Jogi trendek – az 5 legfontosabb trend, amely várhatóan a legtöbb jogi szervezetet érinti


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kihívások közé tartozik a megfelelési követelmények rendkívül összetettsége, a magasabb teljesítményelvárások, növekvő feszültség a tehetségek körül, a legal-tech által lehetővé tett hatékonyabb működés szükségessége, valamint az olyan feltörekvő területek, mint például a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok (ESG).

Az ügyvédek már most is nagy nyomás alatt dolgoznak, és A jövő jogásza felmérés rámutatott, hogy az igények egyre nőnek, ahogy a szakmát érintő trendek tovább gyorsulnak. Melyek a legfőbb jogi trendek, amelyekkel az ügyvédek szembesülnek?

A jogi ágazat trendjei 2022-ben

A felmérés szerint az 5 legfontosabb trend, amely várhatóan hatással lesz a legtöbb jogi szervezetre:

  • a jogi technológia növekvő fontossága;
  • a megnövekedett mennyiségű és komplexitású információ;
  • a változó ügyfél/vezetői elvárásoknak való megfelelés;
  • nagyobb hangsúly a növekvő hatékonyságon/termelékenységen; és
  • az alternatív jogi szolgáltatók számának növekedése.

A jogi technológia növekvő jelentősége továbbra is vezető és növekvő tendencia maradt az elmúlt néhány évben, az ügyvédek 79%-a szerint ma ez a legfőbb trend, szemben a 2021-es 77%-kal. A válaszadóknak azonban csak 35%-a érzi úgy, hogy nagyon felkészült arra, hogy foglalkozzon ezzel a prioritással.

A legnagyobb változást 2021 és 2022 között a jogi osztályok vállalaton belülre szervezése mutatja, mely 7 pontos emelkedéssel 76%-ra nőtt. A növekedés ellenére a jogászok mindössze 32%-a gondolja úgy, hogy szervezete nagyon felkészült ennek a tendenciának a kezelésére.

Bár az ügyvédek továbbra is fokozatos javulásról számolnak be a trendek kezelésére való felkészültségük terén, csak 36%-uk, vagy kevesebben gondolják úgy, hogy szervezetük nagyon felkészült bármely konkrét trend kezelésére, amely hatással van rájuk.

Jogi szakma: kihívások a tehetséges kollégák körül

Mind a jogi osztályokra, mind az ügyvédi irodákra egyre nagyobb nyomás nehezedik egy másik fronton – a tehetséges kollégák megtartásán keresztül. Új igények jelentek meg, és a szakemberek túlnyomó többsége olyan technológiát használó szervezetet vár el, amely támogatja az általa preferált munkamódszert is: a hibrid munkavégzést vagy a teljes home office lehetőségét.

Ezt a kihívást támasztja alá, hogy a felmérés megállapította, hogy a legtöbb szervezet nem teljesít túl jól a munkaerő által támasztott elvárásokkal szemben, figyelembe véve, hogy a vállalati jogászok 70%-a és az ügyvédi irodák ügyvédeinek 58%-a véli úgy, hogy a következő évben valószínűleg elhagyja jelenlegi pozícióját.

Ezenkívül jelentősen megnőtt azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek újra felülvizsgálják, hogy ki és hogyan végzi el a munkát. A jogi osztályok és ügyvédi irodák egyre gyakrabban alkalmaznak különböző alternatívákat – a szerződéses munkavállalóktól és harmadik felek erőforrásaitól az alternatív jogi szolgáltatókon át (ALSP) a nem jogi végzettségű személyzetig.

Olvassa el a teljes jogi ágazati trendekről szóló jelentést, töltse le a Wolters Kluwer Future Ready Lawyer 2022 felmérést >>

 

A 2022-ES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

Wolters Kluwer – A jövő jogásza: A változások élén

Letöltöm a tanulmányt


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Fűszerezett érvelési bajnokság – Rekordok a 9. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen

Kozma Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatója nyerte a kilencedik alkalommal megrendezett, idén több rekorddal is szolgáló Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, ami e nehéz jogászi műfaj kiváló művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek állít emléket. A rangos megmérettetésre története során először nem csak az összes hazai jogi karról – ráadásul rekordszámban – jöttek nevezések, hanem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről is érkezett pályázat.

2024. március 27.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak vízjelezése: megoldás vagy látszatmegoldás?

A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.