Hát ilyen egy nap a DLA Piper ügyvédjeként!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Véget ért az idei Lawyer for a Day. A jogi esetmegoldó versenyünk döntőjébe jutott hallgatóknak magyar startupot kellett képviselniük egy holland befektetővel való tárgyaláson, miközben kollégáinkkal is együtt kellett működniük – igazán élethű volt a szimuláció. Gratulálunk minden résztvevőnek a kiváló teljesítményhez, örülünk, hogy megismerhettünk Titeket!


November 24-én szerveztük meg a már hagyományosnak mondható (az idei volt a harmadik alkalom!) Lawyer for a Day jogi esetmegoldó versenyünk 2017-es döntőjét. Már idáig eljutni is komoly eredmény volt, a legjobb 15 hallgató összesen 111 jelentkező közül került kiválasztásra.

[multibox]

A döntőben az írásbeli fordulókban felvázolt fiktív jogeset került továbbgondolásra: a SmartFood-nál jelentkezett egy potenciális holland befektető, amely szóbeli ajánlata megerősítéseként egy term sheet tervezetet küldött a SmartFood tulajdonosai számára. A döntőbe jutott versenyzőknek véletlenszerűen kisorsolt háromfős csapatokban, rövid szóbeli felkészítés és írásbeli instrukciók alapján, de saját kreativitásukat felhasználva kellett felkészülniük az iroda szenior jogászai által megszemélyesített holland befektetőkkel való tárgyalásra, és a tárgyaláson ügyfelük, a SmartFood tulajdonosainak üzleti és jogi álláspontját képviselniük.

A díjazottak:

Legjobb csapat:

  • Hetyési Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Kövesdi Áron (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Rózsavölgyi Márk (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

Legjobb speaker: Cserti-Hetzer Bernadett (Pécsi Tudományegyetem)

Leginnovatívabb csapat (Wolters Kluwer különdíj):

  • Lovas László (Pécsi Tudományegyetem)
  • Lukács Laura (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
  • Pataki Zsófi (Eötvös Loránd Tudományegyetem)

„A döntőbeli feladattal az volt a célunk, hogy egy valós munkahelyi szituációt modellezzünk, amely révén a hallgatók egyrészről ki tudtak mozdulni az egyetemi tételes jogi tudásra fókuszáló komfortzónából, másrészről betekintést kaphattak ügyvédi munkánk mindennapjaiba, a felkészülés valós irodai környezetben, valós irodai infrastruktúra segítségével történt. A döntősök teljesítményében az ügylet jogi kockázatainak felismerésén túl a lényegre látást, a kommunikációs és prezentációs készségeket, az ügyfélérdekek hatékony képviseletét és a csapatmunkát értékeltük” – avatott be Bögös Tímea ügyvéd kollégánk, a Lawyer for a Day szakmai részért felelős szervezője.

A legjobb csapat londoni utazást nyert, amelynek keretében a DLA Piper ottani irodáját, valamint – kint tanuló ügyvédjelölteink jóvoltából – a London School of Economics épületeit is meglátogathatják. Üres kézzel persze senki nem távozott, ráadásul minden döntős felvételt nyert Talent Pool programunkba, amelynek keretében már hosszabb időre, gyakornokként térhetnek vissza hozzánk, valamint szakmai programjainkon is részt vehetnek. Ami azonban még ezeknél is fontosabb, az maga a tapasztalat – reméljük, jövőre is sok tehetséges joghallgatót „tornáztathatunk” meg!

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Fűszerezett érvelési bajnokság – Rekordok a 9. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen

Kozma Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatója nyerte a kilencedik alkalommal megrendezett, idén több rekorddal is szolgáló Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, ami e nehéz jogászi műfaj kiváló művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek állít emléket. A rangos megmérettetésre története során először nem csak az összes hazai jogi karról – ráadásul rekordszámban – jöttek nevezések, hanem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről is érkezett pályázat.

2024. március 27.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak vízjelezése: megoldás vagy látszatmegoldás?

A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.