Az érvelés az igazság hangos keresése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2017. november 8-9. napjain került megrendezésre a Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Verseny szóbeli szakasza, immár 4. alkalommal. A rekordszámú jelentkező által megküldött beugró feladatok elemzését követően kiválasztott 16 joghallgató egyenes kieséses rendszerben mutatta meg érvelési képességein keresztül jogi tudását, s a 2017. november 9-én csütörtökön este megrendezett döntő Gelencsér Adél, az ELTE ÁJK hallgatójának végső sikerét hozta.


Dr. Siegler Konrád, a versenyt szervező Dr. Nagy László Alapítvány egyik alapítója a bronzmeccs és a döntő előtti köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a 2014-ben útjára indított magánjogi érvelési verseny immár valóban országos eseménnyé emelkedett, hiszen az ország mindegyik jogi karáról érkeztek jelentkezések. A szóbeli jogi érvelésre fókuszáló versennyel a szervezők Dr. Nagy László ügyvédre emlékeznek, aki kiemelkedő képességeivel e nehéz műfaj kiváló művelője volt.

Az alapos jogi tudásra és általános tájékozottságra támaszkodva a versenyzőknek jól felépítve, megfelelő ütemezéssel, taktikusan, humorral fűszervezve kell érveiket megjeleníteni, mely képességüket a jövőben számos szituációban (szerződéses tárgyalásokon, perben, jogszabályok értelmezésekor) tudják majd hasznosítani.

Dr. Siegler Konrád, a versenyt szervező Dr. Nagy László Alapítvány egyik alapítója

Dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, a verseny védnöke kifejtette: a hivatásrendi értékek fogják megmenteni az ügyvédséget attól, hogy a jogi munkát jellemző, egyre erősebbé váló „robotizáció” végleg elhatalmaskodjon felettük. Felhívta ugyanakkor a versenyzők figyelmét arra, hogy a verbalitáshoz biztos szakmai tudás, önbizalom szükséges, ezen alapok nélkülözhetetlenek a minőségi jogi érveléshez.

A bronzmeccsen Stipkovits Tamás István, a győri jogi kar és Pándi Gergő a debreceni jogi kar hallgatója mérte össze tudását, egy konkrét jogeset két ellentétes pozíciójában lévő felek képviselőjeként. Első körben 5-5 perc állt rendelkezésükre jogi érveik előadására, majd 3-3 és végül 1-1 perc a másik fél érveire adandó viszontválaszaikra.

A döntőben az ELTE ÁJK két hallgatója, Gelencsér Adél és Ormos Kristóf mérte össze érvelési képességeit az előzőkben említett szabályok szerint.

Gelencsér Adél és Ormos Kristóf, a döntő két résztvevője

Dr. Kara Pál a MOL csoport jogi igazgatója, Kiss Ádám pénzügyi szakember és befektető, valamint Dr. Nanyista László, a Siegler Ügyvédi Iroda/Weil, Gotshal & Manges peres és vitarendezési csoportjának vezetője alkotta a zsűrit, amelynek zárt ajtók mögött meghozott döntését követően került sor az eredményhirdetésre és a díjátadóra.

Dr. Gál Enikő, a Dr. Nagy László Alapítvány kuratóriumának elnöke megköszönte a szervezők és a támogatók fáradhatatlan munkáját, melynek eredményeképpen immár 4 éve nagy szeretettel teremtenek hagyományt és ápolják Laci emlékét.  A hagyományteremtés egyik legfontosabb mozzanata, hogy bár a múltból építkezik, a jövő felé tekint. Hiszen nem csupán őrizni, de átadni készül valamit a jövő generációinak.  A megmérettetésben résztvevő diákoknak köszönet és elismerés jár azért, hogy elég bátrak voltak ahhoz, hogy e hagyományteremtés aktív részesei legyenek.  

Prof. Dr. Menyhárd Attila, az ELTE ÁJK dékánja, a verseny másik védnöke beszédében kiemelte: az érvelés a következtetések zárt logikai láncolatának tekinthető, egyfajta algoritmusnak minősül. Csak az érvelésen keresztül tudjuk ellenőrizni, hogy jogi következtetéseink helyesek-e. Professzor úr kifejtette, hogy az érvelés mindig a meggyőzésről szól, s a szóbeliséget állítja az igazolás középpontjába. A jó érveléshez az alapos jogi felkészültségen, tudáson túl lényeglátás szükséges, s az, hogy a gondolkodásunk és érvelésünk alapján kérdéseket tegyünk fel. Az érvelés tehát az igazság hangos keresése.

Gelencsér Adél a verseny győztese a díjátadót követően a csípős nyelvre emlékeztető erőspaprikát jelképező fődíjjal a kezében azt mondta, hogy a jogi tanulmányai során eddig meg nem mutatkozott képességére, a szóbeli érvelésre koncentrált a verseny, s az egyes fordulókban előrehaladva egyre inkább erősíteni tudta jogi gondolkodását és érvelését.

Ormos Kristóf a verseny második helyezettje a kezdeményezés hiánypótló jellegének hangsúlyozása mellett úgy vélte, hogy olyan tapasztalatokkal gazdagodott e pár nap során, amit máshol nem tud megszerezni, bár a jogi pályára való felkészüléshez elengedhetetlen.

Balról jobbra: Stipkovits Tamás, Pándi Gergő, Gelencsér Adél, Dr. Gál Enikő, Ormos Kristóf 

A verseny minden elemét, a szervezők odaadó munkáját, a magas színvonalú lebonyolítást áthatotta a Dr. Nagy Lászlóra való emlékezés mély érzése.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A technológia által támogatott joggyakorlat jövője: az AI precizitása egyensúlyba kerül az emberi szakértelemmel

A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.

2024. április 17.

Digtális megfelelés: Miért nem működnek a régi rutinok, és ez miért fájdalmas?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.

2024. április 17.

Miért (ne) antropomorfizáljuk a generatív mesterséges intelligenciát? – 1. rész

Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?