A Hugo Sinzheimer Moot Court Competition – nemzetközi munkajogi perbeszédversenynek idén Olaszország adott otthont 2018. június 14-16. között. Magyarországot Barkó Henrietta (KRE-ÁJK), Marjai Lotti (PPKE-JÁK), Kiss Gergely (DE-ÁJK) és Szetei Dániel (ELTE-ÁJK) joghallgatók képviselték. A csapat három tagját az OBH kérdezte motivációról, felkészülésről és a kihívásokról.
Az Országos Bírósági Hivatal ad otthont az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat THEMIS elnevezésű nemzetközi verseny „D” elődöntőjének. A négynapos eseményen, 2018. július 3-6. között nyolc ország tizenegy csapata méri össze tudását a bírói etika és szakmai magatartás témakörében.
Különdíjas lett a magyar csapat az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) THEMIS elnevezésű nemzetközi csapatverseny „C” elődöntőjében Thessalonikiben. A felkészülésről, a versenyről és a kihívásokról az OBH készített interjút dr. Kovács Bálinttal, a Szombathelyi Járásbíróság bírájával, az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat tagjával.
Elsőéves joghallgatóké lett a képzeletbeli aranyérem a Közjegyzők Házában április 23-án megrendezett idei Alternatív Vitarendezési Verseny döntőjében. A European Law Students’ Association és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közös szervezésű megmérettetéséről kedden számoltunk be. A mások mellett a Jogászvilág kiadója, a Wolters Kluwer Kft. által is támogatott megmérettetéshez kapcsolódóan az alábbiakban egy-egy villáminterjút olvashatnak a verseny főszervezőjével, egyik zsűritagjával és természetesen a győztes párossal.
A Baker McKenzie ügyvédi iroda magyarországi „The New Lawyer Challenge” pályázata a jogászok legújabb generációjának adott lehetőséget arra, hogy izgalmas feladatokon keresztül tapasztalhassák meg, milyen kihívások elég állítja a jogászokat az innováció. A pályázat keretében olyan aktuális jogi problémákat kellett megoldaniuk, amelyekhez a szakmai ismereteken felül logikájukra és kreativitásukra is szükségük volt. Az első online teszt megoldását követően a pályázóknak egy rövid jogesetet kellett megoldaniuk, amelynek témája a GDPR volt. A döntőbe jutott 11 hallgatónak egy fiktív szituációban a bíró szerepét kellett betöltenie, ahol egy vezetőtámogató rendszerrel felszerelt autó balesetét vitatták meg a zsűri tagjaival.
A korábbi egységes perszerkezettel szemben az új polgári perrendtartás (Pp.) az osztott perszerkezetet vezeti be. Az elsőfokú eljárásban a tárgyalást mind időben, mind pedig funkciójában két részre osztja a törvény, a perfelvételi szakra és az érdemi tárgyalási szakra. A perfelvétel lezárásával indul az érdemi tárgyalási szak, mely a bíróság által lefolytatandó bizonyítási eljárás színtere.
A mediáció sikeressége tehát garancia lehet a családi vállalkozások sikerességére, itt található az összefüggés. A jól működő mediáció: a játszmák nélküli racionalizált kommunikáció, a felkészültség a problémákra, a gyakori training segíthet, hogy a vállalkozás a középtávú stratégiából átívelhessen a hosszútávúba, és túllendülhessen a neuralgikus pontokon.
A családi vállalkozások tagjai közötti mediáció: a vitarendezés a megromlott kapcsolatban alternatívát nyújthat a rokonok-üzlettársak viszálya tekintetében. Mivel ez a szituáció egy morális csalást, kiábrándulást képvisel, a per lehetősége inkább egy potenciális nyilvános „sárdobálás”, ezzel szemben a mediáció segítségével a felek méltósága akár megőrizhető is lehet.
Cikkünk előző részében a családi vállakozás fogalmával és kialakulásának történetével foglalkoztunk. A mostani írásunk a családi vállalkozások gazdaságban való jelenlétét, működését és a felmerülő problémákat ismertetjük.
A szerzők kutatása a családi vállalkozások belső működését vizsgálja. Hipotézisük, hogy a specifikusan a családi vállalkozásokra jellemző ”neuralgikus pontok” és viszályok – melyeknek alapja az üzleti és az érzelmi kapcsolatok keveredése – mediációval oldhatók meg leghatékonyabban. Ez a módszer biztosítja a folytonosságot a vállalat számra, és segíthet a konfliktusok kezelésben hozzájárulva a működőképes közös munkakörnyezet kialakításához.
