A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.
A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.
Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?
Podcastunkban Dr. Megyeri Andrea beszélget Dr. Höflinger Hajnalka projektmenedzserrel és Dr. Szabó Orsolya legaltech tanácsadóval. Betekintést nyújtanak a projektmenedzsment elméletébe és gyakorlati eszköztárába, a jogi szektorban futó projektek sikeres irányításához és a csapat hatékony vezetéséhez szükséges kompetenciák világába.
Vajon van-e öntudat a gépek mögött, vagy csak egy fejlett programozás eredményét látjuk? A cikk röviden körbejárja, hogy tényleg éreznek-e a nagy nyelvi modellek, vagy csak a kódjuk írja elő a „viselkedésüket”.
Harmadik alkalommal került megrendezésre a Moot Court Competition on the European Social Charter elnevezésű perbeszédverseny, ahol – az elmúlt évekhez hasonlóan – idén is képviseltette magát az ELTE, csapata a legjobb három alperes között végzett. A március végén Lyonban rendezett verseny középpontjában a platform munkások jogi helyzetének kérdésköre állt. Az ELTE csapatát a Wolters Kluwer Hungary támogatta.
A compliance-by-design, vagyis a jogszabályoknak való megfelelés a tervezési folyamat elejétől kezdve, egyre inkább előtérbe kerül a vállalatoknál. A hagyományos compliance modellekkel szemben ez a megközelítés már a terméktervezés során figyelembe veszi a jogszabályi előírásokat, így elkerülhetőek a későbbi jogszabálysértések és az ebből adódó költségek. Ennek megvalósításához azonban szükség van olyan „hídemberekre”, akik megértik a jogi, szabályozási és technológiai összefüggéseket, és képesek ezt a tudást integrálni a terméktervezési folyamatokba.
A korábbiakhoz hasonlóan a bronzmérkőzéssel és a döntővel ért véget az idei, immár kilencedik alkalommal megrendezett Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Verseny, melynek szóbeli szakaszára március 20-án és 21-én került sor. A négy díjazott az ünnepélyes eredményhirdetés után adott gyorsinterjút a Jogászvilágnak. Abban mindannyian egyetértenek, hogy a joghallgatónak érdemes megmérettetniük magukat, felmérendő az érvelési képességeiket egy megtisztelő, szakmai közegben.
Rekordok sorával szolgált a közelmúltban megrendezett Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Verseny. Erről és a rendezés hátteréről is beszéltek a kiíró alapítvány vezetői, dr. Gál Enikő és dr. Siegler Konrád a Jogászvilágnak adott interjújukban.
Kozma Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatója nyerte a kilencedik alkalommal megrendezett, idén több rekorddal is szolgáló Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, ami e nehéz jogászi műfaj kiváló művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek állít emléket. A rangos megmérettetésre története során először nem csak az összes hazai jogi karról – ráadásul rekordszámban – jöttek nevezések, hanem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről is érkezett pályázat.
