Egyre több jogi szakember fordul a technológiához segítségért – Jövő Jogásza kutatás 2022


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő jogászáról szóló felmérés legújabb eredményei szerint a változás ütemének, a megfelelőség összetettségének és a tehetségekkel kapcsolatos nehézségeknek a fokozódásával egyre nagyobb nyomás nehezedik a jogi szakemberekre.

A jogászok minden eddiginél nagyobb mértékben folyamodnak segítségért a jogi technológiákhoz

(2022. szeptember 14.) – A szabályszerűség fokozódó összetettsége, az ügyfelek újonnan felmerülő elvárásai, a tehetségekkel kapcsolatos nehézségek és a produktivitás iránti igények még soha nem tapasztalt nyomás alá helyezik a jogi szakembereket, derül ki a Wolters Kluwer legújabb nemzetközi kutatásának, a jövő jogászáról szóló 2022. évi felmérésnek a megállapításaiból. A felmérés emellett arra is rávilágított, hogy komolyabb előrelépésre van szükség, ugyanis a legtöbb jogi szakember úgy véli, hogy nem készült fel kellőképpen az előtte álló legfontosabb kihívásokra és lehetőségekre.

Egyre több jogi szakember folyamodik jogi technológiákhoz segítségért, mivel nehézséget okoz neki, hogy lépést tartson a kialakuló trendekkel és a fokozódó igényekkel. Európában és az USA-ban is élénkülnek a beruházások és a kereslet a jogi technológiai megoldások terén: a technológia immár egyértelműen központi szerepet tölt be a teljesítmény és a produktivitás javításában, az ügyfelek és az ügyvédi irodák közötti kapcsolatok erősítésében, valamint a tehetségekkel szembeni elvárások fokozódásában. A felmérés megállapításai:

  • A vállalati jogi osztályok 91%-a elvárja a vele dolgozó ügyvédi irodáktól, hogy maradéktalanul használják ki a technológiát. 
  • A jogászok több mint 80%-a kiemelten fontosnak tartja, hogy technológiailag felkészült ügyvédi irodánál vagy vállalati jogi osztályon dolgozzon.
  • A jogászok 79%-a a vezető trendek közé sorolja a jogi technológia jelentőségének növekedését.
  • A vállalati jogi osztályok 64%-a és az ügyvédi irodák 63%-a a következő év folyamán növelni fogja a szoftverberuházásait.

„Munkájuk során eleve nagy nyomás nehezedik a jogászokra, és A jövő jogászáról szóló 2022. évi felmérésből is kiderül, hogy a jogi szakmára ható trendek felgyorsulásával egyre fokozódnak az igények” nyilatkozta Martin O’Malley, a Wolters Kluwer Legal & Regulatory ügyvezetője, majd hozzátette: „A nyomás pedig csak tovább növekszik, mivel a jogászok csupán mintegy harmada tartja magát nagyon jól felkészültnek e trendekre. Miközben a jogi szakemberek igyekeznek fejleszteni a készségeiket, a felmérés szerint a szervezetek minden korábbinál nagyobb mértékben folyamodnak a technológiához a teljesítményük növelése érdekében.”

A Wolters Kluwer jövő jogászáról szóló 2022. évi felmérése az Egyesült Államokban és tíz európai országban dolgozó 751 jogi szakember meglátásait tartalmazza. A felmérés immár negyedik éve nyújt időszerű áttekintést a jogi szakmán belüli trendek, készségek és változások Covid19-válság előtti és utáni alakulására vonatkozó referenciaadatokkal, és megvizsgálja, mennyire felkészültek a szervezetek a teljesítményük további növelésére.

A felmérés főbb megállapításai

Vezető trendek

Az elkövetkező három évben várhatóan az alábbi vezető trendek gyakorolják majd a legnagyobb hatást a jogi ágazatra:

  • a jogi technológia növekvő jelentősége – 79%;
  • az egyre nagyobb mennyiségű és egyre összetettebb információk feldolgozása – 79%;
  • az ügyfelek/vezetők változó elvárásainak való megfelelés – 79%.

Még a 36%-ot sem éri el azoknak a jogászoknak az aránya, akik szerint a szervezetük nagyon jól felkészült arra, hogy lépést tartson az említett trendekkel.

Az újonnan megjelenő, illetve előtérbe kerülő jogi szakterületek tekintetében szintén fontos trend tapasztalható, amely a jogászokat is érinti:

  • 77%-uk szerint az újonnan megjelenő, illetve előtérbe kerülő szabályszerűségi – például a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG), valamint az adatvédelmi – területek kezelésében is jelentős trend bontakozik ki.
  • A vállalati jogászok 56%-a és az ügyvédi irodában dolgozó jogászok 45%-a számolt be arról, hogy az elmúlt évben felerősödnek a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási útmutatás iránti igények. A többségük úgy véli, hogy a szervezete nem tekinthető nagyon jól felkészültnek arra, hogy lépést tartson ezekkel a fejleményekkel.

Emellett 2022-ben egyértelműen kirajzolódott az a trend, hogy változóban vannak a jogi munkamódszerek és az e munkát végzők személye. Mindegyik területen növekedés tapasztalható az előző évekhez képest:

  • A vállalati jogi osztályok estében: 84% a szerződéses munkatársak nagyobb mértékű használatáról, a nem jogász munkatársak folyamatokba való szélesebb körű bevonásáról, valamint alternatív jogi szolgáltatók nagyobb mértékű igénybevételéről számolt be.
  • Az ügyvédi irodák esetében: 81% a külső vagy kiszervezett erőforrások nagyobb mértékű használatáról, 78% a nem jogász munkatársak folyamatokba való szélesebb körű bevonásáról és a szerződéses munkatársak nagyobb mértékű használatáról, 77% pedig az ügyfelek önkiszolgálási lehetőségeinek bővítéséről számolt be.

A 2022. évi megállapítások az előző évek felméréseinek eredményeire is épülnek a teljesítménytrendek tekintetében, amelyek azt mutatják, hogy a technológiát maradéktalanul kihasználó jogi szervezetek felülmúlják azokat a szervezeteket, amelyek nem így tesznek.

  • A technológiát teljes mértékben magukévá tevő ügyvédi irodák ismét jövedelmezőbbek voltak azoknál, amelyek nem így tesznek: a technológiában élenjáró irodák 63%-a nyilatkozott úgy, hogy jövedelmezősége növekedett az elmúlt évben, míg a többi iroda esetében mindössze 46% volt ez az arány.

Tehetségekkel kapcsolatos gondok

A jogi szervezetek az elmúlt évben megérezték a „nagy felmondási hullám” hatásait, és a felmérés megállapításai szerint további nehézségek várhatók a tehetségeket illetően:

  • A vállalati jogászok 86%-a és az ügyvédi irodában dolgozó jogászok 70%-a nyilatkozott úgy, hogy a nagy felmondási hullám kifejezetten vagy némileg jelentős hatást gyakorolt a szervezetére.
  • A vállalati jogászok 70%-a és az ügyvédi irodában dolgozó jogászok 58%-a kifejezetten vagy némileg valószínűnek tartja, hogy jövőre elhagyja jelenlegi állását.

A szervezetek nem készültek fel megfelelően a tehetségek lemorzsolódására. Mindössze:

  • a jogi osztályok 33%-a nagyon jól felkészült jogi szakszemélyzet toborzására/megtartására, 36%-uk pedig nagyon jól felkészült technológiai munkaerő toborzására/megtartására;
  • az ügyvédi irodák 28%-a nagyon jól felkészült a jogi szakszemélyzet toborzására/megtartására, 33%-uk pedig technológiai munkaerő toborzására/megtartására.

A tehetségek nélkülözhetetlennek tartják a technológiát:

  • a vállalati jogászok 87%-a és az ügyvédi irodában dolgozó jogászok 83%-a számára rendkívül vagy nagyon fontos, hogy olyan jogi szervezetnél dolgozzon, amely kihasználja a technológiát.

Javulnak az ügyfelek és az ügyvédi irodák közötti kapcsolatok

Az ügyfelek az ügyvédi irodákkal fennálló és leendő kapcsolataikban egyaránt központi jelentőséget tulajdonítanak a technológiai készségeknek:

  • A jogi osztályok 91%-a szerint fontos lesz, hogy az igénybe vett ügyvédi iroda maradéktalanul kihasználja a technológiát.
  • a jogi osztályok 97%-a jelenleg vagy a jövőben arra kéri az együttműködésre esélyes ügyvédi irodákat, hogy mutassák be a produktivitásuk és hatékonyságuk növelése céljából alkalmazott technológiát.
  • A jogi osztályok legfőképpen azért váltanának ügyvédi irodát, mert az adott iroda nem tudja bizonyítani, hogy hatékonyan és produktívan működik. Csupán a vállalati jogászok 38%-a nyilatkozott úgy, hogy jelenlegi ügyvédi irodájuk nagyon jól hasznosítja a technológiát a produktivitás/hatékonyság fokozása érdekében.

Az ügyfelek és az ügyvédi irodák közötti kapcsolatok összességében véve javultak, mégis nagyobb az irodaváltás kockázata:

  • A jogi osztályok 55%-a úgy nyilatkozott, hogy a világjárvány előtti időszak óta javult a kapcsolata az ügyvédi irodájával.
  • Emellett a jogi osztályok 43%-a nagyon elégedett a jelenlegi ügyvédi irodájával, míg 2021-ben még mindössze 30% volt ez az arány.
  • Ugyanakkor a vállalati jogi osztályok 32%-a számolt be arról, hogy jövőre nagy valószínűséggel ügyvédi irodát vált, 2021-ben viszont csak 24%-uk nyilatkozott így.

A Wolters Kluwer A jövő jogásza 2022. évi felméréséről készült teljes jelentés letölthető, amely további megállapításokat tartalmaz az ügyvédi irodákról, a vállalati jogi osztályokról, technológiáról, tehetségekről és trendekről, és külön részben foglalkozik az ESG hatásaival és a jogi ágazat vezető gondolkodóinak meglátásaival.

A Wolters Kluwer jövő jogászáról szóló 2022. évi felméréséről

A Wolters Kluwer Legal & Regulatory divíziójának a jövő jogászáról szóló 2022. évi felmérése keretében 751 jogásszal készült kvantitatív interjú ügyvédi irodákban, jogi osztályokon és üzleti szolgáltató cégeknél az Egyesült Államokban és tíz európai országban – az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Belgiumban, Svédországban és Magyarországon. Azt vizsgáltuk, hogy az ügyfelek elvárásai, a technológia és más tényezők milyen hatással vannak a jog jövőjére a legfontosabb területeken, és hogyan készülnek fel a jogi szervezetek e változásokra. A felmérést a Wolters Kluwer megbízásából az egyik vezető nemzetközi kutatóvállalat folytatta le online formában, 2022. május 16. és június 3. között.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Fűszerezett érvelési bajnokság – Rekordok a 9. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen

Kozma Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatója nyerte a kilencedik alkalommal megrendezett, idén több rekorddal is szolgáló Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, ami e nehéz jogászi műfaj kiváló művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek állít emléket. A rangos megmérettetésre története során először nem csak az összes hazai jogi karról – ráadásul rekordszámban – jöttek nevezések, hanem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről is érkezett pályázat.

2024. március 27.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak vízjelezése: megoldás vagy látszatmegoldás?

A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.