Nyomot hagyni az utókornak Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Interjút adott a Jogászvilágnak a két és fél év kényszerszünet után az idén, a sorban immár hetedjére megrendezett Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Verseny alkalmából dr. Gál Enikő, a kiíró Dr. Nagy László Alapítvány kuratóriumi elnöke és dr. Siegler Konrád, az alapítvány egyik életre hívója.

Amint arról már beszámoltunk, április 6-án és 7-én rendezték meg a Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, melyet immár hetedik alkalommal írtak ki a szervezők – igaz, két és fél év kényszerszünet után, tekintettel a koronavírus-járványra. (A megmérettetésről szóló tudósításunkat itt, az első négy helyzettel készült interjúinkat pedig itt olvashatják.) Az alábbiakban dr. Gál Enikővel, a Dr. Nagy László Alapítvány kuratóriumi elnökével (Nagy László özvegyével) és dr. Siegler Konráddal, az szervezet egyik alapítójával és kurátorával, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda vezetőjével beszélgetünk.

Csorbította-e a verseny népszerűségét a járványhelyzet, elhalványult-e az érdeklődés a két és fél éves kihagyás miatt?

Siegler Konrád (S. K.): Sajnos egy hat éve jól bejáratott versenyre komoly veszélyt jelent egy ilyen járványhelyzet, hiszen a rendezvényről a joghallgatók egymás közt is beszélnek, népszerűsítik azt, így buzdítva társaikat a részvételre. Csakhogy az eltelt két és fél év alatt „kifutott” az a főként harmad- és negyedéves generáció, amelyik a gerincét, a bázisát jelenti a versenynek. Zömében idén is ők adták az egymással vetélkedők hadát, és ismét sokan jelentkeztek. Ami tehát a kérdést illeti, szerencsére nem szenvedett csorbát a rendezvény, a népszerűsége töretlen maradt.

Gál Enikő (G. E.): Ez most lényegében egy újrakezdés volt, hiszen jelentős idő telt el a 2019-es megmérettetés óta. De ahogy Konrád is említette, ennek ellenére szép számú jelentkező volt. A versenyre 26 hallgató (18 fiú és 8 lány) jelentkezett, ami az egyetemi oktató barátaink szerint kifejezetten szép eredmény, tekintettel a műfaj nehézségére, a 2,5 év kihagyásra, továbbá a hallgatók ez idő alatt megváltozott szokásaira, mivel az online oktatás jelentősen visszavetette a személyes jelenléttel kapcsolatos aktivitásukat. Az ideális jelentkezési számot általánosságban 30 és 40 közé tesszük, az eddigi rekord 37 volt, tehát az idei 26 jelentkező jó eredménynek mondható. Nagyjából a 40 százalékuk negyedéves hallgató, utána a harmadévesek és az ötödévesek jönnek. Volt egy-egy első-, illetve másodéves hallgató is.

Dr. Gál Enikő - Dr. Nagy László Alapítvány elnöke

Dr. Gál Enikő, a Dr. Nagy László Alapítvány kuratóriumi elnöke

S. K.: Ahogy azt mindig is vallottuk, eredetileg sem volt szándékunkban tömegműfajt teremteni, inkább egyfajta hiánypótlásra is vállalkoztunk, mivel a diákok ilyen típusú kihívásokkal nem találkoznak az egyetemen. Ehhez megfelelő virtusú és magabiztos jelöltek kellenek. A résztvevők száma évről-évre több tucat, ez a szám – a tapasztalataink alapján – elegendő és számunkra is kezelhető, emellett biztosíték ahhoz, hogy a versenyt rangos megmérettetésként tarthassák számon. Az eredeti célunk az országos lefedettség volt, amit nemcsak sikerült elérnünk, hanem ennyi idő elteltével is megőriztünk: egy kivételével minden egyetemi jogi karról érkeztek versenyzők. A legutóbbi esemény alkalmából is elmondtuk, a célunk a résztvevők országos szintű kiegyenlítettségének erősítése, semmint a versenyzők számának növelése.

G. E.: Hadd tegyem hozzá, a személyes kötődés, a speciális hangulata miatt is különleges ez a rendezvény, melyen időről-időre megjelennek a jogi szakma kiváló elméleti és gyakorlati képviselői, emellett pedig szeretnek visszajárni a régi versenyzők is. Ezért döntöttünk a kényszerszünet mellett, a versenyt nem „szerveztük ki” az online térbe. Azzal ugyanis épp a vonzerejét, sajátos élményvilágát veszítette volna el az esemény, hiszen annak egyik fénypontja a verseny utáni díjátadó ünnepség, ahol lehetőség van a kötetlen beszélgetésekre, új kapcsolatok építésére is. Fontos megemlíteni, hogy idén sem jöhetett volna létre mindez a rengeteg háttérmunka nélkül, ami a Bird & Bird csapatának, személyes elköteleződésüknek, valamint Laci egykori kollégáinak, barátainak köszönhető.

S. K.: Az is eszembe jut ilyenkor, hogy kilenc év telt el Laci halála óta, a rendezvény az ő szellemiségét viszi tovább, jóllehet a versenyzők már nem ismerhették őt, csak mi, néhányan. Ahogy Enikő is mondta, a rendezvény alkalmat ad a személyes kapcsolatok erősítésére, a díjátadó pedig erre még inkább ráerősít. Érdekesség, hogy dr. Szopkó Rebeka, a 2019-es esemény győztese volt az idei versenybizottság egyik titkára, aki ráadásul jelenleg az irodánknál ügyvédjelölt. Ez egyébként is illeszkedik a vetélkedő általános céljához, hogy támogassa a Lacihoz hasonló tehetségű fiatal jogászokat az érvelési verseny megrendezésével és a kapcsolódó díjazással.

Idén milyen fórumokon hirdették meg a versenyt, és név szerint kik jutottak a szóbeli fordulóba?

S. K.: Számos felületen igyekeztünk eljutni a lehetséges jelentkezőkhöz, így a Dr. Nagy László Alapítvány honlapja mellett a Facebook-on, az Instagramon, a LinkedIn-en, továbbá a verseny két támogatója, a Wolters Kluwer Hungary Kft. és az ArsBoni csatornáin. Ezen kívül személyes egyetemi kapcsolatokon, illetve egyetemi szervezeteken, kollégiumokon (HÖK, TDK, Bibó, MCC, Batthyány Szakkollégium, Óriás Nándor Kollégium stb.) keresztül is népszerűsítettük a rendezvényt.

G. E.: Az idei versenyre március 25-éig lehetett jelentkezni egy beugró feladat megoldásával. Ennek révén a szóbeli fordulóba – tradicionálisan – 16-an juthattak be. Betűrend szerint Adorján Ákos Miskolcról, Ambrózi Miklós Pécsről, Antal Kinga Kincső az ELTE-ről, Bárány Tímea Szegedről, Borbély Kincső az ELTE-ről, Cserba Lajos és Halász Szilárd Miskolcról, Kun Tóbiás és Németh Donát az ELTE-ről, Papp Renáta Szegedről, Pintér Gábor, Puska Kristóf és Ratatics Tímea az ELTE-ről, Szabó Zalán a Pázmányról, Szalay István az ELTE-ről és Verebélyi Viktória Győrből – ők a már említett két napon, többfordulós, kieséses rendszerben mérhették össze a tudásukat. És amint az már tudható, Verebély Viktória, a győri Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának negyedéves hallgatója nyerte a versenyt. Ezzel pedig tovább gyarapodott a nem budapesti győztesek aránya, hiszen a fővárosiakon kívül korábban volt már egy szegedi és két pécsi „aranyérmesünk” is.

A kezdetektől hat éven át minden esztendő novemberének közepén tartották a versenyt, ehhez képest az időpont ezúttal átkerült tavaszra. Ez egy egyszeri változás?

S. K.: Nos, a kényszerszünet lehetőséget adott arra, hogy újragondoljunk néhány szervezési kérdést. Mivel az irodánk életében munka szempontjából az ősz általában egy nehezebb időszak, a verseny előkészítése, lebonyolítása pedig önmagában is számos többletfeladattal jár, úgy határoztunk, hogy 2022-től az esemény időpontját áttesszük áprilisra. Azaz, a jövőben is marad a tavaszi megmérettetés.

Dr. Siegler Konrád - Dr. Nagy László Alapítvány kurátora

Dr. Siegler Konrád, a Dr. Nagy László Alapítvány kurátora

A mostani feladatok közt esetleg olyan aktuális szempontok is szerepeltek-e, mint a járvány- vagy a háborús, abból következően pedig a menekültügyi helyzet, hiszen ezeknek is lehet magánjogi vetületük?

S. K.: Mivel a háború kitörése még túl közeli, ezért azt egyáltalán nem érintették a feladatok. De a pandémia bizonyos formában bekerült a verseny témaköreibe, hiszen való igaz, annak is sok magánjogi vonatkozása van. Egészen új kihívások jelentek meg mind a munkajog világában, mind a kereskedelmi jog területén. Gondoljunk csak a home office-szal kapcsolatos kihívásokra, vagy arra, hogy egy ilyen járványhelyzet esetében beszélhetünk-e vis majorról, azaz a kereskedők mentesülhetnek-e szerződéses kötelezettségük alól. Nos, mivel a tényleges jogalkotásra és -alkalmazásra is vár még számos megválaszolandó kérdés, izgalmasnak tűnt ezeket beemelni a témák közé.

A verseny célját, szellemiségét tekintve természetesen továbbra is fontos szempont a fiatal jogászok támogatása. Ez miért kiemelendő küldetése az alapítványnak, s hogyan jelentkezik a díjazásban?

G. E.: Azt hiszem, így tudunk mi nyomot hagyni az utókornak, és Laci szellemi hagyatékából megőrizni valamit. A verseny ehhez teremt egyfajta családias platformot, hiszen az egymás számára addig jórészt ismeretlen versenyzők később is összejárnak, visszatérnek a következő „viadalokra”, erősítve ezt a fórumot. Laci amellett, hogy egyenes jellem és színes személyiség volt, egyben egy igazi mentor is, akinek nagyon sokat jelentett a fiatalok szakmai támogatása. Itt fontos megjegyezni, hogy a Weil, Gotshal & Manges LLP nemzetközi ügyvédi iroda – melynek magyar partnerénél Laci és Konrád hosszú éveken át együtt dolgozott – rendszeresen értékeli a partnerek (cégtársak) munkáját abból a szempontból is, milyen teljesítményt nyújtanak a cégnél dolgozó fiatalabb jogászgenerációk pályájának segítése, szakmai karrierjük támogatása, személyes mentorálása érdekében. A legkiemelkedőbb teljesítményeket a Jonathan Weiss Mentoring Award odaítélésével díjazza, amit e tevékenysége elismeréseként Laci 2013-ban posztumusz megkapott. Sőt, a Weilben dolgozó ügyvédek javaslatára a cég vezetése úgy döntött, hogy a „mentoring award” a Weil USA-n kívüli irodái tekintetében 2015-től Laci nevét viseli, és ezentúl évente Dr. László Nagy Mentoring Award néven ítélik oda. Erre különösen büszke vagyok és jó érzéssel tölt el.

S. K.: Ami a díjazást illeti, idén az első három helyezett emelt összegű, 200, 150 és 100 ezer forintos pénzjutalomban részesült. Egyik támogatónk, a Wolters Kluwer jóvoltából az említett 16 versenyző  április 4-étől a 2021/2022-es tanév végéig – tehát már a verseny időtartamára is – ingyenes hozzáférést kap a Jogtár online platformján (http://uj.jogtar.hu/) található széleskörű jogi adatbázishoz, továbbá a harmadik helyezett lehetőséget kap a XIX. Magyar Munkajogi Konferencián való all inclusive részvételre, míg a második helyezett a Pro/Lawyer Consulting 50 ezer forintos, konferenciára vagy könyvre beváltható különdíját kapta meg. Az aranyérmes pedig, ahogy a korábbi győztesek is, szakmai gyakorlati lehetőséget kap az irodánknál, melyből egy hetet tölthet majd a Bird & Bird egyik nyugat-európai irodájában. Utazásának és szállásának költségeit az iroda, illetve az alapítvány állja. Azt hiszem, egy ilyen világba betekinteni komoly lelki-szellemi adalék egy joghallgató, egy kezdő jogász számára. A verseny győztesei nem véletlenül olyan lelkesek, amikor visszatérnek onnan. És ez annak is köszönhető, hogy egy ilyen irodaóriásban külön figyelmet fordítanak arra is, hogy a gyakornokokkal foglalkozzanak. Reméljük, hogy a 2019-es győztesünk, Rebeka is hamarosan pótolhatja ezt az utazását.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A technológia által támogatott joggyakorlat jövője: az AI precizitása egyensúlyba kerül az emberi szakértelemmel

A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.

2024. április 17.

Digtális megfelelés: Miért nem működnek a régi rutinok, és ez miért fájdalmas?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.

2024. április 17.

Miért (ne) antropomorfizáljuk a generatív mesterséges intelligenciát? – 1. rész

Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?