Megviselte az ügyvédeket a veszélyhelyzetet követő válság

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. május 20.
Rovat:
Számos iparág mellett az ügyvédi szolgáltatásokat sem hagyta érintetlenül a koronavírus és a hozzá kapcsolódó gazdasági lassulás. Most kiderült, mennyire érintette súlyosan a jogi szektort az utóbbi két hónap.

Több mint 1000 magyar jogász töltötte ki azt az online, anonim kérdőívet, melyet a jogi és ügyvédi marketinggel foglalkozó Pro/Lawyer Consulting készített. Az önbevalláson alapuló felmérés vizsgálta a munka mennyiségének változását, a bevételek csökkenését és a jogterületeket, ahol több vagy kevesebb munkája volt a jogi szolgáltatóknak. A felmérés külön vizsgálta az ügyvédek és az ügyvédjelöltek helyzetét.

A demográfia

A kitöltő ügyvédek 55%-a Budapesten dolgozik, 28%-a vidéki nagyvárosban, 17%-a pedig vidéki kisvárosban. 73% egyszemélyes ügyvédi irodában vagy egyéni ügyvédként tevékenykedik, 18% néhány fős irodában, a többiek pedig közepes vagy nagyméretű, illetve nemzetközi ügyvédi irodában. Bár a felmérés nem volt reprezentatív, ez az arány összhangban van a kb. 12.000 ügyvéd országos eloszlásával.

Csökkent a bevétel?

Kirajzolódik, hogy mint az sejthető volt, az ügyvédek jelentős részét megviselte az utóbbi néhány hónap. Csak az ügyvédek 20%-a nyilatkozott úgy, hogy nem csökkent a bevétele az utóbbi hónapokban a vírus miatt. 20% mondta, hogy 10-30% közötti csökkenést tapasztalt, 25% vallott be 30-60-% közötti csökkenést – 22%-nak még ennél is nagyobb, 60% fölötti bevétel-kiesése volt.

Az ügyvédjelöltek 67%-a úgy nyilatkozott, hogy nem változott a fizetése az utóbbi hónapokban. 14% válaszolta, hogy változott a fizetése negatív irányban, többen fizetés nélküli szabadságon vannak illetve csökkentett óraszámban dolgoznak.

Ahogy egy ügyvéd fogalmaz: „Mindenki azt hiszi, hogy az ügyvédnél zsákszámra áll a pénz, pedig rengeteg kiadásunk van a felelősségbiztosításon, kamarai tagdíjon, bérleti díjon felül is. Rengeteg fiatal, pályakezdő ügyvéd, még akár egy-két éve praktizáló ügyvéd is teljesen kilátástalan helyzetbe került, pedig rengeteg évébe, és rengeteg pénzbe került, hogy eljusson odáig, hogy nyisson egy irodát.”

Változó munkatípusok – mi nőtt, mi csökkent?

Várható volt, hogy legnagyobb mértékben az ingatlanjoggal kapcsolatos munkák csökkentek, ezt minden negyedik ügyvéd jelölte meg válaszában. Ezután következtek a peres és a céges ügyek (20, illetve 15 százalékuk tapasztalt visszaesést). Büntetőügyeket, peres ügyeket, családjogot 5-5%-ban jelöltek meg az ügyvédek.

„Az M&A és finanszírozási ügyeket is 5% körül jelölték meg, de az adatok elemzéséből kiderült, hogy ezeket a területeket a nagy irodák tagjai 38%-ban jelölték meg – érthető, hiszen a nagyobb volumenű tranzakciók ezeknél az irodáknál összpontosulnak.” – mondja dr. Bende Máté, a Pro/Lawyer Consulting tulajdonosa.

Ahogy arra számítani lehetett, a munkajogi megbízások aránya nőtt a legnagyobb mértékben – 32% jelölte meg ezt a területet. Második helyen szintén nem meglepő módon a követeléskezelés végzett.

A felmérés rákérdezett, hogy az ügyvédjelölteknek hogyan alakult a munkaterhük az utóbbi hónapokban. A fiatalok fele úgy nyilatkozott, hogy kevesebb a munkája, 6%-nak szinte nincs munkája, és 9%-nak megszűnt a munkája. Ellenben 16% jelezte, hogy több munkája van, mint pár hónappal ezelőtt. De némileg árnyalja a képet egyikük válasza:

„Előfordulhat, hogy a visszaesés ellenére a munka összességében még több is lett, mint korábban, de ez azért van, mert a számlázható órák  csökkenése miatt sok marketing jellegű munkát várnak el az illetőtől (pl. online előadás tartása, cikkírás, tájékoztatók készítése).” Illetve „A munkamennyiség növekedett, de azért került erre sor, mert a leépítés során az irodától távozó kollégák munkáit át kellett venni. Tehát nem a megrendelések száma növekedett, hanem a munkateher nőtt az alkalmazottakon, akik megmaradtak.”

Leépítések és megszűnések

Arra a kérdésre, hogy vajon az ügyvédek hány százalékát érinti negatívan a helyzet, a válaszadók csak 1%-a nyilatkozta, hogy senkit vagy maximum minden tizediket. 45% úgy véli, hogy mindenkit vagy szinte mindenkit, a kitöltők 1/3-a szerint pedig az ügyvédek több mint felét.

Az ügyvédek 90%-a azt válaszolta, hogy nem történt leépítés az utóbbi hónapokban – ennek az az oka, hogy egyéni ügyvédek vagy egyszemélyes ügyvédi irodák a válaszadók nagy része. Ahol leépítés történt, ott nagyobb részt az adminisztratív személyzetet érintette, de 4% jelölte meg, hogy jogásztól kellett megválniuk.

Érdekes az ügyvédek válaszát összevetni a jelöltek válaszaival. A jelöltek úgy nyilatkoztak, hogy 29%-ban történt leépítés az irodában. Mivel a jelöltek csak egynegyede dolgozik egyszemélyes irodában, ezért valószínű, hogy a leépítések azokat a közepes vagy nagyobb irodákat érintették, ahol jellemzően a jelöltek is dolgoznak.

Az ügyvédek egyötöde bizakodó és úgy véli, hogy minden ügyvéd praxisa túléli a válságot. 42% úgy gondolja, hogy az irodák egy tizede megszűnik, 23% tippel az egy ötödnek az eltűnésére, és 12% prognosztizál 30%-nál több praxis-megszűnést. De ahogy egy válaszoló tömören összefoglalta:

„Önmagában nem a koronavírus miatt szűnik meg a praxis – annál, aki a praxis feladását fontolgatja, ez még egy indok lesz.” Illetve ahogy egy másik ügyvéd fogalmaz: „Azoknak nincs bevétele, akik főként magánszemélyeket képviselnek. A perek esetén a bizonytalanság normális reakció. Az ingatlanpiac nyilván kivár. Az emberek jelenleg, ha lehet csak telefonon érdeklődnek, nem akarnak ügyvédre költeni. Ez van, de nyilván szükség lesz ránk, úgyhogy én pozitív vagyok.”

Az ügyvédjelöltek nem ennyire optimisták, minden negyedik úgy gondolja, sokan közülük elveszítik a munkájukat a következő hónapokban. Szintén minden negyedik véli úgy, hogy csökkenteni fogják a fizetésüket, és 10% szerint ez a csökkenés hosszú távon is megmarad.

„Ez valószínűleg így lesz. Az utóbbi években hiány volt ügyvédjelöltekből a piacon, az irodák versenyeztek a jó jelöltekért, sokaknak jelentős fizetéseket kínáltak.” – magyarázza dr. Bende Máté. „Érdemes megnézni az állásportálokat – néhány hónapja 20-30 iroda keresett jelöltet, a napokban 4-5 hirdetésnél nem látni többet. Újra sok ügyvédjelölt kerül a munkapiacra, ez lejjebb fogja nyomni a fizetésüket – és ismét az irodák tudnak válogatni a jelöltek közt. Illetve az is elképzelhető, hogy többen feladják az ügyvédjelölti karriert.”

Szükség van kormányzati segítségre?

A megkérdezett ügyvédek több mint háromnegyede úgy véli, szükség lenne (vagy lett volna) valamilyen kormányzati intézkedésre az irányukban. Elsősorban járulékcsökkentéssel vagy a járulékok elengedésével lennének elégedettek, esetleg a KATÁ-s vállalkozókat segítő intézkedések kiterjesztését a KATA szerint adózó ügyvédekre is. Sokan írták, hogy többet vártak a Kamarájuktól, erősebb igényérvényesítést, illetve általános és könnyen igénybe vehető tagdíjkedvezményt (vagy a tagdíjak elengedését néhány hónapra). Ha az ügyvédek nem végeznek munkát, akkor is több százezer forintos költségük keletkezik, az irodabérletből, a tagdíjból, a kötelező felelősségbiztosításból és az infrastruktúra fenntartásából.

Elsősorban az egyszemélyes irodák vagy az egyéni ügyvédek szeretnének kormányzati segítséget, 5-ből 4 hiányolja ezen intézkedéseket. Ahogy nő az iroda mérete, úgy csökken az igény a segítségre, de még a nemzetközi irodákban dolgozók fele is a kisegítés szükségességét jelölte meg. Leginkább a közepes méretű irodákban dolgozók azok, akik nem tartanak erre igényt, 58%-os arányban.

Jövőkép – mire számítanak?

A jelöltek 17%-a úgy gondolja, hogy innentől kezdve alapvető elvárás lesz a részben otthoni munkavégzés. Ahogy egyikük fogalmaz: „A home office – és az elektronikus ügyintézés térnyerése továbbá növelni fogja azon ügyvédek pályaelhagyását, illetve pályamódosítását, akik eddig az elektronikus szolgáltatásokat és a távmunkát nem ismerték.” Egy másik vélemény szerint pedig: „Március óta home officeban dolgozom, és nagyszerű, hogy otthonról majdnem mindent el tudok nyugodtan végezni. Jelölti időszakom legszebb hetei, ez a helyzet bebizonyította, hogy felesleges reggel besietni az irodába es maradni akár pénteken is estig, csak azért, hogy rendelkezésre álljak, miközben otthonról minden beadványt megírtam, jogi tanácsadást elláttam.”

Többen bizakodóak az elektronikus eljárásokkal kapcsolatban, de több kritika is érte az online bírósági rendszert, többek közt a határidőkkel, az ügyintézés nehézkességével és a Skype-tárgyalás formátummal kapcsolatban érkezett a legtöbb kritika. Nem is csak az ügyvédeket állította kihívások elé, de a per résztvevői, például a tanúk vagy más érintettek meghallgatása is problémás volt az utóbbi hetekben.

De hogy egy pozitív gondolattal zárjunk: „Mi sok időt és figyelmet fordítunk most arra, hogy mindenki végig gondolja, miben szeretne fejlődni, szakosodni. Mindenkit bíztatok önképzéssel és célkitűzéssel. Szerintem most az a fontos, hogy legyen jó stratégia vagy legyen stratégia a következő 2 évre.” – mondja egy ügyvéd, míg egy másik: ”Kell a honlap, a marketing, nem lesz gond!”.

A kutatás összes diája letölthető innen: https://bit.ly/36bjGc3

Kapcsolódó cikkek:


Az EU fokozza a pénzmosás elleni küzdelmet
2020. május 7.

Az EU fokozza a pénzmosás elleni küzdelmet

Az Európai Bizottság szerdán új átfogó cselekvési tervet terjesztett elő az unió pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelmének további megerősítésére, és az ezekre vonatkozó uniós jogszabályok megszilárdítására.