Lexikális tudás helyett lényeglátás és logikus gondolkodás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Bírósági Hivatal a napokban tette közzé a 2017. év I. félévi bírósági fogalmazói felvételi pályázatot, amelyre az érdeklődők 2017. március 16-án 16 óra 30 percig küldhetik be pályázataikat. A friss felhívás szerint 34 álláshelyre írnak ki pályázatot. A megújult felvételi eljárásról, a fogalmazók előtt álló feladatokról és fejlődési lehetőségekről beszélgettünk Dr. Gyarmathy Judittal, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesével.


Tavaly négyszeres volt a túljelentkezés, mit gondol, mitől volt ilyen sikeres a pályázat, és mit várnak az idei évtől?

Az elmúlt év második felében valóban nagyon sikeres volt a bírósági fogalmazói felvételi eljárás. Tavaly 29 helyünk volt és a kinevezők végül 92 pályázó közül választhattak. Ez meglátásunk szerint annak volt köszönhető, hogy több jelentős újítást is bevezettünk. Az idei pályázattól hasonló eredményeket várunk, mint a tavalyi évben.

Melyek ezek az újítások és hogyan értékelné, mennyire „vált be” a változtatás?

Az újítás érintette egyrészt a kiírás módját, másrészt pedig a lebonyolítást.

A kiírás módja, a közérthető beszéd jegyében történt – ez a 2017-es évünknek a bírósági szervezet egészét illetően is fontos jelmondata. A fogalmazó jelöltek számára a kiírási kritériumok egyértelműek kell, hogy legyenek, tisztában kell lenniük azzal pontosan mit, mikor, hová, hány példányban kell leadni. A honlapon, ha megtekintik ezt az új kiírást, akkor láthatják, hogy 100%-ig sikerült ennek megfelelni. Ennek is köszönhető, hogy az érvénytelen pályázatok száma a töredékére csökkent az ezt megelőző időszakhoz képest.

Ami a lebonyolítást illetően újdonság, hogy az eddigi felvételik a visszajelzések és saját tapasztalataink alapján is túl nagy hangsúlyt helyeztek a lexikális tudásra. Ezen akartunk változtatni, hiszen nem szeretnénk egy megismételt államvizsgát a fogalmazói felvételin. Önmagában a jogi diploma bizonyítja, hogy a pályázó megfelelt a diploma megszerzéshez szükséges kritériumoknak, mi viszont azt szeretnénk mérni, hogy rendelkezik-e a jelölt azokkal a kompetenciákkal, ami ahhoz szükséges, hogy a képzési folyamat végén jó bíró váljon belőle eredményes pályázatot követően.

Arra is próbáltunk garanciát adni, hogy akik magas pontszámot érnek el, ők legyen azok, akikből a kinevezők elsődlegesen választhatnak. Egy sajátossága a rendszernek és ezt fontos megemlíteni, hogy az OBH központilag bonyolítja ezeket a felvételi vizsgákat, illetve versenyvizsgát, melynek végén kialakul egy pontszám a hozott pontokból, illetve az írásbeli és a szóbeli vizsgán megszerzett pontokból. Ezt követően – mivel a fogalmazókat az egyes Törvényszékek fogják igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni – azt, hogy kit vesz fel bírósági fogalmazónak, az egyes törvényszékek elnökei döntik el a jelöltek személyes meghallgatását követően. Annak érdekében, hogy a magas pontszámmal végző jelöltek előnyben részesüljenek a felvételi eljárás során, garanciális szabályt építettünk be. Ha valamely  jelölt a felvételi eljárásban az összpontszám 90%-át vagy annál többet ér el, vele szemben nem lehet olyan jelöltet kinevezni, aki ennél kevesebb százalékot teljesített.

Fontos volt számunkra, hogy a pályázók visszajelzéseit mérjük és megtudjuk, mi a véleményük az új alapokra helyezett rendszerről. A jelöltek a visszajelzések alapján pozitívumként élték meg azt, hogy nem a lexikális tudásukat kérjük számon.

Dr. Gyarmathy Judit az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese

Milyen készségekkel, kompetenciákkal rendelkezik egy ideális jelölt?

Ahogy azt a megújult fogalmazó felvételi eljárást szabályozó 3/2016. (II. 29.) OBH utasítás is tartalmazza, a felvételi eljárás során mérjük a helyesírást, az írásbeli és szóbeli kifejezőkészséget, fogalmazás technikát, szabatosságot, általános tájékozottságot egy adott témakörben, anyagi és eljárásjogi ismeretek alkalmazását, logikai készséget, érvelés technikát, probléma- és helyzetfelismerést és elemzést, lényeglátást, döntési képességet, empatikus készséget és kreativitást.

Hogyan zajlik az új rendszerben a felvételi eljárás?

A felvételi során szeretnénk feltárni a pályázók motivációját és felmérni a munkavégzéshez szükséges készségeik, képességeit meglétét.

A kompetenciamérés szakszerűsége és hatékonysága érdekében mind az írásbeli, mind a szóbeli feladatok kidolgozásába mérés-módszertani szakembereket vontunk be. Az írásbeli vizsgán többféle típusú feladat van: feleletválasztós, mondat kiegészítős, igaz-hamis, azaz teszt-jellegű, valamint egy esszékérdés és egy szövegértési feladat. A szóbeli vizsgán van jogi helyzet megoldására vonatkozó feladat (itt sem a pontos paragrafusszámmal megadott egzakt válasz a fő értékelési szempont, hanem hogy látja-e a pályázó a probléma komplexitását, a lehetséges megoldási irányokat). A szóbelinek része továbbá egy élethelyzet, ami bármelyikünkkel előfordulhat, illetve egy munkahelyi szituáció. A példákhoz javaslom, hogy a mintafeladatokat tanulmányozzák a jelentkezők a bírósági honlapon.

Korábban is követelmény volt, hogy a felvételi feladatok elérhetőek legyenek, de így, hogy teljesen új a rendszer és kompetenciamérés van, különösen kíváncsian várták a jelöltek, mit fog ez jelenteni, és nagy segítséget nyújtottak számukra a feltöltött típusfeladatok. Ugyanakkor minden feladat meglepetés, hiszen élethelyzeteket, munkahelyi szituációkat kell kezelniük. Nincs egyetlen „fix” megoldás, minden helyzetre akár több megoldás is lehetséges. A hangsúly a logikus gondolkodáson van, egy jól felépített válasz is magas pontot érhet. Úgy felkészülni tehát nem lehet erre a vizsgára, hogy betanulunk egy tankönyvet, nem is erre szeretnénk a hangsúlyt fektetni

A felvételi eljárásban részt vevő szakemberek is kaptak felkészítést?

Igen. Az új rendszer ugyanis nem csak a felvételizőknek kihívás, hanem a bírósági szervezetnek is. Ahhoz, hogy teljesen új alapokra helyezzük a felvételit, a folyamatban részt vevő kollegáinkat is fel kellett készíteni. Komoly workshopot tartottunk elméleti és gyakorlati szakemberek bevonásával. Meg kellett nekik is tanulni, hogy mit jelent pontosan a kompetencia és hogyan lehet mérni azokat a készségeket, képességeket, amelyekkel szeretnénk, hogy a jelöltek rendelkezzenek. Ezt a workshopot idén is megismételjük, így téve még alaposabbá és hatékonyabbá a kompetenciamérés elsajátítását.

Több fórumon is említették, hogy a felvételt nyert fogalmazók különböző képzéseken vehetnek részt. Milyen képzéseket szerveznek számukra?

A fogalmazóknak kötelező 3 éves joggyakorlati ideje van a felvételt követően. Ezt különböző jogterületeken teljesítik, járásbírósági, törvényszéki szinteken instruktor bírák irányítása mellett. A képzésben való részvétel a fogalmazók számára kötelező. Ennek keretében a fogalmazók képzése tulajdonképpen teljes munkaidőben zajlik, az instruktor bírók mellett folyamatosan követik annak munkáját. Tárgyalási jegyzőkönyvet szerkesztenek, határozat tervezeteket készítenek (végzések és ítéletek előkészítése), aktákat dolgoznak fel, annak előkészítésében segítik az instruktor bírót, tárgyalásokat hallgatnak. Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy tárgyalási szituációkat számukra is igyekszünk teremteni, a titkári időszakban például kifejezetten perszimulációs képzést is tartunk. Mindemellett tényleges képzésük is van az egyes jogterületekhez kapcsolódóan, ezeket az adott Törvényszék szervezi meg a fogalmazók számára.

Emellett az Országos Bírósági Hivatal képzéssel foglalkozó főosztálya, a Magyar Igazságügyi Akadémia is szervez kötelező képzéseket. A szakvizsga előtti időszakban mindhárom szakvizsga területet érintően egyhetes kötelező képzésen vesznek részt, mely egyfajta próba szakvizsgával zárul. A fogalmazói időszak alatt így mind az elméleti, mind a gyakorlati tudásukat tudják fejleszteni.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kompetencia alapú felvételi eljárás jól működik

A fogalmazóknak lehetőségük van nemzetközi és hazai projektekben, versenyekben is megmutatniuk a tehetségüket, tudásukat. Melyek ezek a versenyek, pályázatok?

Nagyon sok kiváló jelölt már több nyelvvizsgával rendelkezik, Erasmus programon vett részt, OTDK győztes (ezek többletpontokat is jelentenek a felvételi során). A fiatalokat mi is szeretnénk motiválni, hogy ezeket a készségeiket, képességeiket nálunk is tudják fejleszteni és meg tudjon mutatkozni a többlettudásuk. Az OBH tagsággal rendelkezik több nemzetközi szervezetben, bíróképző hálózatokban, az Európai Jogakadémián, ahol nagyon sok képzésre van lehetőség. Kifejezetten nekik szól például a THEMIS verseny, melyen egy választott témakörben prezentálniuk kell egy jogesetet és ezzel kapcsolatban kapnak kérdéseket. Ez egy nagyon komoly verseny, melynek döntőjébe tavaly először – komoly felkészítés után – jutott be magyar csapat. A másik terület az AIAKOS program, mely azt a célt szolgálja, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozó fiatalok megismerkedhessenek az Európai Unió többi országában dolgozó fiatal, igazságügyi területen dolgozó jogászokkal. Ez egy egyhetes csereprogramot jelent, melyben a tavalyi évben már a fogalmazók is részt vettek.

A nyelvi készségeiket egy „Használd a nyelvtudásosat és kreativitásodat” című pályázat keretében szintén hasznosíthatják, ezt az OBH koordinálja, és a pályázat során különféle fordítási, idegen nyelven történő írási, fogalmazási valamint konferencia szervezéssel kapcsolatos feladatokat adunk a pályázó fiataloknak.

Arra is törekszünk, hogy minél több nemzetközi konferenciát szervezzünk. Idén pl. ötödik alaklommal fogjuk megrendezni a Bíróság és Kommunikáció c. konferenciát, ahol angol nyelven, tolmácsolás nélkül zajlik a kétnapos program, neves külföldi előadókkal. 

Tudományos érdeklődésűek számára lehetőség a Mailáth György Tudományos Pályázat. . Évről évre egyre több anyagot kapunk, sok fiatal fogalmazó és tikár pályázik tudományos színvonalú dolgozattal. A bíráló bizottságban magas szintű szakmai vezetők foglalnak helyet, akik értékelik a benyújtott dolgozatokat, melyeket díjazunk és e-book formában meg is jelentetünk.

Milyen lehetőségeik vannak a fogalmazóknak a három év elteltével?

A fogalmazó időszak három év, ezt követően szakvizsgát kell tenniük, melyhez a kötelező képzésen nagyon jó felkészítést kapnak. A szakvizsga sikeres abszolválását követően titkári pályázatot nyújthatnak be. A titkári időszak minimum egy év, ezt követően lehet bírói álláshelyre pályázni, melynek feltétele továbbá a 30. életév betöltése. A titkári időszak is nagyon hasznos és hatékony időszak a tanulás szempontjából. Titkárként már igen komoly önálló ügyintézésre is van lehetőség és kötelezettség. Több területen a titkárok gyakorlatilag a bírói munka előszobájaként már meghallgatásokat tartanak, a szabálysértési ügyekben akár elzárással is sújtható cselekményeket illetően is eljárhatnak, polgári ügyszakban végrehajtási ügyeket intéznek, tehát nagyon sok olyan terület van, ahol már szinte olyan önálló hatáskörrel és jogkörrel járnak el, mint a későbbi bírói pályájuk során.

A bírói tisztséget, ahogyan ezt a legutóbbi fogalmazói felvételin az esszékérdésben – melynek az volt a témája, hogy milyen a jó bíró – kifejtették a pályázók, a jogi szakma csúcsának tartják. A bírói pálya egyrészt egy kiszámítható, biztos életpálya, mindemellett egy olyan felelősségteljes, sokszínű, kreatív munkát jelent, ami óriási kihívás is a mai változó jogszabályokkal teli világban. A jogi pályára összességében jellemző, hogy élethosszig tartó tanulást igényel. Fel kell készülni a jogszabályváltozásokból, most például több olyan kódex is van – a már kihirdetett új Pp., illetve prognosztizálható a közigazgatási perrendtartás és az új Be. –, melynek a hatályba lépésére fel kell készülni, s mindezt a mindennapi munka mellett.

Hol találják meg a jelentkezők a felvételi információkat?

A birosag.hu-n a pályázatok menüpontban minden részletszabályt elhelyeztünk, illetve az ott megtalálható linkekről lehet továbblépni olyan oldalakra, ahol a tavalyi felvételi típusfeladatok is megtalálhatóak.

Szeretnénk megismertetni ezt az eljárást minél szélesebb körben, mert azt tapasztaljuk, hogy a rendszer ismertsége még nem kellő szintű, és sokakban még az a hit él, hogy lexikális tudásról kell a felvételi eljárás során számot adni. Éppen ezért kezdtünk intenzív kampányba az egyetemekkel is közreműködve, állásbörzéken, hallgatói fórumokon is megjelenünk, s igyekszünk megadni minden tájékoztatást az érintetteknek. Internetes felületünkön és a facebook oldalunkon is meg lehet találni a kiírásunkat. Reméljük, hogy újra nagy számban jelentkeznek alkalmas és jó eredményt elérő jelöltek.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kompetencia alapú felvételi eljárás jól működik, nagyon jónak találjuk. Azt szeretnénk, hogy ez minél magasabb szinten működjön és minél több kollégát be tudjunk vonni a bírósági szervezet részéről a felvételibe.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Fűszerezett érvelési bajnokság – Rekordok a 9. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen

Kozma Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatója nyerte a kilencedik alkalommal megrendezett, idén több rekorddal is szolgáló Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, ami e nehéz jogászi műfaj kiváló művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek állít emléket. A rangos megmérettetésre története során először nem csak az összes hazai jogi karról – ráadásul rekordszámban – jöttek nevezések, hanem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről is érkezett pályázat.

2024. március 27.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak vízjelezése: megoldás vagy látszatmegoldás?

A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.