Ítéletet hirdettek a Szeviép-ügyben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Szeviép-ügy elsőrendű vádlottját öt év két hónap fogházra, a másodrendűt hat év börtönre, a harmadrendűt öt év két hónap börtönre ítélte első fokon kedden a Szegedi Járásbíróság. 

Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó – már felszámolás alatt álló – Szeviép Zrt. egykori vezetőit a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondták ki bűnösnek. A végrehajtandó szabadságvesztés mellett a vádlottakat öt évre eltiltották gazdasági szervezet vezetésétől, valamint egymillió, illetve 1,25 millió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték őket.

A hitelezők és a magyar állam a per során bejelentette polgári jogi igényét a bíróság egyéb törvényes útra utasította, azzal, hogy további két hónapra fenntartotta a vádlottak vagyonának zár alá vételét. A felszámoló által előterjesztett polgári jogi igényt pedig – formai hibák miatt – a bíróság érdemben nem bírálta el.

A vádlottak a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság vezetői voltak. A részvénytársaság gazdasági mutatói a 2008-tól romlani kezdtek, legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában elrendelte a felszámolását, amely alatt hozzávetőleg 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.

A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként, egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, valamint magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak – és sportszervezeteknek. A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős tartozást halmoztak fel a céggel szemben, így a visszafizetésre nem volt reális esélyük.

Az ítélet szerint a vádlottak a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették. A másodrendű vádlott emellett még több mint 80 millió forintnyi, más cégeknek nyújtott hitelt is elengedett. A felszámolási eljárásban az okozott kárból 745 millió forint térült meg.

A bíróság elvetette a vádlottak védekezését, amely szerint a cég fizetésképtelenségét a gazdasági válság, a piaci viszonyok megváltozása okozta. Cégvezetőként kötelességük lett volna a rájuk bízott vagyon növelése vagy legalábbis megőrzése. Az ésszerűtlen – összességében a Szeviép Zrt. alaptőkéjét is meghaladó nagyságú – kölcsönkihelyezésekkel azonban megszegték ezt a kötelezettségüket. A döntéseket nem előzte meg a szükséges elemzés, és a vádlottak olyankor is újabb hitelekről döntöttek, amikor az adós még részben sem törlesztett.

Az ügyész, valamint a tárgyaláson jelenlévő harmadrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért. Az ítélettel szemben az első- és másodrendű vádlott védője felmentésért fellebbezett, így a döntés nem jogerős.

Az ügyészség indítványozta a másodrendű vádlott – aki ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kíséreltének gyanúja miatt egy másik büntetőeljárás is folyik – letartóztatását, valamint az első- és harmadrendű vádlott bűnügyi felügyeletének elrendelését. A bíróság az indítványt elutasította, ez ellen az ügyészség fellebbezett.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. május 19.

Az EP kiterjesztené a jogállamisági vizsgálatot az uniós értékek teljes körére

Az Európai Parlament (EP) képviselői csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem terjesztette ki jogállamisági vizsgálatát az uniós értékek teljes körére, és így számos problémával nem foglalkozott – derült ki az EP plenáris ülésén az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentéséről csütörtökön elfogadott állásfoglalásból.

2022. május 19.

Végrehajtási perben is vizsgálható a fogyasztói szerződés tisztességtelensége

Az EUB döntése értelmében nem lehet kizárni, hogy a végrehajtási kifogást elbíráló bíróság hivatalból vizsgálhassa a tisztességtelen szerződési feltételeket, ha az adós nem mondott ellent a fizetési meghagyásnak, illetve akkor, ha az állam biztosít más polgári jogi eljárást a tisztességtelenség vizsgálatára.