutasított panaszt, nyilatkozatot arra nézve, hogy az ügyben közvetítői eljárás vagy polgári peres eljárás nem indult; és a döntésre irányuló konkrét indítványt.

[32] Az MNB (PBT) honlapja – A PBT története; https://www.mnb.hu/bekeltetes/bemutatkozas/a-pbt- tortenete (2017. 07. 10.)

[33] 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról; 96. § (1)

[34] E határidő indokolt esetben ügyenként egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható; E határidőbe természetesen nem számít bele a hiánypótlás időtartama.; 2016-ban az átlagos eljárási idő 52 nap volt.

[35] Gárdos Péter – RÁCZ András: Néhány gondolat a Pénzügyi Békéltető testületről; https://gfmt.hu/cikkek/nehany_gondolat_a_penzugyi_bekelteto_testuletrol.php?lang=hun (2017. 07. 12.)

[36] Gárdos – Rácz i.m.

[37] Jelentés a Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről 2016; 6. o. https://www.mnb.hu/letoltes/pbt-eves-jelentes-2016-vegleges.pdf (2017.  08. 09.)

[38] A-PBT-A-3/2015. Ajánlás; https://alk.mnb.hu/data/cms2431917/keksz_11244903.pdf (2017. 08. 03.)

[39] H-PBT-H-1634/2017. Kötelező határozat; https://alk.mnb.hu/data/cms2453637/keksz_14514494.pdf

(2017. 08. 03.)

[40] Rúzs Molnár Krisztina: Mediáció a munkajogban, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2007., 19-20. o.

[41] Jelentés a Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről 2016; 12. o. https://www.mnb.hu/letoltes/pbt-eves-jelentes-2016-vegleges.pdf (2017.  08. 09.)

Kapcsolódó cikkek:


Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2018. szeptember 14.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2018. szeptember 10.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

Innováció, avagy tollal írt jogászforradalom
2018. szeptember 6.

Innováció, avagy tollal írt jogászforradalom

A nagyszámú minőségi dolgozatot elismerendő, első alkalommal, a kiváló írásokat elismerő kategóriával bővült az Arsboni 2018-as cikkíró-pályázata, melynek ünnepélyes díjátadója szimbolikus helyszínen, a Kossuth Klubban volt, ahonnan sok korabeli változás indult.

ELTE-jogászok – Világelsők Washingtonban
2018. augusztus 2.

Az ELTE perbeszédcsapata az idén áprilisban Washingtonban megrendezett Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen több mint 120 egyetem indulói közül megnyerte az összevont felperesi és alperesi beadványokért járó abszolút első helyet. A fantasztikus eredményről a versenyzőkkel, Balázs Gergővel, Bazánth Barbarával, Buda Zoltával, Németh Olíviával és Orosz Dzseniferrel, valamit felkészítő tanáraikkal, Kajtár Gáborral és Csernus Mátéval beszélgettünk.