Az online oktatás és vizsgáztatás tapasztalatai a jogi karokon 4. Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A távolléti oktatásról és az online vizsgáztatásra történő felkészülésről, a sikerekről és a nehézségekről beszélt a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karának dékánja, Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter. A járványügyi körülmények precedens nélküli helyzet elé állították az egyetemeket is, éppen ezért sorozatunkban a jogi karok vezetőit kértük meg, hogy osszák meg az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat.

Az elmúlt hónapok járványügyi helyzete az egyetemeket is nagy kihívás elé állította: rengeteg hallgatónak az online oktatását, majd (záró)vizsgáztatását kellett megoldani rövid idő alatt úgy, hogy előtte egyáltalán nem volt erre kialakult gyakorlat. Cikksorozatunkban az egyetemek jogi karának dékánjaival készítettünk interjút, hogy megtudjuk, milyen tapasztalatokkal gazdagodtak, és hogyan oldották meg ezt a nem mindennapi helyzetet.

A témában eddig elérhető interjúk:

Mai részünkben a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánjával, Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péterrel készített írásbeli interjúnkat olvashatják.

Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter

Lényegében egyik napról a másikra kellett újragondolniuk a tárgyak oktatását – hogyan oldották meg ezt a Karon? 

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán sem volt könnyű egyik pillanatról a másikra átállni egy másfajta oktatási rendszerre. Március 11-én délután még olyan döntéseket hoztunk, hogy eltekintünk a katalógustól, és elengedjük a betervezett zárthelyi dolgozatok megírását, másnap pedig jogszabály tiltotta meg azt, hogy a hallgatók belépjenek a tanulmányi épületbe.  Mindössze a kétnapos rektori szünet és egy hétvége állt az oktatók rendelkezésére, hogy felkészüljenek a távolban lévő hallgatók oktatására. Az első héten még kerestük az elérési módokat és igyekeztünk felmérni az egyes csatornák korlátait. Tartottunk attól, hogy az elektronikus vizsgáztatásra rendelkezésre álló informatikai kapacitás nem lesz elegendő, ezért dékánként azt kértem a kollégáktól, hogy bátran éljenek a jegymegajánlás lehetőségével. Az ehhez elvárt hallgatói aktivitás, a megoldandó jogesetek, beadandó házi feladatok nagyobb száma nem találkozott minden hallgatónk egyetértésével. A – nem túl nagyszámú – hallgatói kritika zöme a szorgalmi időszakban elvégzendő több munkával, a korábbi években megszokottnál nagyobb mértékű elvárt aktivitással volt kapcsolatos.

Milyen formátumban oldották meg az órák tartását, és utólagosan mi az ezzel kapcsolatos meglátásuk?

Az ÁJK-n minden oktató használhatta a hallgatókkal való kapcsolattartásnak általa korábban megismert útját. Tartottunk előadást Skype-on, Moodle program révén, Teams felhasználásával, és volt, aki ábrákat küldött hangalámondásos magyarázatokkal ellátva. Az Egyetem IT szakemberei és informatikában jártas kollégáink módszertani útmutatók közreadásával és képzések útján segítették az oktatók felkészülését. Évfolyamnak szóló előadások kapcsán elő-előfordult, hogy nem minden hallgató tudott csatlakozni, de összességében az volt a benyomásunk, hogy többen hallgatták az előadásokat, mint ahányan korábban az előadóteremben ültek. Ez nyilván annak is köszönhető, hogy a levelezős hallgatók jelentős részének nem kellett munkába mennie.

Az oktatók hetente beszámoltak tevékenységükről a tanszékvezetőknek, akik heti összegzést küldtek a dékánnak.

Probléma néhány szakjogász képzésben jelentkezett, ahol a külsős óraadó szakemberek egy része nehezen alkalmazkodott a technikai kihívásokhoz, vagy a főállásában megoldandó feladatok nagysága késleltette a távolléti oktatásra való átállást.

Milyen tapasztalatuk volt az eddigi vizsgákkal, vizsgáztatással, és a záróvizsgák megtartásával kapcsolatban? 

A vizsgaidőszak kezdetére megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy hallgatóink korrekt körülmények között adhassanak számot a megszerzett tudásukról. Részben a korábbinál nagyobb számú jegymegajánlásnak is köszönhetően a zömmel UniPoll segítségével elektronikus úton megvalósított vizsgák rendben zajlottak. Egy vizsgát kellett később lebonyolítani egyetemen kívüli szerverhiba miatt. Az is kiderült azonban, hogy nehéz pontosan meghatározni a tesztkérdések időigényét, és bizonyos tárgyak esetén a rövid válaszok nem mérik pontosan a hallgató tudását.

Valamennyi jogi kar számára komoly kihívást jelentett a záróvizsgák megszervezése. A dékánok igyekeztek egységes megoldást keresni és – más karokhoz hasonlóan – a Károli Gáspár Református Egyetemen is később kezdtük meg a záróvizsgáztatást. A KRE-ÁJK felajánlotta a hallgatóknak a választási lehetőséget: hallgatóink többsége a hagyományos vizsgát választotta. Sok energiát fordítottunk a megfelelő a körülményeket kialakítására, például amikor erre az időjárás lehetőséget biztosított, a szabadban vizsgáztattunk. Korlátoztuk az épületben egyszerre tartózkodni jogosult záróvizsgázók számát. Kijelöltük az útvonalat, amelyen a hallgatók megközelíthették a záróvizsga helyszínét, és gondoskodtunk az útvonal folyamatos fertőtlenítéséről. Sikerült elérnünk, hogy senki sem fertőződött meg. Hallgatóink döntő többsége megkísérelte a záróvizsgát, tárgyanként mindössze 8-10 fő maradt távol, ami kedvezőbb a korábbi évek átlagánál. Az eredmények is jobbak lettek, az elégtelenek száma 5% alatt maradt.

A joghallgatók márciusra már megvédték szakdolgozataikat, de az ÁJK más végzős hallgatói elektronikusan nyújtották be a szakdolgozatokat, záródolgozatokat és a védésre is távolból került sor, különösebb probléma nélkül.

Több csatornán is fogadtuk a hallgatói észrevételeket és igyekeztünk ezeket figyelembe venni, a sérelmeket orvosolni. Munkánk sikerét jelzi – többek között – a hallgatói panaszok számának fokozatos csökkenése, és az elismerő, köszönetet kifejező észrevételek sokasodása.

A hallgatói és oktatói jelzések alapján kijelenthetem azt, hogy a KRE-ÁJK komoly erőfeszítések árán, de megoldotta a feladatot.

Köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket és megosztotta velünk a tapasztalatait!


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A technológia által támogatott joggyakorlat jövője: az AI precizitása egyensúlyba kerül az emberi szakértelemmel

A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.

2024. április 17.

Digtális megfelelés: Miért nem működnek a régi rutinok, és ez miért fájdalmas?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.

2024. április 17.

Miért (ne) antropomorfizáljuk a generatív mesterséges intelligenciát? – 1. rész

Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?